Útitárs, 1972 (16. évfolyam, 1-5. szám)
1972-07-01 / 4. szám
7 A Diákparlament hangja Az ifjúsági konferencia utolsó napján megtartott diákparlamenten a résztvevők kb. háromnegyed rész arányban voltak jelen. A konferencia kiértékeléséhez sokan szóltak hozzá és ezze1 kapcsolatban többek között a következő megjegyzések, javaslatok és bírálatok hangzottak el (csak röviden összefoglalva, egy-egy mondatban közöljük): Több csoportmegbeszélést), rövidebb előadásokat! — A felkért előadók mellé „tartalék“ előadókat, valamint az előadások sokszorosított formában való kiadását. — Nincs elég lehetőség egyéni- lelki beszélgetésre a konferencián. Hiányolja az un. bibliatanulmányozás, bibliaórák alkalmait. — Többen javasolnak több csoportmegbeszélést: „kisebb csoportokban könnyebben megszólal az ember, problémája mindegyikünknek van“; hangsúlyozzák a csoportmunka előnyeit. (Az ifjúsági lelkész kilátásba helyezi a lelki tanácsadószolgálat megszervezését, valamint a bibliaórák programbavételét.) — Másnak nagy élmény volt a konferencia, kellemesen csalódott, nem várt ilyen színvonalat, „sokszor túl tömörített volt, egyes témák több időt igényeltek volna". — Egyesek igen jónak tartják, hogy laikusok is tartanak áhítatot, más a konferencia kiértékelésével kapcsolatban a közösségformálás kérdéséről mint a leglényegesebb feladatról beszél. Ennek megtörténte adja magját minden konferenciának s hiányolja, hogy kifejezetten nincs benne a konferencia metódusában. — Egy új konferenciai résztvevő csak pozitiven tud nyilatkozni és elsősorban a lelki igények kielégítése terén elégedett a konferencia felépítésével, szellemével. „Lehet, hogy ez a régebbi konferenciázóknak talán egészen természetes — állapította meg —, de nekünk, újaknak, egyáltalán nem.“ Az egyik női résztvevő is lényeges szempontnak tartja a közösség kialakulásának megtörténtét, de több lehetőséget kíván a konferencián belül dalos estre stb. Szerinte nem mindenki tud egy hét alatt álladóan koncentrálni, a maga részéről fárasztónak tartja az előadások követését... — „Aki nem tud végig itt maradni a konferencia programja alatt, az inkább ne jöjjön, gondolja át időben a dolgot és úgy döntsön“ — reagált erre egy másik résztvevő, s egy harmadik: .....azért jöttünk ide, hogy evangéliumi konferencián vegyünk részt..." — Jó javaslat volt még, hogy több alkalommal meg kellene keresni a résztvevőket körlevélben, ezen keresztül is tartani a kapcsolatot s ezekben vissza lehetne térni az izgalmasabb, mindenki érdeklődésére számot tartó kérdésekhez. De nemcsak a konferencia értékeléséhez szóltak hozzá sokan, hanem igen élénken foglalkoztak, ill. adtak javaslatokat (44-en) a jövő évi konferencia téma- és helyválasztás kérdéséhez is. Témajavaslat például: A lélek és gondozása. — A halál kérdése. — De az élet kérdése is döntő legyen! — Vigyázzunk, hogy ne „pszichologizáljuk“ agyon a témát. — Átfogóbb irodalmi ismertetést. — Hasonló irodalmi és képzőművészeti előadásokat szeretne egy másik, mint ahogy azt Cseri Gyula és Vajta Vilmos megoldotta. — Bevezető ismertetést a zeneest programjához, mind a bemutatott mű, mind szerzője vonatkozásában. — Evangéliumi irodalmi ismertetést. — Előadást az egyházzene — hangszerek — fejlődéséről. A konferencia rögtönzött énekkara A helyválasztás kérdésében elfogadottnak tekinthető Elzász-Lotharingia jelölése, Strasbourg-Kolmár(Sckweitzer Albert városa) környéke. Szóba került még Belgium, Liege (Aachen) környéke, Mallorca, de elsősorban mint tartalék lehetőség Dél-Svédország. — Egyik résztvevő szerint nem az a fontos, hogy hol találkozunk, elsődleges dolog, hogy kibeszéljük magunkat. — Egy másik véleménye szerint azonos helyen is lehetne a következő konferenciákat megrendezni. A javaslat több ellenvetéssel találkozott: Ugyanazon hely választása az érdeklődést lecsökkentené. — „Kóborló“ nép lévén, szeretünk mindig „másutt“ lenni. — A régebbi konferenciák egyik jelentős élménye volt, hogy a vendéglátó országok sajátosságait, magyar kapcsolatait is bemutatták. A jövőben is meg kell keresni azokat, akik megfelelő színvonalon be tudják mutatni a vendéglátó országot. — Bízzuk ezt a kérdést a szervezőkre! — szól közbe valaki. ÚT/TfíRSm Irány Elzász! Kedves Lányok! Kedves Fiúk! Szeretettel köszöntjük az ifjúsági konferencia minden kedves résztvevőjét! E körlevelünk a legutóbbi diákparlament javaslatára született meg, hogy a konferenciák közti időben is folytatódhassák a baráti eszmecsere. Nagy volt az örömünk, hogy a régiek mellett sok új fiatal kapcsolódott be konferenciánk munkájába. Reméljük, hogy ők is hasznos ösztönzést kaptak az életkérdéseket vagy más problémákat tárgyaló előadások és viták során. Maulbronni találkozónkon kilencvenen vettek részt, örvendetesen emelkedett azoknak a száma, akik, a konferencia egész idejére jöttek, míg a résztvevők átlagos életkora alacsonyabb volt mint az előző találkozókon. Előre tekintve már közölhetjük következő konferenciánk időpontját és helyét: 1973. április 15—21, Liebfrauenberg, Elzász, Franciaország. Cseri Gyula és felesége májusi skandináviai körútja során sok régi és leendő konferenciázóval találkozhattunk. Az egyéni vagy csoportos megbeszéléseken — melyekre bőségesen nyílt alkalom — újra meg újra előkerültek a programtervezés kérdései. Mivel Liebfrauenberg Strasbourg közelében fekszik, e vidék nagy szülöttje, a neves humanista, Albert Schweitzer egyik gondolatát választottuk a konferencia mottójául: „Az élet tisztelete“ Javaslataitok értelmében a programban bőséges helyet adunk gyakorlati „embertudományi“ (lélektani stb.) kérdéseknek. Kultúrális programunkban a magyar és francia irodalom áll majd a középpontban. A program végleges kiformálása előtt várjuk javaslataitokat, különösen is a „konferenciás korban“ levők (17-28 évesek) kívánságait. Válaszaitokat küldjétek a következő címekre: Szigethy Sándor Cseri Gyula (ifjúsági lelkészek) Stallgatan 6/b R.-Schneider-Str. 2 S-24100 Eslöv D-65 Mainz-Gonsenh. Sverige B. R. Deutschland Mindnyájatoknak kellemes nyarat kívánunk az éjféli Nap hazájából, szívélyes üdözlettel Cseri Gyula és Szigethy Sándor
