Útitárs, 1971 (15. évfolyam, 2-5. szám)

1971-04-01 / 2. szám

ÚT/TftRS EGYHÁZAK HÍREI DETMOLD, Németország. A lippei országos zsinat református és evangéli­kus tagjai közös úrvacsorával erősítették meg azon egyhangú határozatukat, hogy egyházaikban a reformátusok és evangé­likusok között teljes szószéki és úr­vacsorái közösség van. Felszólították az egyházvezetőséget, hogy a Németor­szági Ev. Egyháznál (EKD) hasson oda, hogy a ref., az egyesült és az ev. tag­egyházak között hasonlóképpen teljes közösséget kozzanak létre. NEW YORK, USA. Amerikai római katolikus teológusok felkérték a Vati­kánt, hogy ismerje el az evangélikus egyház rendjét és azt a tanítását, hogy az úrvacsorában Jézus Krisztus jelen van köztünk. „Munkánk folyamán rájöttünk, hogy az evangélikus úrvacsoratanítás el­len felhozott érveink sem hibátlanok, s nem látjuk be, miért ne lehetne az evan­gélikus úrvacsoratanítást érvényesnek elfogadni?" — írják a hivatalos iratban. POZSONY, CSSR. 1970. nov. 15-én iktatta püspöki hivatalába az elhunyt D. J. Chabada helyére prof. D. Jan Mi­­chalko-t Wantula lengyel püspök. Az ünnepségen az Ev. Világszövetség elnöke, Dr. Mikko Juva (Helsinki) és tíz püspök vett részt. A Világszövetség vezetőségét Dr. P. Hansen (Genf), az európai kisebb­ségi egyházak referense képviselte. — Michalko püspök a Világszövetség Végre­hajtó bizottságában a kelet-európai ki­sebbségi egyházak képviselője. Az Öku­mene ismert aktív munkatársa. BUENOS AIRES, Argentina. 1971. augusztus 1—6. lesz az 5. latin-amerikai evangélikus konferencia Buenos Aires­ben, melynek főtémája: „Krisztus hívása és a mi válaszunk." A megnyitó isten­­tisztelet az argentin főváros egyik köz­ponti templomában lesz, míg a konfe­renciát az Evangélikus Teológiai Aka­démián, Jósé C. Pazban tartják. A Buenos Aires-i előkészítő konferencián dec. 9—10—én Argentína, Brazília, Gua­temala, Mexikó és Venezuela képviselői vettek részt. A helyi előkészületeket az argentin Egyesült Evangélikus Egyház elnöke, Juan Cobdra vezeti, aki egyúttal az Ev. Világszövetség harmadik alelnöke. Az 5. latin-amerikai konferenciát a mis­souri egyház is támogatja. A konferenciá­val kapcsolatban D. Leskó Béla, Lie. R. Pientrantonio, Prof. D. Arcaute és E. Sexauer teológiai professzorok szá­mára tanácskozást készít elő. „Gerenda az Ararát hegyén" Az oroszok ellenezték, hogy amerikai kutatók feljussanak a török Ararát hegyére (5156 m), a törökök viszont nem akarnak haragot a szovjettel, ezért visszautasították az egyik US-expedíciónak azt a kérését, hogy az orosz határ közelében levő hegyet megmászhassák. így egyelőre senki nem tudja meg, mennyire igaz a Biblia sokszor kétségbe vont tudósítása az özönvízzel kapcsolatban. Túlságosan azonban nem alaptalan a gyanú, hogy az Araráton valóban találhat­nának maradványokat Noé bárkájából, mert: 1. 1833-ban egy török expedíció hírül adta, hogy a hegyen messziről egy hajó­roncsot láttak; 2. 1916-ban egy orosz felderítő repülő jelentette, hogy „egy befagyott hegyi tóban egy hajónak a vázát fedezte fel"; 3. 