Utitárs, 1966 (10. évfolyam, 1-11. szám)

1966-02-01 / 2. szám

Gewisslernc Kossaczky Antónia:

Luther nyomdokain

Késő délután érkezett meg utitársaságunk a reformáció szülőhelyére, Luther városába, Wittenbergbe. — Hogy Luther mennyire betölti személyével még most is a várost, arra jellemző, hogy ahova az ember benyit, Luther képe lóg a falon.

— így volt ez az «Arany Sas» (valamikor «Csillag») szállóban is, ahol megszálltunk.

— A szálloda halijában nagy Lutherkép, ugyancsak az étteremben is, míg az ivoszobában egy tábla jelzi, hogy itt fogyasztotta el jóízűen sörét a nagy Reformátor.

Az Elbe partján, a fehér hegyen épült

A Luther-ház «Katalin-kapuja».

így fogalmazható meg a keresztyén felfogás: minden ember Isten képére teremtetett, s ezért az örökkévalóság birtokosa. Mint ilyen, végtelen értékű lény, mégha racionális-gazdasági szempontból teljesen értéktelen is. Tulajdonképen ebben keresendő humánus beteg- és .öreggondozói intézményeink keletkezésének és fejlesztésének mozgató rugója. Ez a humánus emberszemlélet, mely a szekularizáció ellenére is — egyelőre — eleven a mi világrészünkön, ez hajtott sokakat távoli országokba, hogy ott embereken segítsenek, hogy ott ennek az emberszemléletnek a hirdetői legyenek. A hindunak meg a zulunak a kérdésére azonban nem tudnak kielégítő választ adni: ők maguk nem tudják, honnan vették ezt a örökséget.

Újabb és újabb nemzetközi feladataink arra késztetnek, sőt kényszerítenek bennünket, hogy komolyan átgondoljuk: mit is hiszünk, és hogy miért hisszük amit hiszünk.

G. H. nyomán Szi-dor

Wittenberg, a reformáció bölcsője 1874- ig erődítmény volt. — A város maga flamand alapítás és az okiratokban 1180- ban fordul elő először. — Az első erődítményt az askániai hercegek építtették. — A harmincéves, a hétéves, valamint az északi háborúkban sokat szenvedett Wittenberg. — Még a husziták is megostromolták 1429-ben. —

Wittenberg fellendülését Bölcs Frigyes szász választófejedelemnek és a reformációnak köszönheti. Azelőtt igen szerény mezővároska volt, zsupfedeles vályogból épített házakkal és düledező várral. Bölcs Frigyes a romlásnak idult öreg” vár helyett újat építtetett, hozzá a vártemplomot, 1502-ben pedig egyetemet alapított. Miután a pénz a sok és nagy építkezés miatt szűkében volt, így a fejedelem igyekezett jó, de amellett olcsó tanerőket szerezni. Ezek az olcsó tanerők pedig akkor a szerzetesek voltak. így került Luther is 1508- ban Wittenbergbe, ahol azután 1512-ben véglegesen a Szent írás tanára lett. Luther fellépése által pedig egész Europa tekintete Wittenberg felé irányult, úgyhogy amíg Luther és Melanchthon ott tanítottak az egyetemnek 2000 hallgatója is volt, holott a város lakossága nem tett ki többet 3000—3500 léleknél.

Ez az egyetem, a Fridericianum a Collegiumstrasse végén két épületből állt. — Az utcai része volt a tulajdonképeni egyetem, míg az udvari különálló része az ágostonrendű szerzetesek zárdája volt. — Ez az egyetem 1817-ben a Halle a/d Sale-i egyetemmel lett egyesítve, hogy Szászországban maradjon, mert Frigyes Ágoston szász király, Napóleon leverése után, kénytelen volt királysága felét a poroszoknak átengedni, s miután Wittenberg a porosz részbe esett, vidéki várossá sülyedt. Jelenleg a külső része Augusteum, szónoki szeminárium és deákotthon, mig a zárda épülete, melyet Bölcs Frigyes választófejedelem 1526-ban Luthernak ajándékozott, a mostani Lutherház. —

Az Augusteum előcsarnokába lépve, megcsodálhatjuk a menyezet festményeit és a gerendán Luther szavait: «Senkisem hagyja el a hitet, hogy az Isten nagy dolgokat tehessen vele», valamint Luther legrégibb kőszobra alatt Luther jelszavát: «Csöndességben és reménységben lesztek erősek.» (Ezs. 30.15.) —

Kilépve az Augusteum előcsarnokából, szembe találjuk magunkat a volt zárdával, melynek másodemeleti kisablakos helységei a szerzetesek celláira engednek következtetni. Balról a legszélső volt Luther cellája. Látnivaló még a külső részen Luther volt dolgozószobája ablakai között

Luther-rózsa a «Katalin-kapu» felett.

egy homokkő dombormű, Luther fejét ábrázolva egy szépen kidolgozott menyezet alatt.

Átmenve a nagyon ápolt kertszerű udvaron, ahol óriási lombos fák suttognak és ahol a folytonfolyó kút, már Luther idejében csobogott, elérünk a Lutherház szépen díszített homokkő bejáratához. Ez a kőkapu Lutherné ajándéka urának 57. születésnapja alkalmával. A kapu mindkét oldalán kőből faragott ülőhely van, melynek mindegyike fedett tetejét dombormű díszíti. A jobboldali Luther címerét mutatja, vagyis kék alapzatú arannyal szegélyezett kőlapon, egy fehér heraldikus rózsa, amelyben egy fekete kereszt alatt egy piros szív pihen. Luther a következő magyarázatot fűzte hozzá: «A keresztény szív akkor is rózsákon jár, ha a kereszt közepén áll». A bal dombormű Luthert 53 éves korában en face ábrázolja.

Bejutva az épületbe, megtekintettük Luther dolgozószobáját, előadótermét és az úgynevezett Luthercsarnokot, mely az épület összes helységeire kiterjed és ahol a reformációval kapcsolatos tudományos munka folyik. —

Luther dolgozószobája meg van még a maga eredetiségéében. Egy régi faburkolatos nagy szoba, kicsi ablakokkal, amelyek még négyszögekre vannak osztva, egy nagy cserépkályha, Luther terve szerint elkészítve, az egyes apostolok és a musica asszony képeivel, egy nagy nehéz tölgyfaasztal, melyet egy üveglap véd az emlékgyűjtőktől. Hányszor hallhatták itt Luther barátai a Reformátor asztali beszédeit, vág)' voltak résztvevői zenei társaságának, de nemcsak barátai, hanem egyes tanítványai is, akik az akkori kor szokása szerint, tanáruknál koszton és kvártélyon voltak. A faburkolatos fal mellett egyszerű fapad fut végig. Az egyik kis ablaknál Lutherné kis asztala ülőhellyel. A menyezetet és a felső oldalfalakat, virágos festés és angyalfejek borítják. A szoba nemcsak hogy kedélyes benyomást tesz, hanem az ember átérzi Luther nagy egyénisége flujdumát, amely most is tel(folyt, a 8. oldalon)

2