Útitárs, 1991 (35. évfolyam, 1-6. szám)

1991 / 1. szám

6 ÚT/TRRS Magyar sírok az isztambuli temetőkben Ha törökökről esik szó, a magyar ember számára Mohács és az azt köve­tő másfél évszázad kemény, kegyetlen időszaka elevenedik meg. Isztambul - Konstantinápoly - hallatán pedig a hír­hedt Héttorony börtöne, ahol népünk számos jeles fia raboskodott és fejezte be életét. - Ez azonban a történeti igazságnak csak egyik része. Az is tény, hogy a törökök kiszorítása után egy másik idegen elnyomó fél igázta le hazánkat, a Habsburg abszolutizmus, amely ellen, a haza szabadságáért küz­dő hazafiak közül többen - felkeléseik, szabadságharcuk leverése után - üldö­zőik elől török földön találtak hosz­­szabb-rövidebb ideig menedéket, szá­mosán pedig ott is maradtak életük végéig. így II. Rákóczi Ferenc és köre előbb Isztambul környékén, majd a Márvány-tengerparti kies fekvésű kis­városban, Rodostóban (Tekirdag) élt. Mikes Kelemen itt írta »leveleit«. Az 1848-49. évi szabadságharc leverése után Kossuth Lajos számos társával Törökországban kapott menedéket egy időre. A »Kossuth-emigráció« többszáz tagja huzamosan élt Isztam­bulban. Széchenyi István fia, Ödön, szintén Isztambul lakója volt, és létre­hozta a modern török tűzoltóságot. (Hosszan sorolhatnánk még a »kapcso­latokat«, amelyeknek története máig sincs kellőképpen feltárva.) A törökországi emigrációban el­hunyt magyarok - nyilvánvalóan - ott is temettettek el. Előbb a Boszporusz partján fekvő »Bella Vista« temetőben voltak az emigráció halottainak sírjai. Később azonban ezen a helyen kaszár­nya épült és az európai (frenk) temetőt távolabb helyezték, a »Nagy Campo«­­ra, ahol a magyarok (»Hongrie«) külön helyet kaptak. Ide, a Feriköy protes­táns temető e részére gyűjtötték és helyezték nyugalomra a magyarok egy Gyerekszáj »Mondd, Karcsi, miért imádkozunk a minden­napi és nem havi vagy évi kenyérért?« - »Mert az megpenészedne . . .« • A fiatal káplán belezavarodott az ötezer em­ber megelégítése történetének a számaiba, s azt állította a prédikációjában, hogy Jézus ötezer kenyérrel öt embert elégített meg. Következő vasárnap bevallotta tévedését és helyükre tette a számokat. Persze, hogy öt kenyérrel és két hallal 5000 embert vendégelt meg az Úr. De már egy héttel azelőtt is feltűnt neki egy kárörvendő hallgató, aki élvezte a káplán botlásait. Ezért, - meg akarván büntetni, odavetette neki: »Meg tudná ezt tenni?« Mire a kárörvendő: »Tulajdon­képpen nem! De ha hozzávenném a múlt vasár­napi maradékokat, talán akkor sikerülne . . .« részének földi maradványait és sírem­lékeit. A mészkőlapokon többször is olvashatók e keserű sorok: Megállj Magyar! E kopár halomnál, ’S emlékezz korodra, A hontalan sírhantjánál, így enyésznek el hontalanul Drága fiaid, óh hon! Míg a több rész bilincsekben nyög Reményben virányidon. (A protestáns temető meílett terül el a katolikus, amelyben szintén több ma­gyar nyugszik, így pl. Széchenyi Ödön is.) A Török-Magyar Baráti Társaság kezdeményezésére, a Fővárosi Műve­lődési Ház és a Nyíregyházi Megyei és Városi Művelődési Ház támogatásával a nyíregyházi kertészeti szakközépis­kola diákjai rendbe tették a sírok kör­nyékét és 1990. március 15-én a Ma­gyar