Utitárs, 1967 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1967-11-01 / 11-12. szám

Gyülekezeti élet NORVÉGIA Az osloi gyülekezet november 12-én Terray László szolgálatával tartotta jubileumi megemlékezését a reformáció­ról. Karácsonyi istentisztelet: december 26-án du. fél ötkor a Prestenes kirke­­ben (Terray). Utána karácsonyfa-ün­nepély. SVÉDORSZÁG A stockholmi magyar protestáns gyü­lekezet október 22-én tartott reformá­ciói emlékistentisztelete után a római katolikus testvérekkel együtt közös szeretetvendégséget rendezett. A meg­jelenteket — 300 körül mozgott a számuk — Koltai Rezső lelkipásztor köszöntöt­te. Az est folyamán bemutatkozott a két gyülekezet közös énekkara, szavalok Túrmezei Erzsébet és Sík Sándor verse­ket adtak elő, üdvözlő szavakat szólt a stockholmi magyar katolikusok papja, Solymár atya és a hívek közösen imád­kozták az egyház ősi esti imádságát (Ad Completorium). Az Evangélikus Világszövetség Lund­­ban tartott jubileumi ünnepségén a gyülekézet lelkésze, Koltai Rezső ismer­tette a Kelet-Európábán élő kisebbségi lutheránus egyházak helyzetét. D. Káldy Zoltán püspök, dr. Nagy Gyula professzor és Várady Lajos es­peres, svédországi útjuk során, meglá­togatták a stockholmi magyar protes­táns gyülekezetei november 19-i isten­­tiszteletén. A malmöi asszonykor december 2-án rendezi meg kézimunka vásárát. Karácsonyi istentiszteletek: Hälsingborg, december 25. de 11, Maria församlingshem (Szigethy). Stockholm, december 25. du. 4, Oscars församlingshem (Koltai). Utána sze­­retetvendégség. Malmö, december 25. du. 4. Helgeands­­kyrkan (Szigethy). Utána szeretet­­vendégség. Ünneplő Ünneplőt öltött a szálloda főportása. Mára az aranyozott szegélyűt vette fel. Sapkája generáliséhoz hasonló. Éber te­kintettel áll a főbejárat előtt. Mögötte szmokingos, zsebredugottke­­zű — mindenki által könnyen felismer­hető — detektív. Nem olvas újságot, mé­gis lerí a foglalkozása. A megadott útszakaszt kémleli. Különösen a házak tetejére figyel. Mellette fiatal szállodai boy. Nem af­rikai. A felgöngyölített futószőnyeget kell az utolsó pillanatban meglöknie, hogy az keresztezze a gyalogjárdát. A gépkocsivezetőnek a szőnyeg mellett kell megállnia. Mindhárman a megadott útirányból várják az „ismerős" ismeretlent. Nagy lenne a csalódásuk, ha végül is a személyzeti bejárót használva érkezne meg a vendég. Pedig megtörtént már ilyesmi, nem is egyszer . . . Sz. I. Szeret az Isten Ügy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen (János 3, 16). LTram! Dióhéjban adod egész evangéliumodat. Az idők folyamán egyesek vagy kö­zösségek megsejtettek valamit Istenből. Mondották: Istentől függ az ember sor­sa. Ajánlatos jóindulatát áldozatokkal megnyerni. Isten szent. Kockázatos vele találkozni. Isten haragszik a bűnösre. Ki kell engesztelni. És sok más egyebet is tanítottak Istenről. Ezért a vallást te­hernek érezték az emberek és szívesen kerestek kibúvót kötelezései alól. Istent — az Atyát — egyedül te isme­red. És te mást mondtál róla, mint a földi vallásalapítók. Ezt mondtad, amit ma a szívemre helyezel: Isten szeret! Találkozás Isten és én közöttem nem azért lehetséges, mert én odaküzdöm ma­gamat a színe elé. Csak azért találko­zunk, mert — benned — ő jön hozzám. Szeretetét hozod. Uram! Ezt értesd meg velem teljes mélységében. Mert ha ezt el tudja fogad­ni a hitem, akkor vallásom nem roskasz­­tó teher. Akkor Istenhez, embertársaim­hoz, élethez, halálhoz való viszonyom nem úgy áll ellőttem, mint követelés, hanem csak mint következmény, mely Is­ten szeretetéből folyik és amelyet vál­lalni nem teher, hanem boldogság. Ütravaló c. áhitatosköny vünkből Rádióadásaink A Norvég Egyházi Misszió magyar­­nyelvű rádióadásai minden pénteken, középeurópai idő szerint délután fél hat­kor, a 41 méteres hullámhosszon hall­hatók. januári programunk 3. „Ez esztendőt megáldjad" — újévi program 12. A világ világossága 19. Hallgatóink kérdeznek 26. Gyermekeknek Az adások levelezési címe: Norvég Misszió Grensen 19. Oslo 1. Emlékezés - megbocsátás - kézfogás — A reformáció 450 éves jubileumára — Az a tény, hogy minden negyedik magyarra a múltban vagy akár a jelenben is, különböző módon, de hatott a protestantizmus, nyilván arra a történelmi tényre is visszavezethető, hogy a közoktatás és a kultúra, a kollégiumok vezetése, az irodalom és a nemzeti szabadságeszme sohasem volt idegen a magyar protestantizmustól. A reformáció 450 éves évfordulóján ma elsősorban azokra a történelmet formáló eleinkre és előttünk járt apáinkra emlékezünk, akik az evangéliumban ujrafelfedezett örök mondanivalót, annak minden következményeivel egye­temben ország-világ előtt vállalták, hirdették és élték. A gondolat, a lelkiismeret, valamint az emberi jogok szabadsága mindig egybefonódott a magyar pro­testantizmus legjelesebb tanúinak évszázados és időszerű mondanivalójával. Az emlékezéssel egyidőben a mai ünnepen a magyar nyelvterületen lakó testvéreinkhez és barátainkhoz fordulunk. Elsősorban azokhoz, akik tőlünk eltérő meggyőződésüket — az egyházakon belül, azok peremén, avagy azokon kívül — őszintén vallják. Az a reménységünk, hogy nem utasítják vissza a kétes és öntelt magabiztosságtól s a szellemi provincializmustól magát elhatároló, a nagyvilágban oldott kéveként élő magyar protestantizmus kézfogását. Történelmi hagyományainkat teljes hűséggel becsüljük. Nem válhatnak azonban áthághatatlan gáttá. Jaj nékünk ha nem tudunk megbocsátani egy­másnak, azoknak is, akik az előttünk járó évszázadokat olykor nehézzé tették számunkra. Ezért ökumenikus szellemben munkálni kívánjuk az egyház egy­ségét, hogy egyedül JÉZUST vallhassák útnak, igazságnak és életnek mindazok, akik e hitvallást eddig még nem tudták a magukénak elfogadni. Szép falusi István 8

Next

/
Thumbnails
Contents