Útitárs, 1975 (19. évfolyam, 1-6. szám)
1975-12-01 / 6. szám
6 ÚT/TÁR5 Sárospatak — 1975 Merengj, a messze múltba visszaríván, melynek emléke édesen gyötör, az elmúlt korodba, mely miként a bűvös lámpának képe, van is már, de nincs is, melynek emléke sose lehet hűvös, melynek emléke teher is, de kincs is. (Babits) A magyar reformáció múltja vonzott Sárospatakra. A tokaji hegy lábánál, a Bodrog folyó partján épült a város. Az öreg „Vöröstorony“ hatalmas tömbje már meessziről köszönti az érkezőt. Neve a Rákócziak emlékét idézi, a szabadságért, függetlenségért vívott harcok fényes napjait. Patak a történelemben azonban nevét nem a vártól, hanem a református Kollégiumtól nyerte. — A reformáció jegyében magyarrá lett humanizmus jórészt a művelt főnemesség kastélyaiban, váraiban talált otthonra. A Kollégiumot Lorántffy Zsuzsanna alapította s ezzel a ma már négy évszázados Kollégiummal Patakot a magyar reformáció, művelődés és haladó gondolkodás egyik fellegvárává tette. Ez a város történetének az egész magyarságra máig is kiható és érvényes jeleentősége. A Kollégium története azonban még régebbi időkre nyúlik vissza. A reformáció korában megürült klarissza, ill. begina zárdák épületeiben települt meg az első „schola“. Az 1530-as évek végén Sárospatak ura, Perényi, a reformáció híve lett, s a szerzetesrendek véglegesen elhagyták Patakot. Ezek helyén, illetve a „schola"-ban, protestáns prédikátorok kezdtek tanítani. Idővel ezen épületek mellé új tantermek, professzori és diákszállások épültek, melyből ma csak egy szép, egyemeletes, hosszú épület áll az utóbb hozzáépített árkádos tornáccal és a nyugati végén feljárattal. Ez a vaskos tornácú fehérre meszelt „magyar parasztbarokk ‘ épület, az egykori Berna-sor utolsó maradványa. Ebben az öreg boltozatos szobájú épületben van ma a Református Egyház múzeuma: gyönyörű fafaragású szószék, népi motívumokkal kifestett templomi berendezési tárgyak, XVI. századi hímzett úrasztali térítők, keresztelési és egyéb templomfelszerelési tárgyak, református temetői sírfák az un. kopjafák —, Comenius János működésének emlékei, és sok szebbnél szebb más népi szakrális faragóművészeti darabok. A korai klasszicista stílusban épített „Nagy-Kollégium“-ot 1806-ban kezdték el építeni és 1845-ben fejezték be. Az U-alaprajzú kétemeletes épület középső részén alul a kapuáthajtó csarnokot, „Porta maior“-t, felül a dísztermet, az egykori nagy auditóriumot foglalja magában. A kapualj vaskos pillérsorai közt indulnak az oldalszárnyak folyosói. A jobboldali szárny földszintjén van a Református Egyház levél — és dokumentációstára, s egy öreg faburkolatu lépcső vezet fel az emeleten elhelyezett Nagykönyvtárba. A könyvtár belső kialakítását a klasszicizmus nagy magyar mesterének, Polláck Mihály munkájának tartják. A régi, nagy értékű könyvtár filozófiai, teológiai, történelmi kötetei a falak mellett a fából készült dór oszlopsor mögötti XIX. századi könyvállványon sorakoznak, a felső na'éria pedig a természettudományi köteteket foglalja magában. E térbeli megosztás is kifejezője annak a meggyőződésnek, hogy a természettudomány alapja a szellemtudomány. A terem csillagmintás berakású padlózata, a mennyezet kupola térhatást keltő naiv, illuzionista festése a magyar klasszicista építészet gyönyörű példánya. Az „Öreg-Kollégium“ másik szárnyában a volt református diákotthon, gimnázium és a „százados iskolakert“ szélén levő többi kollégiumi épületek ma állami kezelésben vannak. A Reformá-Folyosó a Református Múzeumban kopjafákkal tus Egyház tulajdonában maradt rész ma csak egy tudományos intézet, ahol egységes szervezeti keretben könyvtár, levéltár és múzeum működik és így a reformáció korának, a magyar felvilágosodás és irodalom történetének sokarcú és páratlan értékű kincsesháza. A sárospataki Református Kollégium, mely évszázadokon át az akkori Európa friss szellemiségének élő áramkörébe kapcsolta be a magyarságot, ma szerényen „a messze múltba visszaríván“ őrzi annak emlékét, mint a Tiszáninneni Református Egyház Gyűjteményeinek Intézete, s feladataként a reformáció és a magyar történelmi emlékek gyűjtésében és ápolásában a jövőt kívánja szolgálni. A pataki „Öreg-Kollégium" évszázadokon át a falvak százait látta el prédikátorokkal, tanítókkal; nevezetessé vált férfiak egész sora indult el innen. Európa rangú Comenius vagy a kísérleti fizika magyar kezdeményezője, Simándy professzor és mások szellemében magas színvonalú oktatás folyt itt. — Comeniust Lorántffy Zsuzsanna és fia, Rákóczi Zsigmond, a Kollégium oktatási rendszerének megreformálására hívták Patakra, öt évig tanított itt Comenius és többek között egyik főművét, az „Orbis Pictus“-t is itt írta. Patak mindig élén járt a felső fokú anyanyelvi oktatásnál is. Az itt végzettek magukénak érezték az értelmiség utánpótlásának a feladatát is és a volt pataki diákok évszázadokon át egyengették a magyar falusi tehetségek útját a kollégiumba. Innét a világba kiözönlött végzett diákok a magyar nép prédikátorai és igazi iskolamesterei lettek. Vallástörténeti, irodalmi jelentősége Pataknak elválaszthatatlan az iskolaügy és általában a művelődés XVII. századi reformjától. — A magyar reformáció a magyar nyelvű irodalmat indította el útjára s a tollforgató magyar reformátorok egyúttal szolgálták a magyar nyelvet és irodalmat is. Amikor az istentiszteletek alkalmával a fehérre meszelt kis templomokban Szenczi Molnár Albert és a többiek zsoltárai zengeni kezdtek, már szinte évszázadokkal előre vetették a magyar irodalom magvait. így a reformáció egyúttal a magyar irodalom kibontakozása, de évszázadokon át a maayarságtudat szinte egyedüli erősítője és fejlesztője is volt. Elmenőben búcsúzóul még egyszer visszatekintek Patakra. Messziről integet a Pálócziak által épített „Vöröstorony“. E vár, a magyar reformáció egyik fellegvára, a Rákócziak vára, sokszor volt történelmünk színhelye vagy éppen függetlenségi harcaink bölcsője. — folyt, a 8. oldalon
