Üzenet, 1941 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1941-05-01 / 2. szám
% A chopini zene impresszionista ábrázolása Malcuzynski megoldásában tökéletes volt. Ha nem is adja vissza a chopini gondolatvilágot, de felidézi annak hangulatát. Nem belülről érinti a chopini problémákat, hanem kívülről közeledik hozzájuk, lefestve azokat színeivel és hangulatával. Malcuzynski játéka inkább impressziónál bennünket, mintsem meggyőzött. Érdemes itt megemlíteni a nemzetközi versenv egy másik nyertesének, a mi Ungár Imrénknek a játékát, kinek előadása, a belső átélés és a chopini problémák belülről való megközelítésének egyik példaképe. Mindkét felfogás helyes. Malcuzynski játéka franciásabb, impresszionistább, Ungáré bensőségesebb, romantikusabb. A müior bevezetéséül -zolgálő g-moll balladánál már megéreztük Malcuzynski tehetségét. A ballada északi hangulatvilága maradéktalanul érvényesült. A ci:z-moll noctr.rno s a h-moll scherzo elgondolása tökéletesen chopini volt. A műsor gerincét a b-moll szonáta képezte. E szonáta technikai felépítése, nehéz hangneme és felfogásbeli nehézsége súlyos feladatok elé állitia a zongoristát. Chopin e szonátájával zenetörténelmi missziót teljesített. A szonáta négytételes formai tagoltsága ellenére átcsendül az egész szonátán egy tematikai egység. Az első tétel dallam-gazdagsága, a scherzo dübörgő oktávfutamai a melléktémák cantiliná’nak ellenére átvonul az egé^z szonátán a marcia funebre moli akkordjainak szomorú hangulata. Hiába a finálé modulációs élénksége; itt is megcsendül a szonáta prófétai sötét hangulata. E szonáta felfogásában és előadás-módjában látiuk igazolva a bevezetésben vázolt tételeket. A szonáta hangulatának ilyen szinbeli megoldása tökéletesen megfelelt a szonáta tématikai egységének; az ilyen formai megoldás csak aláhúzta a szonáta belső lényegbeli tartalmát. A három mazurkán és a Reiterpolonaise-en keresztül lengyel Chopint kaptunk. A mazurka belső ritmusa, a polonaise lüktető ize maradéktalanul érvényesült a lengyel zongorista játékán keresztül. E müvekben Chopin a lengyel népzene elemeit dolgozta fel a müzene részére, példát adva a többi népek nemzeti zenéjének. Nem tudunk attól a gondolattól szabadulni hogy Malcuzynski a közönség lelkes tapsviharaitól késztetve szándékosan választotta műsorának befejezéséül az Op. 23-as etűdöt. Chopin ezt az etűdöt akkor komponálta, mikor barátai hírül hozták a lengyel felkelést. A balkéz dübörsrö névves hangzatai Daripák vftort.atás* - nak hü képe, a jobbkéz tömör dur-akkordjai harcrahivó kürtimitációk. A közönség zúgó tapsvihara jutalmazta Malcuzynski e szép gesztusát, jelezni akarva, hogy megértette e lelkes és égetően aktuális zenei kiállását. Dr, Krámer György. 25
