Útitárs, 1972 (16. évfolyam, 1-5. szám)
1972-01-01 / 1. szám
5________________________ Hallgrimur Pétursson A nagy izlandi költő, Hallgrimur Pétursson, akinek „Passiói énekeit" Ordass Lajos püspök magyarra fordította, izlandi történészek szerint nemcsak népének legnagyobb költője, de egyáltalában neki köszönhető, hogy az izlandi nép mind a mai napig önálló népnek tudja magát s nem olvadt fel a rokon dán népben a több évszázados Dániához való tartozás alatt. Pétursson 300 évvel ezelőtt élt, 1614- ben született. Többszáz oldal terjedelmű „Passiói énekek" című költeményciklusa ma is olyan ismert és kedvelt, hogy abból a böjti idő minden napján felolvasnak egyet az izlandi rádióban. Mondják, hogy évszázadok óta egy izlandit sem temettek el anélkül, hogy a sírnál fel ne hangzott volna Pétursson egy éneke. Sok izlandi az összes passióéneket kívülről tudja, azoknak sok fordulata közmondássá vált, s nyomuk az egész izlandi irodalmon végigvonul. Az izlandi nyelv az összes északi nyelvek közül a legnehezebb. Rokona ugyan a többi északi nyelveknek, különösen is közel áll a norvéghoz, mégis a ritkaságok közé tartozik, hogy norvégok-svédek-dánok jól megértik az izlandit. Ordass püspök fordítása már ez okból is bámulatot és nagyrabecsülést szerzett neki Északon. Ehhez járul, hogy a magyar fordítás híven követi Pétursson félig elbeszélő, félig elmélkedő stílusát, közeledve Pétursson magyar kortársainak, az istenes énekek költőinek stílusához. A Norvég Misszió magyar nyelvű rádióadásaiban a böjti időben minden pénteken felhangzik egy fejezet a „Passiói énekek" magyar fordításából. Mondják, hogy Izland szigetén a legelterjedtebb könyv a Biblia mellett Pétursson passiói énekeinek gyűjteménye. De szakértők szerint költészete a világ vallásos irodalmában is megállja helyét — amit az is bizonyít, hogy a passiói énekek egy sereg nyelvre, többek között kínaira is, le vannak fordítva. T. L. CSALÁDI HÍR Gergely Péter stockholmi és Paalanen Anja varkausi teológusokat december 28-án eskette a finnországi Varkausban Koltai Rezső lelkész, közös szolgálatban a helyi finn lelkésszel együtt. Hálaének Mind-ed-dig el-kí-sért az Úr, az Ő ke- Éj-jel és nap-pal ő-ri-zett, a szí-vegyes jó-sá-ga. met vi-gyáz-ta. Mind-ed-dig hű-en Öve-zet, örvendez-te-ti szí-ve-met,Ö volt mindig se-gí-tőm 2. Dicsérlek, áldlak szüntelen az eddigi hűségért, mellyel Uram, egy életen át vigyázva kísértél. Hálásan őrzöm szívemben: nagy sok jót tett az Úr velem, Ő volt mindig segítőm. 3. Hű őrizőm csak így segíts, éltem minden percében. Segíts mindig és mindenütt Jézus szenvedésével. Hogy halálomig áldhassam, vérét segélyül hívhassam: segít, máris segített! Sch.-Rudolstadt Emilia (1699) (németből) STOCKHOLM, Svédország. Ström Ingmar, a stockholmi egyházmegye új püspöke, nov. 10-én fogadta a magyar egyháztanács elnökségének stockholmi tagjait. A püspök a fogadás alkalmával kifejezést adott szándékának, hogy a közeljövőben felülvizsgálja a gyülekezeti lelkész teljes svéd egyháziállományba vételének lehetőségét — munkafeladatának, a magyar nyelvű lelkigondozói szolgálat ellátásának meghagyásával. BÉCS, Ausztria. Az 1971. dec. 25-i karácsonyi ünnepi istentisztelet egyúttal hálaadó alkalom volt. STOCKHOLM, Svédország. Január 23-án a stockholmi nemzetiségi felekezetek részvételével ökumenikus istentiszteletet tartottak a stockholmi Storkyrkaban. A magyar prot. gyülekezet nevében Koltai Rezső lelkész végzett szolgálatot. — Febr. 19-én a stockholmi magyar egyházak Egyházi Hangversenyt rendeznek az Oscars templomban. A hangversenyt Rozmann Ákos orgonaművész vezeti.- ÚT/TÁRSm A világ gyűlölete Két szenvedés kitörülhetetlen Krisztus tanítványainak életében. Az egyik Isten nevelő fenyítése. „Akit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, akit fiává fogad" (Zsid 12, 5—10). Ebből világos, hogy Isten szigorúbban bánik a saját gyermekeivel, mint a világ gyermekeivel. Nevelni akarja őket. Célja van velük. A másik szenvedés, ami elkerülhetetlen Krisztus tanítványai számára: a világ gyűlölete. „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt tinálatoknál! “ (Jn 15, 18—21; Máté 10, 16—18). Természetes, hogy a két szenvedés között az utóbbi a nehezebb. Mindig könynyebb nekünk elszenvedni valamit az Istentől, mint a világtól és az emberektől. Ezt is el kell azonban szenvednünk. * * * Miben jelentkezik a világ gyűlölete? A legenyhébben abban, hogy fél tőlünk. Jézust a félelem légköre vette körül. Körülvette a szeretet, az imádat és a kíváncsiság légköre is, a világ azonban félt tőle. így történhetett meg az, hogy a Gecsemane kertjében egy nagy csapat fegyveres, erőszakra felkészült ember meghátrál és a földre esik, amikor szembetalálkozik Jézussal, pedig Jézus kezében semmi sem volt... A világ részéről a félelemnek ez a légköre veszi körül az Isten gyermekeit, a Krisztus tanítványait is. De amikor ebből a félelemből felocsúdik a világ, megindul a hadjárat az Isten gyermekei ellen, amely a legkülönbözőbb fokozatokon megy végig, de mindig életre és halálra szól. A világ és annak fejedelme tudja, hogy vagy ő győz, vagy mi győzünk, de valamelyikünknek ott kell maradni a porondon. 2 Kor 6, 9-ben Pál apostol is erről ír: „Mint ismeretlenek és mégis ismeretesek, mint halálra váltak és íme, élők, mint ostorozottak, de meg nem ölöttek..." Nem tapasztaltad-e még, Testvérem, hogy hogyan tudja odatolni a világ a kulisszát Isten gyermekei elé, hogy ismeretlenek maradjanak, hogy meg ne látsszanak? Azt akarja a sátán, hogy kicsinynek és árvának érezze magát Krisztus népe. Illés elől is elrejtette, hogy van még sok ezer ember Izraelben, aki hű maradt az Istenhez; ezzel bénította meg munkáját. A világ és a sátán gyűlöletének a próbálkozása az, amikor el akar rejteni, agyon akar hallgatni minket. Túróczy Z. egyik (1938) prédikációjából