Köztársaság Külügymnisztériuma - Gyenis Jenő nagykövet és Horváth József főkonzul - a Művelődési Minisz­térium és az említett szervek emléktáb­lát helyeztek el a temetőkert falán (ma­gyar és török nyelvű szöveggel): ITT NYUGSZANAK AZOK A MAGYAR SZABADSÁG­­HARCOSOK AKIK TÖRÖKORSZÁGBAN LELTEK ÚJ HAZÁT. EMLÉKÜKET MAGYAROK ÉS TÖRÖKÖK KÖZÖSEN ŐRIZZÉK. Ez alkalommal a Magyarországi Re­formátus Egyház nevében dr. Ladányi Sándor budapesti teológiai tanár is el­helyezte az emlékezés koszurúját. Ezt megelőzően március 1 l-én Rodostó­ban, a Rákóczi-ház előtt álló szobrot is megkoszorúzta (első ízben református részről) és Rákóczi valláspolitikájáról szólt az egybegyűltek előtt. (Reformátusok Lapja) -d-d-A jó papné erényei Az érsek méltósága, a misszionárius önzetlensége, a diplomata tapintata, a pénzbeszedő rámenőssége, a vállalkozó tapasztalata, a kuli szorgalma, a Nobel-dijas zsenialitása, a hajótörött határtalan bizako­dása, a miniszter ékesszólása, az ügyvéd találékonysága, a politikus rugalmas lelkiisme­rete, a sportbajnok egészsége, a filmsztár bájdús mosolya, és a víziló vastag bőre . . . Berlin, Németország. F. Borggrefe helyettes elnök egy egész Európát átfo­gó Gustav-Adolf-Egyesület megalapí­tását javasolta az eddig létező nemzeti egyesületek helyett. 1992/93-ra, szerin­te, teljesen megváltozik az európai, egyházi szórványmunka. Hannover, Németország. Már két hannoveri segédlelkész állt a keletné­met egyházak szolgálatába. Szakértők szerint igen sokan követik még őket, hogy enyhítsenek a volt NDK területén élő egyházak lelkészhiányán. Lima, Peru. Az elmúlt 10 év alatt 300 evangélikus prédikátort és lelkészt öltek meg az országon belül egymás ellen harcoló pártok. Kiev, Ukrajna. Ünnepélyes isten­tiszteleten iktatták be hivatalába a kie­­vi Szófia-katedrálisban I. Mystyslav­­ot, a Moszkvai Patriarchátustól önálló­sult ukrán egyház pátriárkáját. Az új egyházvezető 1949 óta Kanadában élt és most jöhetett először vissza a hazá­jába. Stuttgart, Németország. Az evangé­likus és római katolikus segélyszervek százezrével küldik a szeretetcsomago­­kat (Care-Paket) a nélkülöző szovjet lakosságnak. Leginkább ottani egyházi szervekre bízzák a szétosztást: öregott­honok, árvaházak, a Csernobil-i atom­sugárzás, valamint az örmény földren­gés kárvallottjai részesülnek elsősor­ban ebben a segélyben. Berlin, Németország. »Arra kell vi­gyáznunk, nehogy a hírhedt (keletné­met) Biztonsági Rendőrség (Stasi) most álljon bosszút az egyházon azzal, hogy egyházi munkatársakról gyanúsí­tásból és féligazságokból összekevert vádaskodásokat hint el a köztudatban« - így figyelmeztetett a wittenbergi Schorlemmer lelkész, az egykori kelet­német ellenállás egyik volt vezetője. Guatemala-város. Egy bizonyos Shadai-Egyház prédikátorát, Jorge Serrano-t választották meg nagy szó­többséggel Guatemala elnökévé. Lap­hírek szerint az egyháza evangélikus kell legyen. Moszkva, SzU. Katonai rendőrség vigyázott a rendre azon a körmeneten, amelyet a Vörös Téren rendeztek az orthodox karácsony alkalmából, ja­nuár 7-én. Előtte ünnepélyes istentisz­telet volt a St. Basilius-katedrálisban, amelyben 70 éven át ateista múzeum működött.

Next

/
Thumbnails
Contents