Útitárs, 1971 (15. évfolyam, 2-5. szám)
1971-04-01 / 2. szám
Szent Ambrus: ÚT/TfíRS Gyülekezeteink a diaszpórában ŐRISZIGET Dél-Burgenlandban ismeretes egy magyar nyelvsziget: Felsőőr (Oberwart), Alsóőr (Unterwart) és Őrisziget (Sziget) központokkal, melynek eredeti lakosai még az Árpádok idejében mint határőrök telepedtek le. A leszármazottak még ma is megőrizték sajátságos, eredeti magyar nyelvüket és népiségüket. A történelmi kutatások helyt adnak annak a feltevésnek, hogy az egykori határőrök az erdélyi székelységgel rokonságban vannak. Mint határőrök, nemesi kiváltságokat élveztek. Ennek a kiváltságnak köszönhető, hogy a kicsi szigeti gyülekezet a jábingiakkal együtt önálló egyházközségként megalakulhatott. Sziget már a 16. században, tehát a reformáció idején, evangélikus volt és a sok üldöztetés ellenére ma is megmaradt evangélikusnak. II. József Türelmi Rendelete lehetővé tette, hogy az ellenreformáció sötét ideje után a gyülekezet ismét szervezkedjék, lelkészt hívjon és templomépítésre gondoljon. A Türelmi Rendelet az evangélikusoknak megengedte, hogy ahol legalább 100 evangélikus család vagy 500 lélek él, imaházat, iskolát építhettek, lelkészt, tanítót alkalmazhattak, ha a szükséges anyagi eszközök rendelkezésre álltak. Szigetre a törvényt nem alkalmazhatták, mert Szigeten csak 225, Jábingban 83 lélek volt evangélikus. A sok utánajárás és fáradság célhoz vezetett. 1785-ben megkapták az engedélyt önálló lelkészség szervezésére. 1792-ben volt a templom alapkőletétele. A megépített templom kicsinek bizonyult. 1820-ban megnagyobbították a templomot és tornyot is építettek hózzá. A sok kiadás és a kölcsönök visszafizetése ellenére sem fáradtak el a gyülekezeti tagok az adakozásban. A szalonoki (Stadt Schlaining) gyülekezettől vásároltak egy használt oltárt. Erre a célra áldozott Bogád Ferenc özvegye és Trattner Katalin Jábingból 130, Thék Ferenc Jábingból oltárképre adományozott 155 koronát. Megható, hogy a Kőszegen szolgáló szigeti leányok évenként többször küldtek adományokat az otthoni templom javára. 1842-ben vásárolták a szigetiek első orgonájukat, 1193 koronáért. Az első világháború 1918-ban szerencsétlenül fejeződött be, mely az osztrákmagyar monarchia megsemmisülését jelentette. A hadseregek feloszlottak, a harcosok szervezetlenül hazatértek. A király menekült, a rend eltűnt az országból. A határ védtelenül állt. Magyarországon az uralmat Károlyi Mihály vette át, aki az uralmat átadta a kommunistáknak. Március 21-én orosz mintára kikiáltották a proletárdiktatúrát, melynek első rendelkezése az egyháznak az államtól való szétválasztása, a kongrua megszűntetése, az egyházi adó beszedésének a megtiltása volt. Az egyháztagok ebben a nehéz időben is megtartották az egyházhoz és lelkészükhöz való hűségüket. 1919 áprilisában egyöntetűleg elhatározták lelkészük addigi fizetésének (kongrua) a folyósítását. Ezt házigyüjtéssel oldották meg. Nagy volt a nyomás a gyülekezetre; ellenőrizték a prédikációkat. Ürvacsorai bort csak engedéllyel tudtak beszerezni. Az őriszigeti evangélikus templon belseje 1921 a legjelentősebb idő a kicsi magyar gyülekezet életében. A trianoni békeszerződés értelmében Nyugat-Magyarországot „Burgenland" néven Ausztriához csatolták. A szigeti magyarok nehéz szívvel szoktak bele az új helyzetbe. Most ők lettek kisebbség! Szerették hazájukat, nyelvüket. A katolikus Ausztria nem vonzotta a magyarokat; meg lehetett érteni fájdalmukat és elkeseredésüket. Sokkal könnyebb volt a csatlakozás az osztrák evangélikus egyházhoz, mely szeretettel vette fel az új tagállamot és a gyülekezetei. A második világháború alatti embertelen politika meg akarta semmisíteni az az anyanyelvet és nemzetiséget. A nagyfokú németesítés és a nemzetiségeknek 4 Himnusz kakasszóra Világ teremtő mestere, Ki úr vagy éjen és napon, Időt idővel váltogatsz, S nincs műveidben unalom: Szól már a napnak hírnöke, Ki éber őr mély éjen át, S az utazónak éji fény, Mert minden órát megkiált. A hajnalcsillag kél szaván, Égről borút elűz tova, Elhagyja ártó útait Az éji kóborlók hada. Hangján hajós erőre kap, A tengerárra csend borul, S az Egyház sziklaszál feje Bűnét siratni elvonul. Hát talpra keljünk könnyedén, Kakas henyélőt kelteget, Ásítozóra rákiált, Húzódozókat feddeget. Kakas szaván remény fakad, S a szenvedőnek enyhület. Elrejti tőrét a lator, S az elbukott nyer új hitet. Ó, Jézus, a bukóra nézz, Térítsen meg tekinteted. Ha ránk tekintesz, hull a bűn, S elmossa könny a vétkeket. Ó, fényesség, ragyogj belénk, A lélek álmát rontsad el, Első szavunk rólad beszél, És ajkunk téged énekel. (Sík Sándor fordítása) — így a magyarságnak is — a megaláztatása volt ennek a kornak az ismertetője. Csak lassan-lassan kezdték az anyanyelvet nyilvánosan is ápolni és gyakorolni. Az anyanyelv ápolása sokáig csak az egyházon belül volt lehetséges. Az egyház feladata ma is: az Ige hirdetése anyanyelven! Nagy erőfeszítéseket tett Ausztria egyetlen evangélikus magyar gyülekezete életének a megmentésére. Külföldi és belföldi, állami és egyházi segítséggel megújította templomát és a lelkészlakot. Üj orgonát is vásárolt. Minden vasárnap anyanyelven zendül fel az ének. A jövendőnk Isten kezében van. De hisszük, az ígéret ennek a gyülekezetnek is szól: a pokol hatalmai sem vesznek rajta diadalmat. Teleky Béla