1917-ben II. Miklós cár egy kutató csoportot küldött az Ararátra, amely fényképeket és fa-mintát hozott a bárkából. Az anyag azonban az októberi forrada­lom alatt elveszett. A legizgatóbb leletet azonban csak 15 évvel ezelőtt találták. „Felfedeztem Noé bár­káját és ezt igazolni tudom!" — állította Fernand Navarra francia gyáros és amatőr felfedező. Egy karvastagságú és hosszúságú gerendát hozott magával az Ararátról, amelyet kb. 3700 m magasságban talált. A fadarabot megvizsgálták és kitűnt, hogy szerszámmal faragták. A madridi erdészeti intézet az évgyűrűk, a már bekövetkezett megkövesedés és a fa tömöttsége alapján kiderítette, hogy 5000 éves. Egy párizsi technikai intézet még pontosabb volt: korát 4484 esztendőre becsülte. A bibliai jelentés az özönvízről kb. a Kr. e. 2000 évből származik, tehát telje­sen úgy tűnik, hogy a Bibliának az Ararátra való utalásában történelmi igazság rejtőzik. Azonban a múlt évben az Araráton talált fadarabot a Los Angeles-i egyetem izotóp laboratóriumában a modern Carbon 14-es teszt-tel még egyszer megvizsgálták. Eközben kiderült, hogy nem 5000, hanem csak 1300—1700 éves, tehát a Kr. u. időből származik. Ezt az eredményt két másik amerikai egyetemi intézet is igazolta. E szerint nem a bibliai bárkából ered. Időközben ezeket az eredményeket is kétségbe vonták. Hugo Neuberg, az amerikai Arktis Intézet fizikusa szerint: Ha a fadarab évszázadokon keresztül a gleccser olvadó vizében feküdt, akkor az eső és hó által a Carbon 14 — ami a felső légrétegben kép­ződik — bevonhatta. Akkor azonban ennek megfelelően a teszt hamisan fiatalabb kort eredményez." Eltekintve az araráti gerenda körüli vitáktól, hogy a nagy áradás, a bibliai özön­víz történelmi esemény, az több mint valószínű. Hasonló áradásokról szóló jelentést szolgáltat nagyon sok régi kultúra is. Tudományosan mégis tarthatatlan az a feltevés, hogy a történelem előtti időben egy ilyen áradás majdnem 4000 m magasságot elérhetett volna. És mégis, Fernand Navarra ebben a magasságban talált az Araráton egy ősrégi, szerszámmal faragott gerendát; olyan magasságban, ahol már régen nincsenek fák. Lehet-e más magyarázata lele­tének, minthogy a bárkából származik? Elfogadhatónak látszó választ ad Dr. Rainer Berger (Los Angeles-i Egyetem): „A III. vagy IV. században, amikor ezt a (Navarra által megtalált) fadarabot meg­munkálták, az özönvíz és Noé bárkája a keresztyénség hitéhez tartozott; azoknak az embereknek a hitéhez is, akik az Ararát közelében éltek. Nagyon is lehetséges, hogy annak emlékére, hogy Isten megmentette Noét és a bárkában levő élőlényeket, az Araráton egy emlékhelyet, szentélyt építettek." Rennie Noobergen, annak az amerikai expedíciónak a tagja, akik a törököktől nem kaptak beutazási engedélyt, azonban szkeptikus ezzel a magyarázattal szemben: „Az embereknek egy csomó kellemetlenséget kellett volna magukra venniök, ha a kézzel faragott gerendákat az országon keresztül majdnem 500 km-nyire kellett volna szállítani és 4000 m magasra felcipelni a hegyre, csak azért, hogy ott fent rendez­zenek be egy emlékhelyet." „Welt am Sonntag" KOPPENHÁGA, Dánia. A dániai evangélikus népegyházban levő 170 be­töltetlen állással kapcsolatban Arne Fog Petersen egyházi miniszter azt a megbí­zást kapta, hogy az országgyűlésre nyújtson be egy tervezetet, mely le­hetővé tenné, hogy az eddigi rendszeren kívül megszünteti a lelkészhiányt. (Ed­dig csak végzett teológusok kaphattak lelkészi állást, a szokásos kiképzés után.)

Next

/
Thumbnails
Contents