Üzenet, 1941 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1941-05-01 / 2. szám

megszállásnak elejét lehessen venni. Es midőn immár tisztán kellett, hogy lássa az utolsó két évtized mérlegét, nem tudott a történeti pillanat magasságára emelkedni, nem állt élére nemzetének, hogy mentse, ami menthető, hanem az öngyilkosságba menekült.

Magyarország belép a háborúba.

Magyarország csakhamar egyik fő bázisává vált a Jugoszlávia ellen inditott német támadásnak. Ennek nemzetközi következményei sem maradhattak el. Anglia és az Egyesült Államok Magyarországot a németek által megszállott területnek nyilvánították, az USA. lefoglalta az északamerikai magyar kinnlevőségeket, Anglia ezenfelül még a diplomáciai kapcsolatot is megszakította. Magyarországot igy olyan országnak bélyegezték, mely függetlenségét elvesztette. Az a magyar nép., mely az 1848-as szabadságharcbán az egész világ előtt ismertté és tiszteltté tette a magyar nevet, ez alkalommal az utolsó húsz év kül és belpolitikájának következményeként a legkisebb ellenállást sem tanúsította a német bevonulás ellen. Nemcsak hogy nem állott ellen a németeknek a görögök vagy jugoszlávok hősiességével, de még csak egy olyan gesztusra sem telt, mint Ausztriában az “Anschluss”- alkalmával.

Nem sokkal később elszoruló szívvel kellett olvasnunk a jelentéseket magyar városok bombázásáról : Siklós, Villány, Pécs stb... Szégyenkeztünk a magyar kormány képmutatása miatt, mikor azzal tiltakozott a bombázások ellen, hogy Magyarország nem követett el semilyen ellenséges aktust Jugoszlávia ellen. Mintha az ország területének minden vonatkozásban a támadó németek rendelkezésére való bocsátása nem volna eléggé ellenséges aktus1

Dicstelen magyar győzelmek Jugoszláviában.

Magyarország nem maradt meg azon már magában véve sem túl dicső szerep mellett, hogy ugródeszkául szolgáljon a jugoszláv nép állami függetlenségének megsemmisítésére. Mikor a német csapatok már benn jártak Jugoszláviában és az olaszokkal együtt a jugoszláv hadsereg túlnyomó részét már megsemmisítették, akkor kapta meg a magyar hadsereg a parancsot az előnyomulásra. A magyar-jugoszláv “örök-barátsági” szerződésen még meg sem száradt a tinta, mikor a magyar csapatok bevonultak Jugoszláviába .

Való igaz, a trianoni szerződésben elszakított Bánátot és Bácskát Hitler kegye újra Magyarországhoz csatolta. Ez azonban nem az a Magyarország, amellyel való újraegyesülés valódi szabadságot jelentene a visszacsatolt területek magyarságának: mert ma odahaza az a helyzet, hogy az ország semmivel sincs jobb helyzetben, mint azok a népek, melyeket német biztosokkal kormányoz Hitler. A Felvidék, Kárpátalja, Erdély, a Bácska és a Bánát visszakerült, de nem veszik e el közben az egész ország?

Miért kellett a magyar követnek szolgalelküen az elsők közt

5