Útitárs, 1977 (21. évfolyam, 2-6. szám)
1977 / 5. szám
2 ÚT/TftRS Koltai Rezső: Elrendező erő Lukács 6, 36 ^12 Életünket csak az irgalmasság rendezheti el, hozhatja igazán rendbe. Rászorulunk arra, hogy valaki irgalmasan megszánja s rendbe hozza bonyolult életünket. Embertársaink közötti életünket is csak ez a megértő szeretet rendezheti el. Egyéni és közösségi életünk igazi rendező ereje az irgalmasság. Irgalmasság kell az együttéléshez Jézus a fenti igében megtanít helyes önismeretre, a helyes szóra és a helyes cselekedetekre. Mindháromra egyaránt szükségünk van az emberekkel való együttélésnél. Helyes önismeretre tanít: Ne ítéljetek, mert nem tett bíróvá titeket az Isten. Ne kárhoztassatok senkit! Aki másnak képzeli magát, mint ami, az fantaszta, rosszabb esetben őrült. Sok mindenhez keres munkatársat az Isten, de az ítélethez nem. Ezt egyedül magának tartotta fenn. Ne kontárkodjunk hát bele az Ö munkájába. Isten, akinek joga volna ítélni, még nem ítél, s mi akiknek nincs ehhez jogunk, sokszor ezzel töltjük az életünket. Tulajdonképpen hálás lehetek Istennek, hogy nem nekem kell ítélnem, hiszen én sem az embert, sem a körülményeit nem ismerem igazán. Csak elképzeléseim vannak, hiszen nem vagyok mindentudó, nem tudok beleszámítani ítéletembe mindig, minden tényezőt. Pedig ítéletem csak így lenne igazságos. Nagyon bonyolult az emberi élet és mi nagyon egyszerűen és elhamarkodottan szoktunk ítélni! A helyes szó, amire Jézus tanít, a bocsánat szava. Természetesen ez nem lehet csak üres szó, hanem lényünk egész magatartása kell legyen. A megbocsátáshoz komoly hit keil. Az nem véletlen, hogy amikor Jézus arról beszél tanítványainak, hogy még hetvenszer hétszer is meg kell bocsátani, a tanítványok azt felelik erre az igényre: „Növeljed a mi hitünket!“ — „Ti gonoszt gondoltatok ellenem, de az Isten jóra fordította“ — ezzel bocsátja meg testvérei vétkét József és ezzel kezdődik meg valami új a testvérek viszonyában. Ismeretes Illyés Gyula lakonikus rövidségü epigrammája: „Reszkess ellenem, szörnyű a fegyverem: megbocsátok!“ Valóban nagyszerű fegyver, ez ellen nem lehet védekezni; „menthetetlenül“ megoldja a kérdéseket, rendbehozza az emberi együttélést. Jézus helyes cselekedetekre is biztat: adjatok! Gazdag, szép kifejezés ez, sok minden belefér. Nem üzlet az élet, ahol mindig a szerzés a döntő! Az adakozás teszi igazán éretté, felnőtté az embert: tud adni is, nemcsak elfogadni. Mindig kiskorú marad, aki szüntelenül csak kapni akar, gyűjteni, harácsolni, s felnőtté lesz a tanítvány, is, ha megtanul bátran adni, osztani abból, amije van. Irgalmasság kell a vezetéshez A neveléshez is. Az tud jól vezetni Jézus szerint, aki hagyja magát vezetni a Mestertől. Az tud jól utat mutatni másoknak, akinek a Mester megmutatja az utat. Nevelni is az tud, akit a Mester nevelhet. Mi lenne velünk, ha nem vezetne minket irgalmasan az Isten? Csak bolyonganánk, ha nem mutatna irgalmasan utat s ha nem nevelne — neveletlenek maradnánk. Jézus ezeket a szavakat — igénkben — a farizeusoknak mondta, akik éppen azért voltak taníthatatlanok, mert beképzelten mesternek tudták és hirdették magukat. Bezárt lelkek voltak, akik nem fogadták el Jézus tanítását, útmutatását és nevelését. Ezért is bolyongtak örömtelenül, tévedtek el a saját maguk teremtette útvesztőkben s maradtak Isten országában „neveletlen“ emberek. A Luther-rózsa és a világgyűlés mottója: „Krisztusban — új közösség“ Van igénknek konkrét üzenete a szülőknek is. Neveljetek irgalmasan, nagy megértéssel, nagy szeretettel és türelemmel. Aki a tévedhetetlen mester szerepében tetszeleg gyermeke előtt, az előbb-utóbb hitelét veszti. Gyermeke észreveszi, hogy nem tökéletes és hangot is ad ennek. A kér. szülő bátran bevallhatja, hogy ő is tanítvány, aki teljességgel rászorul a Mesterre, önmagában vak (sokszor szeretetében is, amivel többet árt, mint használ gyermeke jövőjének) szemüket csak a Mester nyithatja meg. Szülők sokszor nagyon kegyetlenek, irgalmatlanok tudnak lenni gyermekükhöz, talán a legjobb szándékkal is. Csak a törvény szigorát éreztetik meg, pedig a kisgyermek vagy a serdülő ifjú nagyon vágyakozik irgalmasságra, megértésre. Mindennel elhalmozhatjuk gyermekünket, mégsem adtunk neki semmit, ha nem tapasztalnak nálunk megértő szeretetet, irgalmasságot. Irgalmasság kell a segítéshez Ebben az igében a segítés szálkahúzás — hiba-kiigazítás. Ha nem tartjuk meg Jézus tanácsát, még segítőkészségünk is kudarcba fullad. Az irgalmas szeretet a legjobb fegyelmező erő, ez érteti meg, hogy mások hibájának a feltárása előtt előbb magunknál kell hiba-kiigazítást végezni. Mi rendszerint azt kívánjuk, hogy a körülöttünk levő emberek legyenek mások, mert így, ahogy vannak, elviselhetetlenek. Isten kívánsága viszont ez: legyetek előbb ti mások, s akkor észreveszitek, hogy egyszerre megváltozik minden körülöttetek is. A döntő szó itt ez: előbb. Ezt a sorrendet kell megtartani, amit Jézus tanácsol. Szemüvegcseréről van itt szó! Akkor vegyünk fel nagyító szemüveget, ha saját hibáink szemléléséről van szó és cseréljük ki a lencsét, ha másokat nézünk. A jó és rossz tudásának fájáról szakított gyümölcs még nem tette boldoggá az embert. A gonosz kísértése, csalása elhitette velünk, így leszünk olyanok mint az Isten. Jézus Isten irgalmára mutat és azt mondja: Legyetek irgalmasok, mint mennyei Atyátok — így lesztek olyanok, mint Isten. Az USA-ban élő k. Olvasóink szíves tudomására hozzuk, hogy ottani terjesztőnk címe megváltozott. Új címe: Mrs. Marta Lékai-Kassay F. 121 Glenwood Ave Leonia, N. J. 07605
