Útitárs, 1977 (21. évfolyam, 2-6. szám)
1977 / 4. szám
ÚÜTfífíS hatók, dehát annak most már idestova két évtizede ... Az persze óhatatlan, hogy a természetes csoport-kialakulás a korosztályokhoz is igazodik, noha például az egyes előadások után összeállított munkacsoportok általában mindég keresztmetszetet tudnak megteremteni. Közvéleménykutatás Talán a fiatalok saját véleménye legjobban ott domborodik ki, ahol rájuk kérdeznek és nekik maguknak kell állást foglalniok a konferenciát érdemben érdeklő kérdésekben. Ezéit talán nem érdektelen, ha ideiktatok néhány adatot azokból a feleletekből, amelyek a Tongajerdében megejtett közvéleménykutatás nyomán kerültek papírra. A feleletek három csoportra oszthatók, eszerint veszem sorra őket. Ami jó volt a konferencián (csak néhány érdekesebb példa kiragadva): a családias légkör, a bibliatanulmány, az irodalmi est Arany Jánosról, az istentiszteletek általában, a megnyitó igehirdetés ... és hát dicséretet kapott a konyha is, az ellátás, ami Koltai Rezső és kedves felesége nagy érdeme. Amin javítani kell a jövőben (ismét csak néhány példa): túl hosszúak az előadások, több időt kell biztosítani a megbeszélésekre. Sok a meg nem magyarázott idegen kifejezés, kevés az éneklés, egyesek kétlik a rendszeresen beiktatott kirándulások értékét, és volt olyan vélemény, hogy több bibliatanulmány lenne kívánatos. Néhány javaslat 1978-ra: több alka(folyt. az 5. lapról) Kell-e aggódjunk azon, hogy az agymosás valamely változatának egyszer magunk is áldozatul eshetünk? Megrendüljünk vallásos meggyőződésünkben, amiért a keresztény hit nevében is végeztek agymosást? Ellenkezőleg! Jó, hogy tudjuk és el lehet kerüljük a szélsőségekben rejlő veszedelmet. Nemzedékünk épsége és sorsa — az előzőkéhez hasonlóan — a demokratikus, ill. szociális gyakorlat és a vallásos meggyőződés közötti kapcsolattól függ. Ennek lazulása vagy ellentmondásossá válása a társadalomban és egyénben egyaránt fokozódó feszültséghez és az ítélőképesség zavarához, tehát olyan körülményekhez vezethet, amelyek az agymosás, ill. a szuggeszció alkalmazását megkönnyítik. A mi feladatunk az, hogy az említett kapcsolat erősítésén fáradozzunk. (Kivonatos közlés) lom személyes bizonyságtételre, evangéliumi irodalmi program, több csoportmunka, minden előadó készítsen gyarázott idegen kifejezés, kevés az részletes előadás-vázlatot és azt sokszorosítsák. Az udvarház Amint a bevezetőben megígértem, most még szót kerítek magára Tangagärde-re is. A svédországi magyar gyülekezeti otthon története ugyanis egy kis hősköltemény, a közös akarat, az összefogás és cselekvő hit szép példája. Balatonszárszó, Gyenesdiás, Klotildliget, Tahi . . . ezekre visszaemlékezve, a hagyomány felelevenítése végett hívta össze 1958-ban Glatz József, akkor a svédországi magyar protestánsok lelkésze, az első nyári gyülekezeti konferenciát, svéd egyházi központba. Az érdeklődés évről évre fokozódott, egyre inkább saját egyházi központ létrehozása lett a cél. A lehető megoldások közül végül is a délnyugat-svédországi Boras közelében fekvő Tangagärde udvarházra esett a választás. Megvételét a magyar gyülekezet rendkívüli áldozatkészsége mellett a svéd evang. egyház segítségével sikerült megoldani, berendezését pedig a norvég evangélikusok hozzájárulásával oldották meg. Ez nem volt kis feladat, hiszen 80—100 személy befogadására kellett a két épületet alkalmassá tenni. Tíz éven át ifjúsági- illetve gyermektáborokra használták, de az új lelkipásztor, Koltai Rezső alatt szükségessé vált a munka kibővítése. Az esztendő minden szakában alkalmas otthont kellett teremteni ebből a nyári otthonból. Ehhez hatalmas arányú újjáépítési és átalakítási munkára volt szükség. A majdnem félévig tartó északi télnek ellenálló szigetelésre, dupla ablakokra, központi fűtésre, állandó melegvíz-ellátásra kellett elsősorban gondolni. Ez óriási megterhelést jelentett, de a gyülekezet összefogása és az egyéni rendkívüli teljesítmények szinte csodát műveltek. Voltak, akik minden szabad idejüket erre a munkára fordították. A svéd egyházi szervek méltányolták a szép teljesítményt és az összköltség egyharmadát ajándékozták a gyülekezeti otthon céljaira. A megújított, megszépült gyülekezeti otthon most egész éven át nyitva áll a különböző gyülekezeti aktivitások számára. A nyári hónapokban rendezett gyerektáborokban a nyaralás mellett gondoskodnak a gyermekek vallásos neveléséről és magyarságismereteik bővítéséről is. Tavasszal és ősszel egyegy gyülekezeti konferenciát tartanak, különböző országokból meghívott magyar lelkégz-előadókkal. A karácsony körüli időben elsősorban egyedülállók, idősebbek számára tartanak összejöveteleket, a családias együttlét jegyében. E sorok írójának a pontosság okáért hozzá kell tennie, hogy ezt a „villámkrónikát“ Koltai Rezsőnek és Szigethy Sándornak, a svédországi magyar protestánsok két lelkészének köszönheti, akik a göteborgi presbiteri értekezletre menet, fáradságot nem kímélve állították össze az adatokat, ök ketten, Cseri Gyulával együtt, az idén is avatott és tapasztalt kézzel irányították a magyar evangéliumi ifjúsági konferencia menetét Tangagárde-beni. Búcsúzóul tehát hadd álljon itt még Szigethy Sándor néhány mondata: „A svédországi magyar protestánsok hálásak Istennek, hogy az a konferenciai tevékenység, ami odahaza Magyarországon egykor annyi áldást jelentett az egyházi élet felvirágoztatásában — de most nem folytatódhat (külső akadályok miatt) —, itt az emigrációban, ha kisebb mértékben is, de tovább élhet és sok-sok magyar testvérünk lelki meggazdagodását szolgálhatja.“ m. j. ÜT/TÉRS Magyar evangéliumi iap. Evangelisches Blatt für Ungarn. Előfizetési ár egy évre: US $ 4.— ill. annak megfelelő más valuta Norddeutsche Landesbank Stadtoldendorf „ÚTITARS“ Konto-Nr. 29 366 879 Főszerkesztő - Redakteur: L. G. Terray, Morells vei 25, Oslo 4, Norwegen. Szerkesztő-verantwortlicher Redakteur: I. Gémes, D-7 Stuttgart 50, Sodenerstr. 43, Deutschland. Szerkesztőbizottság- Redaktionsausschuß: L.Kótsch, D-714 Ludwigsburg, Friedrichstr. 104, Deutschland: Dr. C de Pándy, Strandv. 37, Stockholm, Schweden; Dr. Fáy Gedeon, Zieblandstr. 16, D-8000 München 40; Szabadi Sándor, Reitplatz 1, D-6949 Wald-Michelbach. Druck: St.-Johannis-Druckerei, 7630 Lahr-12 15343/1977