Útitárs, 1973 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1973-01-01 / 1. szám
2 út/társ Meditáció „És harmadnap menyegző volt a galileai Kánéban és ott volt Jézus anyja. És Jézust is meghívták tanítványaival együtt a menyegzőre“ (Ján 2, 1—2). Keresd Jézust, fogadd be Öt életed napsugaras napjaiban! A kánai nép az emberi élet egyik legtöbb boldogságot ígérő napjára, menynyegzői vigalomra hívta meg Jézust. Nélküle nem lehet teljes az öröm, nyilvánvalóan ez volt az indító ok. A legtöbb ember életsorának napfényes, sikeres napjaiban nem keresi, nem kívánja a kapcsolatot az Élet Urával — nem érzi hiányát, nem tud mit kezdeni vele. A megnövekedett önbizalom, az önnönmagával való megelégedettség és a látszólagos öröm napjaiban nincs hely számára. Majd amikor újra borús és gondokkal telt napok jönnek, akkor majd újra megkeressük Öt. Majd ha az önmaga szemében pillanatnyilag nagyra nőtt, de esetlenül elbukó gyermeke újra megüti magát, akkor jöhet, hogy sebeit kötözgesse. Vannak, akik tudatuk legmélyén azért számolnak vele, egy parányi zúgot szívükben azért fenntartanak számára. Lehet, hogy „bölcs" előrelátásból: hátha jönnek sötétebb napok, s akkor újra előszedik mint valami rejtett bankbetétet, aranytartalékot, hogy megint minden rendben menjen. Tudatuk nagyobb felét, szívük teljességét ugyanakkor gondosan bezárt ajtóként tartják Isten előtt. Itt tábla jelzi: Foglalt, ne tovább! Ezt a részt magamnak tartom meg! Rejtett szándékok olcsó örömök hajszolása, nagyra törő vágyálmok ezekben a diktátorok. — Itt nincs mit keresni Jézusnak sem. Ne zavarja senki a zavartalan lelki nyugalmat, a „békességet", nincs semmi szükség erre. Ehhez joga van az embernek. Ez az az állapot, amit így jellemez az apostol: „megvan a látszata, de nincs ereje". Felemás életstílus ennek a jele: Jézus személye csak a külső borítás, de nem élet jele. S miközben az ember az élet apró kis örömeit hajszolja, elveszti a lehetőségét, hogy valódi élete és igazi, tartós öröme legyen. Urunk, Te többet kívánsz tőlünk. Az egész szívünket, teljes tudatunkat. Hogy életünk és örömünk teljes legyen. A saját örömünkre és mások örömére. Karácsony után - farsang előtt A saját javunkra és a világ javára. Hadd hívjunk Téged, fogadjunk be életünk napsugaras napjaiban! Hadd legyen a Te területed szívünk, elménk, minden rejteke, ahol tündöklik a Te feliratod: „Foglalt". Foglalt teljesen Krisztus számára. Ne engedd, hogy életünk előled bezárt területeihez kérjük jóváhagyásod, jó szándékod. Légy velünk és maradj velünk akkor is, amikor úgy véljük, hogy maguktól is — és magunk által is! — jól mennek a dolgok. Engedd megismerni akaratod, hiszen Te elmélyíteni, megszentelni akarod örömeinket. Ne engedd örömeinket „pogány istenek" tiszteletére áldozni, ne engedj mesterkélt, színházi mosolyunkban gyönyörködtetni, ahol a színfalak és a függönyök mögött maga a Sátán incselkedik velünk. Egyedül Te adhatod meg minden földi örömünk valódi ragyogását. A Te közelséged tisztítja meg a földi vigadalmat minden felelőtlenségtől és áldásod harmatozza az emberi boldogságot. Az Úr nélkül nincsen öröm és békesség sem lehet. Futó öröm, teli csömör életed, ha nincs veled. De gond, baj és ínség közt is boldogságod nyerheted, ha veled az, ki megsegít: Szabadítod, Mestered. (A 320. svéd zsoltár I. v. után.) Koltai Rezső PRÁGA, Csehszlovákia. Az iskolaügyi minisztérium kötelezte az iskolaigazgatókat, hogy az egyházi tanítók által tartott hittanórákon vegyenek részt. Ott a vallásoktatás „taktikájával" kell megismerkedniük, hogy ezeket azután a „tudományos ateista" nevelésben hasznosíthassák. Különösen is fontosnak tartja a minisztérium, hogy a tanítók a saját óráikon ironikusan értékeljék a hallottakat és gúnyt űzzenek belőlük. Különösen a római katolikus egyházat vették újra nyomás alá. Pozsonyban a papi pályára jelentkezett 80 fiatal közül csak 33 jelentkezőt volt szabad felvenni. (sepd) Huszár Gál: Istenes ének Jézus Krisztus egy Mesterünk, Mennyei szent bölcseségünk, És nekünk bizonyos idvességünk. Mostan néked mi könyörgünk, Szent nevedért esedezünk: A te Szentlelkedet adjad nekünk. Mi szívünket megújítsa; Sebeinket meggyógyítsa! Veszett erkölcsünket megjobbítsa. Munkánkat megszentelje; Bennünk a hitet nevelje: Utunkat hazánkba vezérelje. Bölcseségre megtanítson: Hogy ördög meg ne csalhasson, Kísértetek ellen bátorítson. Plántáljon nagy egyességet, Igaz és szent szeretetet, Szíveinkbe isteni félelmet. Hogy téged bátran vallhassunk; E földön neked élhessünk; Mennyben aztán veled lakozhassunk. 1574. A világ evangélikussága számokban Az Evangélikus Világszövetség legújabb kimutatása szerint közöljük a következő adatokat: A világon 73 és félmillió evangélikus él. Ez azt jelenti, hogy a vílágkeresztyénségen belül a római katolikusok és az ortodoxok után az evangélikusoké a harmadik legnagyobb csoport. Közülük 54 és félmillió tartozik olyan egyháztestbe, amely tagja az EvangélikusVilágszövetségnek. — Még mindig a reformáció hazájában, Németországban él a legtöbb evangélikus: 34 millió. — Kontinensek szerint ez a megoszlás: Európa 58,4 millió, Észak- Amerika 9, 1 millió, Dél-Amerika egymillió, Ázsia 2,3 millió, Afrika 2,2 millió, Ausztrália-Óceánia kerek félmillió evangélikus hazája. Egymillión felül élnek evangélikusok a következő nyolc országban (többség szerint): Német Szövetségi Köztársaság, USA, Német Demokratikus Köztársaság, Svédország, Dánia, Finnország, Norvégia és Indonézia. (Kérdés, hogy a Magyarország neve mellett megadott, évek óta változatlan szám, 430 ezer, mennyire felel meg a való helyzetnek?)
