Útitárs, 1993 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 2. szám
ÚT/TftfíS Pilinszky János: Harmadnapon És fölzúgnak a hamuszín egek, hajnalfele a ravensbrücki fák. És megérzik a fényt a gyökerek. És szél támad. És fölzeng a világ. Mert megölhették hitvány zsoldosok, és megszűnhetett dobogni szive - Harmadnapra legyőzte a halált. Et resurrexit tertia die. *** *** *** AHOL JÉZUS PRÉDIKÁLT Feltártak egy zsinagógát Betsaidában Jeruzsálem: 1992 nyarán kezdődött ásatások során a közelmúltban feltártak egy olyan zsinagógát, amelyben Jézus Kétséget kizáróan prédikált. A zsinagóga helye Betsaida, Péter, András és Fülöp apostol egykori lakhelye, ahol 1898 óta folynak régészeti ásatások, a haifai egyetem kutatója, Rami Arav, valamint a müncheni egyetem professzora, H.W.Kuhn vezetésével. Betsaidában (a "halfogás házában") egy kétséget kizáróan zsidó építészeti jellegzetességeket mutató ház kövezett belső udvarában halászhálóra felfüggesztett súlyokat és horgokat találtak. A tudósok úgy vélik, a házat halászok lakták, nem kizárt, hogy Péter, vagy Jézus más tanítványai. A településen feltártak egy ll,3x5m alapterületű termet, amelynek méretei, formája és elhelyezése - tengelye ugyanis a jeruzsálemi templom szentélye felé néz - arra engednek következtetni, hogy az épület rendeltetése egy zsinagógáé volt. Pontosabban szólva, így a tudósok, "a zsinagógáé, éspedig a település egyetlen zsinagógájáé Jézus korában. Mivel azonban Jézus tanító, prédikátor és hívő zsidó volt, tevékenységét csak ebben a zsinagógában fejthette ki." Az ásatásokat tovább folytatják. Betsaidára, amelyet majd kétezer évig a feledés homálya borított, a továbbiakban mint a Biblia és Josephus Flavius történetíró kijelentéseinek fontos régészeti bizonyítékára lehet hivatkozni. (KNA/MK) ...éve történt ••• 700 évvel ezelőtt állította össze a váradi püspökség azt a jövedelmi listáját, amely mindmáig fönnmaradt. A lista kimutatja, hogy a püspökség mennyi gabonatizedet kapott két esperesség területéről, és még három másik esperesség papi adóját. Arról nem szól ez a híres jegyzék, hogy a püspökségnek mennyi bevétele volt borból, bárányokból, méhesekből stb. A tizedfizetést a magyarság történetében Szt.István király vezette be először. Törvényeiben kiváltságos helyet biztosított az egyháznak. Nemcsak a vasárnapi kötelező templomlátogatást és munkaszünetet követelte meg de az egyház anyag ellátásáról is gondoskodott. Elvileg az ország minden lakosának le kellett adnia földje, állattenyésztése, szakmája bevételének egy tizedét az egyháznak. Ez volt a teljesen figgetlen papság jövedelme. Hogy ennek megállapítása, megszervezése és főleg behajtása nem ment simán, azt elképzelhetjük. Budai polgárok pl. a dunai vízi vám beszedőjét nemcsak akadályozták a munkában, de az ellenőrző káptalani papokat a Dunába is dobták, 1294-ben. Igazságtalan lett ez az adózási rendszer, miután apránként minden tehetősebb nemes kibújt alóla, s a végén csak a jobbágyságot sújtotta. Az 1848- as törvény 13.tc.-e törölte el végleg a tizedet, ill. a rhegyház önként lemondott róla. A tized fizetését már az őskereszténység is gyakorolta, ótestamentumi mintára. A gyülekezetek pénztárába adták le a tagok önkéntes hozzájámlásukat, abban a reményben, hogy ezzel egyfajta önmegtartóztatást gyakorolnak, amelyért a mennyben búsás fizetségben lesz majd részük. Általában az istentisztelet keretében, többnyire természetben adták le adományaikat, amelyeket a gyülekezet vezetője az oltárra helyezett, hálaadást mondva. Azután a diakónusok azokat lehetőleg azonnal szét is osztották a rászomlók, valamint a gyülekezet prófétái, tanítói és munkatársai között. Csak a 2.maconi zsinat (585) óta követelte meg az egyház a világi hatalmasságoktól, hogy adas-Porrá égett a laskói (Vajdaság) templom orgonája "Laskón szomorú hírrel fogadtak bennünket: január 12-én este nyolc órakor tűz ütött ki a templomban. Valakik betörtek, felszedték a templomban a szőnyeget és az orgona köré tekerték. Lelocsolták gázolajjal és meggyújtották. Teljesen porrá égett a több száz éves, felbecsülhetetlen értékű orgona. Csak három sípot sikerült megmenteni belőle. Még szerencse, hogy a falubeliek észrevették a tüzet. Állítólag kaptak is érte azok, akik jelentették a lakosságnak. A tűzoltókat is riasztották, a lakosság is segített a tűz oltásában, így nem égett le a több száz éves templom, az orgonát azonban, mint már említettük, nem sikerült megmenteni. A falubeliek érthetően a tűzről beszélnek, arról, hogy kik gyújtották fel. Egy biztos. Mégpedig az, hogy a rendőrállomás ott van a templommal szemben, és a faluban tudni vélik, hogy maguk a rendőrök akadályozták a tűzoltókat abban, hogy minél előbb a helyszínre érkezzenek, és hogy minél fyorsabban el tudják oltani a lángoat. Nem tudom, kik akarnak bennünket erővel bántani, amikor különben is van elég bajunk, és mi senkit sem bántunk - panaszkodták Laskón. Azok, akik gyújtogattak, azt akarták megsemmisíteni, ami a faluban a legnagyobb érték - az ott élő emberek lelkét, kultúráját, reménységét." (Vajdasági Magyar Szó) Zürich, Svájc A kantonális iskolaigazgatóság "A paradicsom várhat még" címen kiadott könyve nagy tiltakozási hullámot váltott ki, mert benne a "totalitáris beállítottságú csoportok" között tartják számon nemcsak a katolikus "Opus dei" mozgalmat és a Scientology-szektát, hanem az evangéliumi pietista gyülekezeteket is. sák meg alattvalóikkal az egyháznak járó tizedet. Előnyeiről-hátrányairól lehet vitatkozni. Semmiképpen nem szabad azonban a szentistváni tizedtörvényt mai kritériumok alapján megítélnünk. Egy akkor még nem-keresztény társadalomban nagy segítség volt az az egyházi munkásoknak, hogy zavartalanul a munkájukra összpontosíthassanak. ***
