Utitárs, 1966 (10. évfolyam, 1-11. szám)

1966-02-01 / 2. szám

Gewisslernc Kossaczky Antónia: Luther nyomdokain Késő délután érkezett meg utitársa­­ságunk a reformáció szülőhelyére, Luther városába, Wittenbergbe. — Hogy Luther mennyire betölti személyével még most is a várost, arra jellemző, hogy ahova az ember benyit, Luther képe lóg a falon. — így volt ez az «Arany Sas» (valamikor «Csillag») szállóban is, ahol megszálltunk. — A szálloda halijában nagy Lutherkép, ugyancsak az étteremben is, míg az ivo­­szobában egy tábla jelzi, hogy itt fogyasz­totta el jóízűen sörét a nagy Reformátor. Az Elbe partján, a fehér hegyen épült A Luther-ház «Katalin-kapuja». így fogalmazható meg a keresztyén fel­fogás: minden ember Isten képére terem­tetett, s ezért az örökkévalóság birtokosa. Mint ilyen, végtelen értékű lény, mégha racionális-gazdasági szempontból teljesen értéktelen is. Tulajdonképen ebben kere­sendő humánus beteg- és .öreggondozói intézményeink keletkezésének és fejlesz­tésének mozgató rugója. Ez a humánus emberszemlélet, mely a szekularizáció el­lenére is — egyelőre — eleven a mi vi­lágrészünkön, ez hajtott sokakat távoli országokba, hogy ott embereken segítse­nek, hogy ott ennek az emberszemlélet­nek a hirdetői legyenek. A hindunak meg a zulunak a kérdésére azonban nem tud­nak kielégítő választ adni: ők maguk nem tudják, honnan vették ezt a örökséget. Újabb és újabb nemzetközi feladataink arra késztetnek, sőt kényszerítenek ben­nünket, hogy komolyan átgondoljuk: mit is hiszünk, és hogy miért hisszük amit hi­szünk. G. H. nyomán Szi-dor Wittenberg, a reformáció bölcsője 1874- ig erődítmény volt. — A város maga flamand alapítás és az okiratokban 1180- ban fordul elő először. — Az első erődít­ményt az askániai hercegek építtették. — A harmincéves, a hétéves, valamint az északi háborúkban sokat szenvedett Wit­tenberg. — Még a husziták is megostro­molták 1429-ben. — Wittenberg fellendülését Bölcs Frigyes szász választófejedelemnek és a reformá­ciónak köszönheti. Azelőtt igen szerény mezővároska volt, zsupfedeles vályogból épített házakkal és düledező várral. Bölcs Frigyes a romlásnak idult öreg” vár helyett újat építtetett, hozzá a vártemplomot, 1502-ben pedig egyetemet alapított. Miu­tán a pénz a sok és nagy építkezés miatt szűkében volt, így a fejedelem igyekezett jó, de amellett olcsó tanerőket szerezni. Ezek az olcsó tanerők pedig akkor a szer­zetesek voltak. így került Luther is 1508- ban Wittenbergbe, ahol azután 1512-ben véglegesen a Szent írás tanára lett. Luther fellépése által pedig egész Europa tekin­tete Wittenberg felé irányult, úgyhogy amíg Luther és Melanchthon ott tanítot­tak az egyetemnek 2000 hallgatója is volt, holott a város lakossága nem tett ki többet 3000—3500 léleknél. Ez az egyetem, a Fridericianum a Col­legiumstrasse végén két épületből állt. — Az utcai része volt a tulajdonképeni egye­tem, míg az udvari különálló része az ágostonrendű szerzetesek zárdája volt. — Ez az egyetem 1817-ben a Halle a/d Sale-i egyetemmel lett egyesítve, hogy Szászországban maradjon, mert Frigyes Ágoston szász király, Napóleon leverése után, kénytelen volt királysága felét a poroszoknak átengedni, s miután Witten­berg a porosz részbe esett, vidéki várossá sülyedt. Jelenleg a külső része Augusteum, szónoki szeminárium és deákotthon, mig a zárda épülete, melyet Bölcs Frigyes vá­lasztófejedelem 1526-ban Luthernak aján­dékozott, a mostani Lutherház. — Az Augusteum előcsarnokába lépve, megcsodálhatjuk a menyezet festményeit és a gerendán Luther szavait: «Senkisem hagyja el a hitet, hogy az Isten nagy dol­gokat tehessen vele», valamint Luther legrégibb kőszobra alatt Luther jelszavát: «Csöndességben és reménységben lesztek erősek.» (Ezs. 30.15.) — Kilépve az Augusteum előcsarnokából, szembe találjuk magunkat a volt zárdá­val, melynek másodemeleti kisablakos helységei a szerzetesek celláira engednek következtetni. Balról a legszélső volt Lu­ther cellája. Látnivaló még a külső részen Luther volt dolgozószobája ablakai között Luther-rózsa a «Katalin-kapu» felett. egy homokkő dombormű, Luther fejét ábrázolva egy szépen kidolgozott menye­zet alatt. Átmenve a nagyon ápolt kertszerű ud­varon, ahol óriási lombos fák suttognak és ahol a folytonfolyó kút, már Luther idejében csobogott, elérünk a Lutherház szépen díszített homokkő bejáratához. Ez a kőkapu Lutherné ajándéka urának 57. születésnapja alkalmával. A kapu mind­két oldalán kőből faragott ülőhely van, melynek mindegyike fedett tetejét dom­bormű díszíti. A jobboldali Luther címe­rét mutatja, vagyis kék alapzatú arannyal szegélyezett kőlapon, egy fehér heraldikus rózsa, amelyben egy fekete kereszt alatt egy piros szív pihen. Luther a következő magyarázatot fűzte hozzá: «A keresztény szív akkor is rózsákon jár, ha a kereszt közepén áll». A bal dombormű Luthert 53 éves korában en face ábrázolja. Bejutva az épületbe, megtekintettük Luther dolgozószobáját, előadótermét és az úgynevezett Luthercsarnokot, mely az épület összes helységeire kiterjed és ahol a reformációval kapcsolatos tudományos munka folyik. — Luther dolgozószobája meg van még a maga eredetiségéében. Egy régi fabur­kolatos nagy szoba, kicsi ablakokkal, a­­melyek még négyszögekre vannak osztva, egy nagy cserépkályha, Luther terve sze­rint elkészítve, az egyes apostolok és a musica asszony képeivel, egy nagy nehéz tölgyfaasztal, melyet egy üveglap véd az emlékgyűjtőktől. Hányszor hallhatták itt Luther barátai a Reformátor asztali be­szédeit, vág)' voltak résztvevői zenei tár­saságának, de nemcsak barátai, hanem egyes tanítványai is, akik az akkori kor szokása szerint, tanáruknál koszton és kvártélyon voltak. A faburkolatos fal mel­lett egyszerű fapad fut végig. Az egyik kis ablaknál Lutherné kis asztala ülőhel­lyel. A menyezetet és a felső oldalfalakat, virágos festés és angyalfejek borítják. A szoba nemcsak hogy kedélyes benyomást tesz, hanem az ember átérzi Luther nagy egyénisége flujdumát, amely most is tel­­(folyt, a 8. oldalon) 2

Next

/
Thumbnails
Contents