Útitárs, 1983 (27. évfolyam, 1-6. szám)

1983 / 1. szám

ÚT/TRRS 6 Szigethy Sándor: Ó, India - a gondolat anyja... (7) Aki követte indiai sorozatunkat, bizo­nyára hiányolta már, hogy nem érintet­tük India hatását a mai fiatalokra. A hinduizmus vagy buddhizmus által ihletett különböző ifjúsági mozgalmak (vagy vallások) Mekkája éppen India. E mozgalmakkal külön sorozatban kell majd foglalkozni. Annyi bizonyos, hogy az egyházak, így vagy úgy, reagáltak már ezekre a jelenségekre. Magasabb fórumok nemzetközi szinten is foglal­koznak már ezen indiai eredetű moz­galmakkal. Noha itt főleg nyugati jelen­ségekről van szó, odahaza is éreztetik hatásukat. Az alábbi cikk hazai egyházi lapban jelent meg. Hangvételéből is ki­tűnik, hogy India vallási hatását már otthon sem tekintik elhanyagolható té­nyezőnek - a jövő generáció vallási arculatának kialakítása szempontjából. Miért nem? Pótlékok a keleti vallások - ezzel a végered­ménnyel fejeződött be Zürichben a Pauius-Akadémia (egy, a laikusok számára is hozzáférhető tudományos társaság) legutóbbi gyűlése. Odahaza, Ázsiában, nem pótlékok, hanem nagyon is hatékony szellemi-társadalmi erők ezek a vallások, de az Európába történő - egyre divatosabb - mestersé­ges áltültetésük mégsem ígéretes, mert nem életújító folyamat. Itt csak pót­lékot adnak a szükséges »igazi« he­lyett. A gyűlésen kiélezték a problémát. Mit tegyenek az egyházak: mereven utasítsanak vissza mindent és óvják hí­veiket a keleti vallásoktól, vagy ismer­jék fel végre azokat az emberi szükség­leteket, amelyeknek kielégítésével az egyházak adósok maradtak és ezzel lehetővé tették a keleti vallások benyo­mulását a légüres térségekbe? A viták során a második álláspontot fogadta el a többség. Nálunk még nem éles ez a probléma. De egyrészt nálunk is terjedőben van ez a most még kevesek által, de annál lelkesebben terjesztett mozgalom: a keleti vallásos gyakorlatok által való »üdvösség keresés«. Másrészt szá­munkra is hasznos lesz, ha fölismerjük azokat a hittartalmi és hitgyakorlati hiányosságokat, azokat a »légüres« területeket, ahova benyomulnak a kele­ti vallások. A zürichi gyűlésen gyakran használták azt a kifejezést, amivel a nyugati iroda­lomban egyre gyakrabban találkozunk: az »ifjúság vallása« (Jugendreligion). Arra utal ez a szó, hogy az ifjúság kia­lakít magának egy olyan új vallást és vallásosságot, amelyben a régi keresz­tyén tanításokat elegyítik »modern« té­telekkel és testi-lelki gyakorlatokkal. Vegyük észre: nálunk is csírázik már ez a mozgalom. Idejében fel kell ismer­nünk a tennivalókat. De hát mi az az »igazi«, aminek a hiánya egyengeti közöttünk a keleti val­lások beáramlásának útját? Zürichben a főelőadás részletesen elemezte azt a négy alapvető szükségletet és a vele kapcsolatos útkeresést, ami a mai em­berben, elsősorban a fiatalok értelme­sebbik részében föllelhető. 1. A mai ember keresi a kapcsolatot a teljes valósággal. Úgy érzi, hogy az ész teljesítményeinek - tudomány, technika, összkomfort - túlértékelése beszűkítette a világot. Háttérbe szorí­totta a teljes valóság olyan elemeit, amik nélkül nem lehet élni (hit, remény, szeretet stb.). Keresi tehát az utat ezekhez, és mivel az egyházak itt in­kább csak tanítást adnak, jönnek a ke­leti vallások és mutatják az utat, amelyen tapasztalatilag is el lehet jutni ezekhez az életfontosságú, de most el­hanyagolt valóságrészekhez. 