Utitárs, 1969 (13. évfolyam, 7-12. szám)

1969-07-01 / 7-8. szám

öt világrész egyházi híreiből Porto Alegre. Az Evangélikus Világ­­szövetség ebben a dél-braziliai város­ban tartja 1970 augusztusában legkö­zelebbi világgyűlését. Genf. Az ökumenikus Központban üdvözölte VI. Pál pápa az EVSZ főtit­kárát genfi látogatása alkalmából. Lagos. Egyházi segélyszervek által kül­dött szállítmányok Biafrába juttatása egyre nagyobb akadályokba ütközik. Békéscsaba. A gyülekezet elhunyt lel­készei emlékét a nagytemplom falára elhelyezett emléktáblával örökítette meg, fennállásának 250. évfordulója alkalmá­ból. Tübingen. Az itteni Orvosi Missziói Intézet az elmúlt nyolc évben több mint 19 millió német márka értékben küldött gyógyszereket az összes világrészbe. f I Kampala. Uganda fővárosa lesz az el­ső afrikai város, amelyet egy római pápa meglátogat. Uganda 7,5 millió lakosából kb. 2,6 millió katolikus, 1,7 millió angli­kán és kb. 1 millió mohamedá_n._ Izrael. Az ország evangélikus egyházá­nak Tel Avivban, Haifában, Jeruzsálem­ben, Beit Sahurban, Beit Jalában és Ra­­mallahban vannak gyülekezetei. Nagyszeben. Beiktatták az erdélyi né­met evangélikus egyház új püspökét, dr. Klein Albertet. Oslo. Egy új, a vallásszabadság kérdé­sét tárgyaló törvény az elismert sza­badegyházak lelkészeinek az államegy­házéival azonos jogokat bitosítja. Gwatt, Svájc. Ókatolikus, evangélikus és római katolikus tagokból alakított „Keresztyén Ifjúsági Munkaközösség" nevű szerv feladatául az ifjúság hely­zetének vizsgálatát tűzte ki, az egyes egyházakon belül. Chur. Július első felében itt tartották az európai rk. püspöki konferenciát, amelyen az egész egyház életére kiható mozgalmakat tárgyaltak meg. Tokio. A japán rádió egyik legnépsze­rűbb programja fiatalok részére zenét sugároz. Vezetője Krisztus Egyesült Egy­házának egyik lelkésze, Takeshi Nakas­­hima. Hallgass meg minket Úristen, Tekints reánk Uram Isten. Ne hagyj el minket ínségünkben, Hallgass meg minket, Uram Isten. Áldj meg minket, népeidet, Oltalmazzad seregedet, Felmagasztaljuk szent nevedet, Hallgass meg minket, Uram Isten! Mutasd meg jóvoltodat, Lássuk irgalmasságodat. Vedd le mirólunk haragodat, Hallgass meg minket, Uram Isten! Ne nézzed sok bűneinket, S meg ne számláljad ezeket; Te szent Fiadért segélj minket, Hallgass meg minket, Uram Isten! Azt mondják a pogány népek, Istene nincsen e népnek, Légy segítséggel te népednek, Hallgass meg minket, Uram Isten! Vedd hozzád imádságunkat; Verd meg nyomorgatóinkat, És oldozzad meg rabságunkat, Hallgass meg minket, Uram Isten! Dicséret Atyaistennek, Fiának Jézus Krisztusnak És vigasztaló Szentiéleknek, Dicséret a Szentháromságnak. (Először Bornemiszánál 1582) Könyörgés Rendezd előfizetésedet! KÉRDÉSESSÉ . . . folyt. 7. oldalról régi forma kérdésessé vált. És valami megmagyarázhatatlan melegség járta át a szívemet, amikor a nagy izgalommal, a fiatalok által megszült új formára maga az istentiszteleti „konferanszié" (egy tizenhatéves) nyilvánosan ezt vallotta be a nagylétszámú gyülekezetnek: úgy érez­zük, hogy ez a forma sem tökéletes! De megpróbálták! S ezt nem merik so­kan. Ki kényelemből, ki lustaságból, ki gyávaságból! Könnyebb a kerítésen kí­vül állva gúnyolódva-üvöltözve kiönteni a fürdővizet — de a gyerekkel együtt. S akkor kinek használtunk? Egymás mellett ülünk. Ö tizennyolc­éves és mérnök akar lenni. Képzelje el, milyen élményben volt ma részem — kezdi. Megyek a városon keresztül két barátommal. Egyszer csak meglátjuk Ingridet. Az aztán a talpra­esett lány! És közszeretetnek is örvend közöttünk. Délután három óra és Ingrid — bemegy a templomba. Na, gondolom, itt valami nincs rendben. Beosonunk utána. Ingrid letérdel és — imádkozik. Ki kellett jönnünk, mert majd megpuk­kadtunk a nevetéstől. No, hát ennek az­tán nincs szüksége imádkozásra! Meg­oldja az a dolgait az Isten nélkül is . . . — Azt nem értem, miért nevetsz, mert valaki imádkozik? — kérdem tőle. — Na persze, felőlem igazán imádkoz­hatnak a gyerekek vagy a nagymamák. Vagy például maga is, hiszen ezt elő­írják magának. De hogy egy normális ember, mint Ingrid, imádkozzék? — Mondjad, nem imponált neked ez az imádkozó leány? S ha igen, akkor talán azért nevettél, mert el kellett rejtened, hogy Ingridet irigyled az imádkozás vé­gett? Azt gondolod: az imádkozás kol­dulás. Normális ember nem koldul. De imádkozni ennél többet jelent: beszél­getést Istennel, magamról és problémá­imról. Nemcsak koldulás, kérés az imád­ság. Próbáld meg egyszer, hogy előre vagy visszapillantva elmondod neki egy napodat! — No, de az Istenről nem azt tanítják éppen maguk, hogy Ö úgyis mindent tud? Minek hát még mesélni neki? — Igaz, Isten ismer téged, de te nem ismered Öt, ha nem beszélsz vele. Pró­báld meg! Egy bizonyos rendszeresség­gel. Akkor jössz rá, hogy tartást, ge­rincet kapott az életed. És ne feledd el, hogy a keresztyén vallás az egyetlen ezen a világon, amelyben így szólítjuk meg az Istent: ATYÁM! (Németből) Az imádkozásról UTtTMt Monatsblatt für ungarische Lutheraner im Ausland. Redakteur und für den Inhalt verantwortlich: J. Glatz, 5 Köln-Deutz, von-Sandt-Platz 1, Deutschland. Mitglie­der des Redaktionsausschusses: István Gémes, C.P.6452, Sao Paulo,Brasil, Lajos Kótsch, Moselstr. 40, Stuttgart-Münster, Deutschland, Robert Pátkai, 56 College Road, Wembley, Middlesex, England, und L. G. Terray, Skogstuveien 14, Havik, Norge Druck: St.-Johannis-Druckerei, 763 Lahr íogóilxgóg 8

Next

/
Thumbnails
Contents