Utitárs, 1967 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1967-06-01 / 6. szám
hogy azok akár odahaza, akár a mezőn szolgáljanak titeket. — E különös „ország" híre messze földre eljutott, így Angliába is, ahol többek között Athosz ideája lebegett Morus Tamás előtt, amikor 1516-ban megírta főművét az ideális államról, s melynek ezt a címet adta: Utópia. A Konstantinápoly felől érkező hajók elsőnek a félsziget észak-keleti pontját érték el. Itt épült a leghatalmasabb kolostor: a Nagy Lavra. E helyen láttam a legszebb freskókat. Nemcsak a templomok, hanem az ebédlők, termek, tornácok falait is freskók fedték. Szinte az egész falfelületet ezek foglalták el. Amint az egyik különösen szépen dekorált refektóriumba (ebédlőterem) akartam belépni, a rácsos ajtót nem tudtam kinyitni. A lakat nem engedett: egy magyar gyártmányú, fényes Cato lakat. A turisták közül általában kevesen keresik fel e szent „rezervátumot". A legrövidebb látogatás is több napot vesz igénybe, és akik eljutnak ide, sem mindig elégedettek. „Oly primitív itt minden" — jelentette ki a kanadai német. „Gyatra nyelvtudásuk van ezeknek a szerzeteseknek" — elégedetlenkedett egy Londonban élő osztrák úr. A hústalan athoszi koszttal sincsenek megelégedve. Viszont a fiatal finn újságíró, az olasz főiskolás, meg a svédországi magyar igen elégedettek. Még meg is nyújtják az Athoszra szánt időt. Vatopédi, Kutlumuszi, Iwiron, meg a többi kolostor megéri a látogatással járó fáradságot, a néha tizenkét óráig tartó, nehéz terepen való gyaloglást. Nagyobb komfort anakronizmusnak tűnnék az élő Bizáncban! Bárhogy is ítéljük meg ezeket az egyszerű szerzeteseket, a látogató nem menekülhet el a kérdés elől: mennyi időt is fordítunk életünkből Krisztus követésének arra az elkötelezésére, hogy Isten előtt csendben megállva szóljunk hozzá és hallgassunk szavára. Szigethy Sándor A kivetettek papja folyt, a 5. oldalról mintha rosszat akarnék az űrhajósoknak ... De a Strozzik a megújhodás lelki térhódítását hozzák létre . . . Mindnyájunkban szunnyad egy-egy Strozzi. Strozzinak meg kell születnie." „Mert nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben" (1. Kor. 4, 20). „Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki azt mondja nekem: Uram, Uram!hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát" (Máté 7, 21). „A teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését" (Róma 8, 19). Vajta Vilmos KÜLMISSZIÓ MA folyt, az 1. oldalról Szükséges és kell, hogy a misszionárius meg tudja mondani és mutatni embereinek, hogy jobb és jövedelmezőbb földművelési és állattenyésztési módszerek vannak, mint amit ők ismernek és végeznek. Tehetségével és kézügyességével műhelyeket, kertészeteket rendezhet be. Ezzel még nem tagadja meg hivatását. Az ilyen gondoskodás talán még inkább előkészíti az evangélium útját és cselekedete a nem-keresztyének előtt is hiteltérdemiővé teszi szavait. Azonban semmiesetre sem merülhet ki a misszionárius szolgálata kizárólag szociális tevékenységben. Minden szolgálatában tisztán és világosan kell látnia, hogy az emberek legmélyebb nyomorúsága nem a testi szükség és szegénység, hanem az Istennel meg nem békéit lelkiismeret, a nyugtalan szív, a bűn rabszolgasága és a démonoktól való félelem. Ezt a nyomorúságot csak Jézus fordíthatja el. Ezért kell bizonyságot tenni róla. A testi és szociális segítség a hitnek szeretetből való cselekedete: az steni irgalomtól irányított tekintet, amely az embert testi-lelki egészében látja