2. A mai ember keresi a »szentsége­(folyt. az 5. lapról) rakják azútfélre: Heteit a 33 esztendő, ki van egyenlítve az adósság. Az öreg rabszolgától haljotta, hogy arimátiai Józsefnél Jeruzsálemben megtalálhat­ná a megváltó Rabbit. Elindul, megér­kezik, keresi a házat, emberek küldöz­getik ide-oda, mert a páskavacsora est­je van, s ilyenkor az idegennek is kinyí­lik az ajtó. Végre eljut ahhoz a házhoz, ahol Jézus tanítványaival a páskava­­csorát akarta megünnepelni. A ház azonban üres; még ott vannak a kely­­hek, néhány ételmaradék is - de Jézus és a tanítványok holléte Taor számára ismeretlen. Megrendülve veszi tudomá­sul, hogy megint elkésett - de felfedez­vén a maradékokat, csendben elfo­gyasztja az utolsó vacsora ajándékát, így válik az elkésett Taor az úrvacsora első vendégévé a tanítványokon kívül. A regény ezen utolsó, mélyreszántó meditációja az elkésett Negyedik Krisz­set«. A modern élet sok kényelmessé­ge, összkomfortja korántsem tartalom, sokkal inkább fénylő sivárság, szellemi üresség. Ezért akár az összkomfort föl­áldozása árán is keresi a tartalmat, éspedig a nemesen emberi tartalmat: a szépet, a jót, az emberlétet kiteljesítő valóságos közösséget. . . Ezeket együttvéve nevezték Zürichben »szent­­séges«-nek. A keleti vallások azt hirde­tik, hogy a mindenség »él« és így éltető kapcsolatba lehet jutni emberrel, állat­tal, virággal, csillagokkal. Akkor »él« igazán az ember, ha alázatosan beta­golódik az »élő« mindenségbe. 3. A mai ember keresi önmagát. A külső világ teljesítményekre kényszeríti. Ennek ellenhatásaként egyszer csak fölébred benne a kérdés: ki vagyok én, aki mindig csak teljesítek valamit. A ke­leti vallások azt ígérik, hogy meditációk útján megkapja az ember a választ erre az el nem hallgatható kérdésre. 4. A mai ember keresi az erőt, a ha­talmat. Nem mások fölött, hanem tulaj­don bénultsága fölött, amellyel ki van szolgáltatva a világ kényszerítő sodrá­sának, Hogyan tudna szabaddá lenni, hogyan tudna úrrá lenni önmaga és környezetének kényszerei fölött? Erre is segítséget ígérnek a keleti vallások. Mérjük fel: mennyi segítséget kapnak híveink mitőlünk ezekben az egyete­mes emberi keresésekben? (Ref. Lapja, Bp, 1982.XI.14.) tus áldozati vacsorájához való megér­kezéséről a csúcspontja ennek a hosz­­szú utat megtett embernek. Az ELSŐ VENDÉG lett a Krisztuskövetők közül. Legenda, költői fantázia - de a ke­resztény hit mélységes tanűságtétele arról, hogy a Krisztuskeresés útja sok késleltető mozzanat ellenére is célhoz juthat, áldást kap, mert megtalálja Azt, akit nem ő keresett, hanem Aki őt ke­reste. Taor élete már a helyettes áldo­zattal való egyesülés titkát is magával hozza és az egyszerű páskavacsora maradékai az elkényeztetett indiai »kiskirályt« az örök élet kenyerével táplálja. Kétszer is elkésett - de mégis megtalálta életének Urát. Regény, legenda, monda, képzelet: de hitépítő elmélkedés, mely a mai em­bernek is segítséget adhat a hitkeresés nehéz útján. Vajta Vilmos

Next

/
Thumbnails
Contents