Üzenet, 1941 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1941-07-01 / 3-4. szám

Csoportharc az osotályharcon belül. (3). A csoportfelállás határozott és kézenfekvő. Az egyik oldalon azok akik elveszik a javakat, jogokat éspedig kizárólag önmaguk és csoporttársaik javára és ennek igazolására (valójában szem,szúrására) a faj és vér,ség elméletét hirdetik : azok a hűbéri maradványok (föurak, gentryk) akik őseik honfoglalási és államfenntartási érdemei alapján a politikai és gazdasági birtoklást egyedül önmaguknak (a betolakodottak kizárva) igénylik, akiket összevéve faji reakcionáriusoknak nevezhetünk;—a másik oldalon: aja megtámadottak és b|a munkásság, faluszegénység és a hozzájuk csatlakozott progresszív középosztály, elsősorban intellektüelek. akiket összefogva 5a! oldalnak szoktunk meghatározni.

A munkásságnak nem érdeke, sőt törvényszerűen ellensége a fasizmus ! Nézzen szét mindenki a maga otthoni ismeretségi körében és megállapíthat ja, hogy egyetlen munkásnak sem jutott a zsidóktól elvett bankigazgatói és iparvezéri husosfazekakből, sőt ! — kevésszámú kortesektől eltekintve—még a kisebb állásokból és a zsidóktól elvett földekből sem, —nekik csak fokozottabb terror é,s elnyomás jutott. Es ez természetes is! Mert ha törvények és még fokozottabban a közigazgatás azelőtt is béklyóban tartotta a munkásságnak jobb megélhetéséért való meg mozdulásait, amikor pl. a csepeli Weissek, Goldbergerek. .., voltak a közvetlenül érdekeltek, akik a törvény-hozóknak nem voltak “sem ingük, sem gatyájuk”, mennyivel kíméletlenebbek akkor, amikor ezek a mozgalmak és propagandák önmagukat, saját “faj” és vértestvéreiket károsítják és fenyegetik. (4). Nem világos ez ?

Az egyik csoportnak érdeke a fasizmus, mert csak nyerhet vele, a másiknak átka, mert csak veszthet (javakat és jogokat). Es minthogy “az emberek érdekeik szerint cselekszenek”, a faji reakciósok igenük a fasizmust, mig a baloldál mint ellenálló erő jelentkezik. Mindenütt, Európában épugy, mint pl. Délamerikában. Es a fasizmus előretörése, — hogy mennünk kell e vagy

3.—A fasizmus: 1. Az európai hubérosztály-maradványok és a kapitalisták fegyvere az öntudatosodó munkástömegek ellen a kiélesedett osztályharcban. 2. Anglia diplomáciai ügyeskedése, hogy Franciaország nagyhatalmi és gyarmati elötörés/t Olasz és Németországnak ellene eresztésével sakkban tartsa. 3. Anglia zsoldo.s-toborozása Szovjetoroszország ellen, mely uj ázsiai területek csatlakozása révén Indiával vált határossá. A cikkben vázolt folyamat nem lényege, csak mellékhajtása a fa sízmusnak.

4 Elébevetem a lábam annak a gáncsnak, ho gy miért nem védte meg akkor a munkásság a jogfosztottakat? A felelet kézenfekvő, mert — nem tudta, mert a fegyveres hatalom: a rendőrség, csendörség és katonaság feletti rendelkezés a másik csoport kezében volt.

14 —