Útitárs, 1973 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1973-05-01 / 3. szám
úmms Meditáció „Aki béres és nem pásztor . . . amikor látja, hogy jön a farkas, ott hagyja a juhokat és elfut, és a farkas elragadozza és elszéleszti a juhokat“ (Ján 10, 12). „Mikor látta a sokaságot, könyörületességre indult rajtuk, mert elhagyatottak voltak, mint a pásztor nélkül való juhok“ (Máté 9,36b). Az ember született hősimádó. Különösen a fiatalság vágyódik csodálni való, magával ragadó vezéregyéniségek után. Az élet számtalan tragikus eseménye a hamis vezérek nevéhez fűződik és a történelem milliónyi félrevezetett, cserbenhagyott rajongó tragédiájáról tanúskodik. Amikor a mindentudó „félisten“ beszél, a sokaság lélegzetét is visszafojtva hallgatja. Amikor ugyanez parancsol, mindenki — a legtöbben boldogan — engedelmeskedik szavára. Embervilágunk bővelkedik vezérekben, sztárokban, félistenként tisztelt hősökben és keserű csalódásokban, amelyeket e fentiek okoztak. Kevesek ismerik fel időben, hogy e „vezérek“ valódisága, megfelelősége és megbízhatósága a bajok, a megpróbáltatások és szerencsétlenségek között kerülhet igazán próbára, nem pedig a fáklyás tömegmegmozdulások, csillogó kinyilvánítások, pezsgős bankettek alkalmain. Vajon mit várunk el az igazi vezértől? Vajon létezik ilyen vezér vagy csak álmaink, vágyaink mesealakja az ő személye? Bizony létezik ilyen vezér, „aki ismeri az övéit és Öt is ilyennek ismerik az övéi, aki életét adja az övéiért“! Jézus Krisztus, Isten Fia az, akiről tudjuk, hogy mindazok, akik előtte jöttek és mindazok, akik utána jelentkeznek a „vezéri“, a jó pásztor igénnyel, tolvajok és rablók, Ő viszont életét adta juhaiért. Akik hallgatnak szavára, azokból valóban lesz egy nyáj, melynek Ő az egy igaz pásztora; egy őszinte, hamisság nélküli és mindenekben hűséges pásztor, aki élete árán vállalt és vállal minden embert testvérének a teremtett világban. Az emberutálat és emberimádat csúcskonjuktúrájának idején is, itt és most — mint minden időben —, vállal bennünket, mert ismer bennünket. Itt és most — amikor egyik füledbe az Húsvét után -önimádat, önmagasztalás vagy önsajnálat, a másikba pedig az emberutálat és elembertelenedés igéit csepegtetik az új vezérek; amikor az élet elviselhetetlenségét és értelmetlenségét ismered fel „prédikációik“ nyomán — keres fel Jézus és kéri: nyisd meg szívedet-lelkedet szavára, számára, aki nem béres, hanem pásztor, aki ismeri az embert és akinek szívében nincs utálat egy ember iránt sem. Ö keresztüllát minden emberi hitetésen, ámításon, illúzión, és ismeri a természeti ember rabságát a bűn kötelékei között. Keresztüllát e világ „vezérein“, keresztüllát rajtunk is. Tudja jól — és ez minden egyes emberre vonatkozik —, hogy kik és mik vagyunk szép szavaink mögött, hogy belülről, „a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúzások, káromlások. Ezek teszik tisztátalanná az embert“ — minden embert —, de Ő nem undorodik meg tőlünk, nem utál meg egyetlen embert sem! Megkönyörül rajtunk, mert ismeri az embert, mert tudja, hogy „elhagyatottak, mint a pásztor nélkül való juhok“. Bűneink és gyarlóságaink kíméletlen feltárásával segítönmagunkmegismerésére, miközben megmutatja és gyakorolja a bűneik miatt őszintén bánkódok felé végtelen irgalmát és megbocsátószeretetét. Segít, hogy új látásra, új megismerésre juthassunk kegyelme erejéből és bátorságot ad az élet és az embertárs vállalására. Az elhagyatott és meggyötört embervilágot érett termésnek látja, „ahol az aratnivaló sok, de a munkás kevés“. Nemcsak az emberi szív tehetetlenségét látja, hanem ismeri a mennyei Atya hatalmát és szándékát is. Ismeri a szerető Atyát, s tudja erről a szerető Atyjáról, hogy Rádióadásaink A Norvég Egyházi Misszió magyarnyelvű rádióadásai minden pénteken, közép-európai idő szerint este negyed hétkor hallhatók a mgteres hullámhosszon. 2 pünkösd előtt egyetlen gyermekét semhagyjacserben. Szeretetét megnyílvánította a Golgota keresztjén: „íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!" Szeretetét megmutatta Isten Krisztus feltámadásában: „nagy irgalmassága szerint újjászűlt minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által“. Szeretetét kitöltötte bennünk: „Az én lelkemet adom belétek — ezt mondja az Úr — és azt cselekszem, hogy az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.“ Esedezünk Urunk kegyelmedért, Ki életedet adtad juhaidért. Segíts megismernünk példád nyomán A szeretet útját, kegyelem-csodát. Igazságod fényében egyesíts, Tévelygő juhokat Te segítsd Felfigyelni hívó szavadra, Az egy akolnak jó pásztora. (A 407, 6 svéd zsoltár után.) Koltai Rezső Petőfi emlékév Petőfi Sándor: János vitéz a griffmadáron