és szolgálatára készségessé tesz. Csendes jelek Hogyan folyik majd tovább a missziói munka? Vannak-e még az evangélium hirdetésének a népek között nagy lehetőségei, nyitott kapui? A világ népessége gyorsan szaporodik és a keresztyének számának növekedése — akik között nagyon is sok a névleges — nem tart lépést ezzel. Az iszlám és a buddhizmus igen aktív lett. A nacionalizmus, ami Ázsia és Afrika ifjú államaiban felüti fejét, ismételten meggyanúsítja a keresztyénséget, hogy az a gyűlölt nyugati világ vallása. Ez az elmélet behatol az egyházakba is és egy vegyes, szektás alakulatot teremt, melynek szemlélete és gyakorlata nem az evangélium szelleméből, hanem a nép leikéből ered. Sok, eddig szélesre tárt kapu már bezáródott Krisztus követei előtt. Megrázó példa erre Kína. Másfelé is becsukódnak az ajtók. De sok ajtó áll még nyitva! Az evangélium még menetközben van; Isten maga tartja előtte nyitva az ajtókat. A háborúk, katasztrófák és a népek közötti félrevezető erők hangos hírei mindinkább szaporodnak. Milyen vigasztaló, hogy a misszió csendes jelei még ragyognak, hogy Isten Igéje hangzik még a népek között. A mi Urunk Jézus Krisztus azt mondta: „Az Isten országáról szóló evangéliumot pedig hirdetni fogják az Lapunk jelen számát Glatz József kölni lelkész szerkesztette. egész világon, bizonyságul minden népnek. És akkor jön el a vég" (Máté 24,14). Napjainkban még hirdetik az evangéliumot, hallgatják és sokan hisznek benne. Jézus gyülekezete egybegyüjtetik és számuk teljes lesz. Ezért reményteljes, ezért érdemes és kell imádsággal, adakozással és — ha Isten erre hív — teljes odaadással résztvenni a külmisszió munkájában! Arno Pagel Dr. Leffler Andor folyt, az 5. oldalról Ebben az időben igen szűkös ígéretek mellett vállalkozott Leffler Andor a clevelandiak szolgálatára. Ő azonban nemcsak reménységet öntött a csüggedőkbe, hanem gyakorlati meglátásaival is utat mutatott az alkotásokhoz. Ezért gondolt mindig szeretettel és ragaszkodással a clevelandi első egyház népe volt lelkipásztorára. Valóban az ő lelkészsége idején vált a szegény asszony két fillérje a fejlődés gazdag forrásává. A szegény bevándorló nép biztatást kapott saját kenyere megkeresésére és amellett felépítette templomát, iskoláját és a paróchiát. — Cleveland egyik magaslatán fekszik ma is jó karban és ápoltan a keleti részben lakó evangélikusok temploma a Buckeye Road és az East Boulevard sarkán. Joggal tehetjük ehhez azt is, hogy a nyugati oldalon élő gyülekezet megszervezéséhez is ő tette meg az első lépéseket. Egyidőben elnöke volt az Amerikai Magyar Evangélikus Konferenciának és számos polgári testületnek volt a tagja. Temetése Clevelandban ment végbe, az általa épített templomból, amelyet volt gyülekezete teljesen megtöltött. Volt magyar evangélikus lelkésztársai, angol lelkészek vettek részt részben a temetési istentiszteleten, részben pedig a temetői szertartásban. Koporsóját lelkészek vitték ki a templomból. Amikor búcsúzunk tőle, a sírkő felirata int vigasztaló szavakat felénk: ..KegvelembőDhit által______________ \ Erős Vár, 1967. április UTtURt Monatsblatt für ungarische Lutheraner im Ausland. Redakteur und für den Inhalt verantwortlich: L. G. Terray, Prestegarden, Innsmola, Norge. Mitglieder des Redaktionsausschusses: István Gémes, C.P. 6452, Sao Paulo,Brasil, LajosKótsch, Moselstr. 40, Stuttgart-Münster,Deutschland, und Robert Pátkai, jöCollegeRoad, Wembley, Middlesex, England. Druck: St.-Johannis-Druckerei, 763 Lahr. 10084/1967
