Útitárs, 1994 (38. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 1. szám
Villáminterjú egy vallástanárral 5 Honnan jössz, származol? Kemenesalja széléről, a rábamenti Felsőpatyról. Az elnémetesítés és rekatolizáció elleni küzdelem egyik végvárából, a nagymultú Sárvár, a Nagygeresdi Egyezmény (1833) kisugárzási területéről... Ahol D.Kapi Béla püspök, Mesterházy Ernő dr. egyházkerületi felügyelővel együtt, gyakori vizitációkon erősítette az evangélikus öntudatot, vagy mai szóval: identitás érzést. "Ahol ők ketten megjelentek, ott az Evangélikus Egyház képviselve volt!" - tartotta a közvélemény, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Mi szerettél volna lenni? "Ha megnövök valahára, pilótának iratkozom Kassára. Megtanulom ott a gépet vezetni, édes Hazám, téged szeretni", - tanultam tízéves koromban, amikor már az Ifjú Repülő és a Magyar Szárnyak olvasója voltam. Ez határozta meg korai tervezgetésemet. Konfirmációm után (1948), Martos Ödön lelkész pozitív hatására, teológiára készültem. A tágabb famíliában evangélikus, református és katolikus papok fordulnak elő. Nagyapám nagyapja sárvári evangélikus lelkész volt a múlt század első felében. Pilótái "álmomat" a (motoros) sportrepülés terén valósítottam meg a Lund melletti Eslöv-ben 1970-ben. Hogy kerültél Svédhonba? A nagy sodrással. Sárvárról 1956 november 21-én - Bükön át - Szakonyba kerékpároztam, majd onnan szekéren és gyalog jutottam át az osztrák Lutzmannsaorfba, azaz Locsmándra. Az Eisenstadt-i táborból Bécsbe utaztam - s egyből Szépfalusi István lelkész keze alá kerültem, aki hamarosan a Klosterneuburg-i, és még 2-3 tábor magyar menekültjeinek lelkigondozására küldött ki. A következő évben, 1957 március 7-én érkeztem Svédhonba, ahova útamat Vajta Vilmos docens, LVSz tanulmányi igazgató egyengette, hogy tanulmányaimat itt folytathassam. A svéd teológia iránti érdeklődésemet még budapesti ösztönző előadásaival, Nagy Gyula professzorom ébresztette fel. Ott vagy-e, ahová eljutni szerettél volna? Igen, ha eltekintünk attól, hogy (hazai) anyaegyházunk szolgálatára készültem. Ordinációm helye és ideje: Váxjö, 1966 pünkösd. Ifjúsági lelkész voltál: melyik ebből az időből a legkedvesebb emléked? Amikor a Mainz-i Cseri Gyula ref. lelkész bevonásával 1970-től formálisan is ökumenikussá vált ez a fontos munkakör. Hogyan jöttél rá a vallásokkal való foglalkozásra? Ez űzött nagy útjaidra is? Napi munkámból adódóan. Mivel kenyerem felét a "pogányokon" keresem, illendő volt, hogy alaposan megismerkedjek a világvallásokkal, - tanításukkal, kultuszukkal, társadalmukkal. És még: Sven Hédin svéd utazó művét, ill. Körösi Csorna Sándor életútját serdülő korom óta vonzónak találtam. Roppant érdekes volt Ázsiában az ő nyomukban (is) vándorolni. Szabad-e Svédországban a hitoktatónak "evangelizálnia"? A prédikálás és a tanítás: két különböző műfaj. Az evangelizátornak még szuggesztiv személyiségnek is kell lennie. Az (állami) iskola racionális légkörében nehezen egyeztethető össze e három kommunikációs módszer vagy magatartásforma. Továbbá: a vaDásszabadság nyugati értelmezése ütközik az inkább autoritativ mint dialógusos tanítási formákkal, mivelhogy itt a vallástan nem szabadon választott, hanem minden diák számára előírt, kötelező tantárgy. Míg Kelet-Középeurópában a felekezeti vallástanítás a diákok 23-30%át éri el, ez az ún. objektív vallástanítási forma a fiatalok 100%-át érinti. Ritkán látunk lelkészgyűléseinken, miért? Mert az iskolai munka ritmusa különbözik a gyülekezeti munkáétól. Szívesen viselted közöttünk az intő, figyelmeztető testvér szerepét. Mi indított erre? Móricz Zsigmond (A Nyugatban) még 1913-ban így jellemzett bennünket: "A lutheránusok más lapra tartoznak..." - t.i. örökös nemzetiségi ihletésű civódásaink miatt. A soknemzetiségű Monarchiában az evangélikusság jórészt nemzetiségek szerint szerveződött, így a részek sohasem forrottak igazán össze egy testté. Más az értékrend, más a nézőpont Tolnában, Kemenesalján vagy a Viharsarokban. A "Bányakerület", a maga lehengerlő dominanciájával, hogyan is egyezhetne az én kemenesaljai ellenzéki mentalitásommal? A ÚT/TfíRSVE Lidköpingi diákok körrepülés előtt Szigethy Sándorral (1981) kierkagaardi irónia alkalmazásával is hamar felbőszítek másokat, mégha a jobbítás szándékával történik is az. Budapesten igen várnak, hogy nagy tudásodat megoszd a hazaiakkal. Mikor kerül sor erre? Itt nincs egy-szakos tanári állás, így iskolai munkámból kifolyólag sokféle tárggyal kellett foglalkoznom (bölcsész tárgyaim ezek: történelem, filozófia, lélektan). Specialistává egyik területen sem váltam. A vallástanításnak svédhoni formája ott aligha érdekes, mert ez a protestáns, katolikus, izraelita, hindu stb. vallású, ill. ateista és agnosztikus világnézetű szülők gyermekeinek egyidőben való részvételét feltételezi. Milyennek látod az ezredforduló kereszténységét? Növekedni fog az érdeklődés az apokaliptika, azaz az "utolsó idők" kérdései iránt. Mivel az élet nehezedni fog (Nyugat-)Európában, a tradicionális _ népegyházak szerepe is nőni fog. Ázsia szerepének növekedésével pedig a vallásosság megélénkülésével, ill. a kereszténység belső szekularizációjának leállásával számolhatunk. A nemzeti, ill. nemzetiségi érzelmek felélénkülése is várhatóan a vallásos hit malmára hajtják a vizet. Hosszabb távon, a zsákutca felé közeledő nyugati teológia megújulást remélhet a jelentősebb világvallásokkal folytatott párbeszéd, azaz komoly vallásteológiai eszmélődés nyomán. Ami szükségszerűen az egyéni és közösségi kegyességi formák meggazdagodásával jár majd együtt, reménységem szerint. (folyt.a 6.old.-on)
