Üzenet, 1942 (2. évfolyam, 1-2. szám)
1942-03-01 / 1. szám
A Szovjetunió minden népe, nemzetisége elismeri a zsidók képességeit és Birobidzsán nagyszerű fejlődését a közösség javára; a cári uralom gyűlölt, megvetett zsidóit ma a nagy orosz közösség minden tagja testvéreinek tekinti. Érdekes olvasnunk egy ukrán vasúti munkás véleményét, aki hosszabb ideig dolgozott Birobidzsánban egy vasutépitésen; «Őszintén megvallva jómagam is mindig abban a tudatban voltam, hogy a zsidók csak kisiparhoz és kereskedelemhez értenek és nehezen tanulnak bele valami új mesterségbe. Most mikor velük együtt dolgoztam, láttam, hogy tévedtem. Vezetésem alatt a zsidó muckástestvérek a legnagyobb készséggel és könnyedséggel tanulták meg a munka minden csinját-binját és mondhatom, hogy munkájukat lelkiismeretesen és tökéletes odaadással végezték el.» A jóléttel, a mukával kapcsolatban a kultúra, a művészetek is óriási fejlődést mutatnak fel és évről évre többet fordítanak nevelésügyi és kulturális célokra. Pl. 1939-ben az erre a célra fordított összeg 11 millió rubel volt. Ami pedig a legnagyszerűbb ebben a dologban, hogy a Szovjetunió bármely nemzetiségéhez tartozó polgár nemcsak szívesen tartózkodik Birobidzsán zsidó köztársaságban, hanem örömmel csatlakozik annak társadalmához is, mert a zsidót testvérének, vele egyenrangú embertársának tekinti. KönyvKritiKa Ciro Alegria: El mundo es ancho y ajeno Ciro Alegria perui iró könyvét olvastam. A könyv egy kis faluközösség életéről szól és a szereplők élményein, benyomásain keresztül megismerjük a perui népet, szokásait és földjét. A könyv nem szociográfia, nincsenek benne statisztikai adatok, de tudjuk, hogy a megismert sorsokat szabad általánosítanunk, hogy a szereplő egyének tulajdonkópen típusok és az események, akár igazak, akár költöttek, jellemzőek a perui indiók életviszonyaira Alegria a szegény indiók életével akar megismertetni bennünket, mert változtatni szeretne a sorsukon, de ezt nem az utolsó évek magyar falukutatóinak több jóakaratával és naivságával, mint irói tehetségével akarja elérni, hanem egy komoly ember és jó iró éleslátásával és tollával. A könyv irodalmi szempontból épen annyira érdekes és szép, mint amennyire szociológiai szempontból értékes és eredeti. A regényben nem érezzük az időt, egész ritkán vannak utalások a nagyvilág eseményeire, a 14-es világháború is a háttérben rajzolódik; annyit tudunk csak, hogy a történet ennek a századnak az első- 22 -
