Útitárs, 1989 (33. évfolyam, 3-6. szám)
1989 / 4. szám
ümtiRsm Zákeus- Lukács 19,1-10 -Jézus mindig megtalálta az utat azokhoz, akiknek szükségük volt rá vagy akik keresték Őt. Zákeus is kereste az Úr Jézust, látni akarta őt (habár talán félt is tőle, mivel tudta, hogy bűnös). De olyan kistermetű volt, hogy a sokaságtól nem láthatott semmit. így hát mint egy gyerek, felmászott a fára és úgy figyelte Jézus érkezését. Lehet, hogy csak a kíváncsiság miatt csatlakozott a többiekhez, akik várták Jézust, de lehetséges, hogy már hallott Jézus működéséről és hitt benne. Talán a lelkiismerete késztette, hogy odamenjen. Az Úr Jézus mindenesetre megérezte, hogy az a kis ember feléje furakodik és éppen őt választotta ki a sokaságból, akármennyire is bűnös volt - ahogyan az emberek mondták. Mi is mindnyájan, akik itt vagyunk, küszködünk az akadályokkal, amelyek elválasztanak bennünket Jézustól. Van, akinek a kényelem rabsága az akadály, valaki másnak a mindennapi rohanás a modern világban, van, akinek a betegség, vagy »Mit mond majd a kollégám, munkatársam, ha megtudja, hogy keresztyén vagyok?« Vagy: »Van nekem épp elég gondom anélkül is!« - »Majd gondolkodom ezen holnap, most nincs kedvem« - mondja valaki más. A bűn vaksága is eltakarja előlünk Krisztust, ahogy sokáig Zákeustól is eltakarta. Kihasználta felebarátait és sokakat becsapott. Zákeus még időben találkozott a Megváltóval Időben változtatta meg életmódját, fogadta szívébe a szeretet erejét és megbánta a rosszat, amit tett. Amint a Szentírás mondja, boldog és új szívvel jóvátette hibáit. Nekünk is most még van időnk. De ne gondoljuk, hogy miután az egyik akadály eltűnik, nem lesz helyette más. Az Úr Jézus követője napról napra, pillanatról pillanatra találkozik újabb és újabb nehézségekkel. A keresztyén élet örök harc és küszkö-A samáriai asszony Vázlat. Ján 4,6-19; 25-30 alapján Jézus egy nővel és egy ellenséges nép tagjával áll szóba. Az asszony megbotránkozva, meglepődve szól (nem akármilyen múltja van, öt férje volt és akivel él, nem férje).- »Ha ismernéd ... élő vizet adott volna . . .«Jézus!-A nő nem érti, furcsálljacsak racionálisan gondolkodik. Majd a kérdés, rádöbbenve: »Nagyobb vagy-e Te . . .?« A kulcsmondat: Jézus: ettől a víztől ismét szomjazik; attól a víztől (amit Ő ad) soha többé meg nem szomjazik.- Itt még nem értette meg az asszony teljesen Jézust, de kéri, hogy adjon neki abból a vízből, hogy ne kelljen szomjaznia és a kútra járnia. dés, de áldásos harc, mert Jézus mindig újra felénk jön az úton és nevünkön szólít bennünket: Ildikó, János, Péter, Mária, Judit, Márta, Imre, Zákeus, ember »Ma a te szívedbe kell megszállnom!« Figyeljünk éberen életünk minden napján erre a felhívásra és mindenben, amit átélünk, keressük Őt. Mert Ő itt van, mégha sokszor azt mondogatjuk is: »Ha létezel, Úr Jézus, miért hagyod, hogy ez történjen velem?« ő tudja, hogy szükségünk van rá és nem hagy bennünket egyedül. Megváltoztatja életünket, csak figyeljünk és meghalljuk az Ő hangját. * Uram! Add, hogy le tudjam küzdeni az akadályokat, melyek a feléd vezető úton állnak. Taníts meg arra, hogy tiszta szívből tudjak benned bízni. Én magam nem tudom, mire van szükségem, habár úgy gondolom, hogy tudom. Most, itt, rád bízom életemet. Fogd meg a kezemet és vezess. Legyen meg mindenben a Te akaratod. Ámen. Szántó Ildikó (Zágráb)- Jézusnál ezzel nincs lezárva a beszélgetés vagy evangélizáció, hanem szeretné, hogy igazán megismerje és fölfedezze benne a Messiást. Nem azért tárja fel a múltját, hogy a fejére olvassa és megszidja, hanem hogy ezen keresztül (jel!) felismerje és kinyíljon az asszony szeme.- Miután ez a zsidó tanítás szerint beszél az eljövendő Messiásról, Jézus megmondhatja, hogy Ő az a Messiás.- Érdekes megjegyzés, hogy a tanítványai, amikor megjöttek, tudtak csendben a háttérben maradni, akkor is, ha nagyon szokatlan volt a látvány. Jézus beszél egy nővel . . .! (Tanultak? Mikor Jézus gyerekeket vett magához, nagyon hevesen, megbotránkozva reagáltak.)- A vödröt - mint Péter a hálót - ott hagyta a nő és sietett a városba. Szimbolikus is: a hétköznapi feladatok, munkák, gondok most nem fontosak . . . És a múltját is jelentheti: az nem fontos, csak előre néz.- Lelkesen, teli szívvel, de óvatosan, nem rámenősen hívja az embereket: »Nem ez-e a Krisztus?«- Az élő víz a legmélyebb emberi vágyat megelégítő tartalom. Ebből a vízből akart akkor is adni Jézus a szomjazó embereknek és ma is, a mi számunkra is nyújtja - meríthetünk.- Többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó forrássá lesz benne. Szomjazó világban élünk, fiatalok és idősebbek; nemcsak magunk meríthetünk belőle, hanem tovább is tudjuk adni a velünk együtt élőknek. A nő is ott hagyott csapot-papot és rohant haza, hogy mondja tovább az élményeit.- János 7,38: »Élő víz folyamai ömlenek« - Hit!- Ez a víz mindenki számára kikötések, feltételek nélkül készen áll. Jelenések könyve 22,17: »Ingyen-kegyelem«. Joób Judit (Zürich) Budapest, Magyarország. 1989. március 14-én 106. országként Magyarországot fölvették az ENSZ menekültügyi konvenciójába.
