Útitárs, 1983 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1983 / 1. szám
ÚT/TRRS 6 Szigethy Sándor: Ó, India - a gondolat anyja... (7) Aki követte indiai sorozatunkat, bizonyára hiányolta már, hogy nem érintettük India hatását a mai fiatalokra. A hinduizmus vagy buddhizmus által ihletett különböző ifjúsági mozgalmak (vagy vallások) Mekkája éppen India. E mozgalmakkal külön sorozatban kell majd foglalkozni. Annyi bizonyos, hogy az egyházak, így vagy úgy, reagáltak már ezekre a jelenségekre. Magasabb fórumok nemzetközi szinten is foglalkoznak már ezen indiai eredetű mozgalmakkal. Noha itt főleg nyugati jelenségekről van szó, odahaza is éreztetik hatásukat. Az alábbi cikk hazai egyházi lapban jelent meg. Hangvételéből is kitűnik, hogy India vallási hatását már otthon sem tekintik elhanyagolható tényezőnek - a jövő generáció vallási arculatának kialakítása szempontjából. Miért nem? Pótlékok a keleti vallások - ezzel a végeredménnyel fejeződött be Zürichben a Pauius-Akadémia (egy, a laikusok számára is hozzáférhető tudományos társaság) legutóbbi gyűlése. Odahaza, Ázsiában, nem pótlékok, hanem nagyon is hatékony szellemi-társadalmi erők ezek a vallások, de az Európába történő - egyre divatosabb - mesterséges áltültetésük mégsem ígéretes, mert nem életújító folyamat. Itt csak pótlékot adnak a szükséges »igazi« helyett. A gyűlésen kiélezték a problémát. Mit tegyenek az egyházak: mereven utasítsanak vissza mindent és óvják híveiket a keleti vallásoktól, vagy ismerjék fel végre azokat az emberi szükségleteket, amelyeknek kielégítésével az egyházak adósok maradtak és ezzel lehetővé tették a keleti vallások benyomulását a légüres térségekbe? A viták során a második álláspontot fogadta el a többség. Nálunk még nem éles ez a probléma. De egyrészt nálunk is terjedőben van ez a most még kevesek által, de annál lelkesebben terjesztett mozgalom: a keleti vallásos gyakorlatok által való »üdvösség keresés«. Másrészt számunkra is hasznos lesz, ha fölismerjük azokat a hittartalmi és hitgyakorlati hiányosságokat, azokat a »légüres« területeket, ahova benyomulnak a keleti vallások. A zürichi gyűlésen gyakran használták azt a kifejezést, amivel a nyugati irodalomban egyre gyakrabban találkozunk: az »ifjúság vallása« (Jugendreligion). Arra utal ez a szó, hogy az ifjúság kialakít magának egy olyan új vallást és vallásosságot, amelyben a régi keresztyén tanításokat elegyítik »modern« tételekkel és testi-lelki gyakorlatokkal. Vegyük észre: nálunk is csírázik már ez a mozgalom. Idejében fel kell ismernünk a tennivalókat. De hát mi az az »igazi«, aminek a hiánya egyengeti közöttünk a keleti vallások beáramlásának útját? Zürichben a főelőadás részletesen elemezte azt a négy alapvető szükségletet és a vele kapcsolatos útkeresést, ami a mai emberben, elsősorban a fiatalok értelmesebbik részében föllelhető. 1. A mai ember keresi a kapcsolatot a teljes valósággal. Úgy érzi, hogy az ész teljesítményeinek - tudomány, technika, összkomfort - túlértékelése beszűkítette a világot. Háttérbe szorította a teljes valóság olyan elemeit, amik nélkül nem lehet élni (hit, remény, szeretet stb.). Keresi tehát az utat ezekhez, és mivel az egyházak itt inkább csak tanítást adnak, jönnek a keleti vallások és mutatják az utat, amelyen tapasztalatilag is el lehet jutni ezekhez az életfontosságú, de most elhanyagolt valóságrészekhez. 2. A mai ember keresi a »szentsége(folyt. az 5. lapról) rakják azútfélre: Heteit a 33 esztendő, ki van egyenlítve az adósság. Az öreg rabszolgától haljotta, hogy arimátiai Józsefnél Jeruzsálemben megtalálhatná a megváltó Rabbit. Elindul, megérkezik, keresi a házat, emberek küldözgetik ide-oda, mert a páskavacsora estje van, s ilyenkor az idegennek is kinyílik az ajtó. Végre eljut ahhoz a házhoz, ahol Jézus tanítványaival a páskavacsorát akarta megünnepelni. A ház azonban üres; még ott vannak a kelyhek, néhány ételmaradék is - de Jézus és a tanítványok holléte Taor számára ismeretlen. Megrendülve veszi tudomásul, hogy megint elkésett - de felfedezvén a maradékokat, csendben elfogyasztja az utolsó vacsora ajándékát, így válik az elkésett Taor az úrvacsora első vendégévé a tanítványokon kívül. A regény ezen utolsó, mélyreszántó meditációja az elkésett Negyedik Kriszset«. A modern élet sok kényelmessége, összkomfortja korántsem tartalom, sokkal inkább fénylő sivárság, szellemi üresség. Ezért akár az összkomfort föláldozása árán is keresi a tartalmat, éspedig a nemesen emberi tartalmat: a szépet, a jót, az emberlétet kiteljesítő valóságos közösséget. . . Ezeket együttvéve nevezték Zürichben »szentséges«-nek. A keleti vallások azt hirdetik, hogy a mindenség »él« és így éltető kapcsolatba lehet jutni emberrel, állattal, virággal, csillagokkal. Akkor »él« igazán az ember, ha alázatosan betagolódik az »élő« mindenségbe. 3. A mai ember keresi önmagát. A külső világ teljesítményekre kényszeríti. Ennek ellenhatásaként egyszer csak fölébred benne a kérdés: ki vagyok én, aki mindig csak teljesítek valamit. A keleti vallások azt ígérik, hogy meditációk útján megkapja az ember a választ erre az el nem hallgatható kérdésre. 4. A mai ember keresi az erőt, a hatalmat. Nem mások fölött, hanem tulajdon bénultsága fölött, amellyel ki van szolgáltatva a világ kényszerítő sodrásának, Hogyan tudna szabaddá lenni, hogyan tudna úrrá lenni önmaga és környezetének kényszerei fölött? Erre is segítséget ígérnek a keleti vallások. Mérjük fel: mennyi segítséget kapnak híveink mitőlünk ezekben az egyetemes emberi keresésekben? (Ref. Lapja, Bp, 1982.XI.14.) tus áldozati vacsorájához való megérkezéséről a csúcspontja ennek a hoszszú utat megtett embernek. Az ELSŐ VENDÉG lett a Krisztuskövetők közül. Legenda, költői fantázia - de a keresztény hit mélységes tanűságtétele arról, hogy a Krisztuskeresés útja sok késleltető mozzanat ellenére is célhoz juthat, áldást kap, mert megtalálja Azt, akit nem ő keresett, hanem Aki őt kereste. Taor élete már a helyettes áldozattal való egyesülés titkát is magával hozza és az egyszerű páskavacsora maradékai az elkényeztetett indiai »kiskirályt« az örök élet kenyerével táplálja. Kétszer is elkésett - de mégis megtalálta életének Urát. Regény, legenda, monda, képzelet: de hitépítő elmélkedés, mely a mai embernek is segítséget adhat a hitkeresés nehéz útján. Vajta Vilmos