Üzenet, 1941 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1941-10-01 / 5. szám

telt mozgósítások és német munbástoborzó akciók sem. Jellemzőek az ország helyzetére a válságba jutott kereskedelmi utazók panaszai: nem tudnak megélni, egyrészt áruhiány, másrészt a közlekedési lehetőségek nayyfoku korlátozása miatt.—Nagy pénzeket emésztett fel a visszacsatolt területek megszállása és pacifikálása, ami pl. a Bácskában, mint tudjuk, még ma sem fejeződött be. A visszacsatolt területeken még rosszabb a gazdasági helyzet, mint az anyaországban; a kolozsvári épitömunkásoknak pl 85%—a volt a nyáron munka nélkül. A talajukat és megélhetésüket vesztett tömegek a főváros felé özönlenek, ami ott lakásínségre és az amúgy is alacsony munkabérek további leszorításához vezet.

A Szovjetunióval való kereskedelmi szerződés felbomlása fontos piactól és még sokkal fontosabb nyersanyagforrástól fosztotta meg az országot. A német megszállás alatt álló Lengyelország, Szlovákia, Románia és Jugoszlávia külkereskedelme praktice nullára csökkent, igy Magyarország 100%-osan Ni metország gazdasági függvénye lett. Az élelmiszerellátás.egyre nagyobb nehézségekbe ütközik a magyarnémet kereskedelmi szerződés «kiszélesítése» miatt és a kenyerjegyek bevezetésével a jegyrendszer teljessé vált (engedély nélkül csak szardellapaszta és húskivonat kapható, ha ugyan kapható). Az iparban a bőr s textiláruk után a fémek is fogytán vannak: ennek tudható he, hogy az ezüst, nikkel és rézpénzeket bevonták a forgalomból és aluminium meg vasérmékkel helyettesítik. Elrendelték a háztartásokban a nikkel és réztárgyak elrekvirálá-át. A papírhulladék és rongykereskedelmet engendélyhez kötötték és ellenőrzés alá helyezték.

És mig az életnívó egyre csökken, a nyomor egyre súlyosabb és általánosabb lesz, a kormány ennek a voltakápen saját népe ellen indított háborúnak összes terhét a nép vállára rakja. Az egyenes adókat 10%-kal, az illetékeket 25%-kal, a forgalmi adót 1%-kal emelték fel (4%-ról 5%-ra, ami 20%-os emelést jelent).

A magyar falunak keservesen meg kell szenvedni a reakciós kormányzat egy régi bűnét. A sok száz villanyvilágítás nélküli falu ma petróleum, uyertva és pótszereik hiányában vaksötótben tölti az éjszakát és ki tudja, mit fog a parasztok fülébe súgni a sötétség, a hideg s a.; éhség, e három nagy tanácsadója minden forradalomnak.

Gazdaságilag, mint látjuk, Magyarország nem áll nagyon szilárd alapokon. Politikailag azonban még 'sokkal kevcsbbé. A németek ugyanazt a gyarmatosító politikát folytatják az országgal szemben, amelyet olyan nagy sikerrel alkalmaztak az utolsó években egész Európában és amely Magyarország esetében lényegében a feudális uralkodóosztállyal való szövetkezés a népnek közös erővel való elnyomására. Mig a magyar katonák Ukrajnában harcolnak, Magyarországra is egyre nagyobb számban érkeznek német csapatok a rend (t. i. az «új európai rend») biztosítására. Az orosz háború kitörése óta egyre inkább német garnizonhoz hasonlít a magyar föváros. Német katonák sétálnak a pesti utcákon, német tisztek parancsolnak a pályaudvarokon, németek rendelkeznek a közhivatalokban,- 7