Utitárs, 1966 (10. évfolyam, 1-11. szám)

1966-01-01 / 1. szám

urttm i Külföldön élő magyar evangélikusok lapja Szerkesztő és kiadó: Terray László Prestegärden, Innsmfila, Norge. A szerkesztő bizottság tagjai: Gémes István, Kótsch Lajos, Pátkai Róbert. A lap ára egy évre 2,00 US dollár. Hit és gondolat Az utóbbi évtizedekben gyakran vitat­ták akadémikus körökben egy «keresz­tyén filozófia» lehetőségét. Ha valljuk, hogy Isten teremtett bennünket és adta nekünk a gondolkodás lehetőségét és ké­pességét, s hogy az hozzátartozik emberi természetünkhöz, akkor a hitnek is helyet kell kapnia a gondolkodásban. Ha nem kap helyet, az azért, van mert fél­reértjük a hit és a gondolat helyes szere­pét életünkben. A hit és gondolat viszonya hasonló ugyanis a hit és a jó cselekedetek viszonyához: a hit nem a jó cselekedetek­ből él, hanem azokba«, — ugyanígy a hit nem a gondolatból és, de szükségszerűen hat a gondolkodásra. Nem úgy hat rá, hogy hatalma alá kényszeríti, hanem úgy hogy hozzásegíti az embert, hogy igazabban és jobban gon­dolkodjék. Ha van olyan keresztyén, aki azt mondja, hogy a gondolkodás közöm­bös dolog a hit számára, vagy hogy még veszedelmes is lehet rá, az nem ismeri az élet Istene iránti engedelmességet. Isten ugyanis nem amputált életre váltotta meg az embert, hanem olyan életre, amely engedelmes cselekedetekben és jó munká­ban nyilvánul meg. A «nagy parancsolat» azt mondja, hogy Istent szeressük teljes szívünkből, teljes lelkűnkből, teljes erőnk­ből és — teljes elménkből. Egy nemrég létrejött keresztyén hitval­lás ezt mondja: «Krisztus által megszaba­dultunk az ehhez a világhoz való istente­len megkötöttségünktől, hogy hálából szabadon szolgáljuk Isten teremtményeit.» Ez értelmünkre és gondolatainkra is vo­natkozik. Skydsgaard. nak érdekében, hogy megszűnjék a gyű­lölködés és erőszak különböző népek és fajok között — s itt mi is tehetünk so­kat! a közvélemény alakításán keresztül. Meg kell tanulnunk a politikai és gazda­sági célkitűzések és jelszavak mögött az embert meglátnunk. Mint Isten teremt­ménye minden ember egyenlő, kulturális, \ Öt világrész egyházi híreiből A Bibliatársulatok Világszövetsége ez év elején megújította azt a felhzvását, hogy a világ biblia-termését néhány év alatt háromszorosára kell emelni, hogy a Szentírás terjesztése lépést tarthasson az írni-olvasni tudás terjedésével s a keresz­tyén külmisszió biblia-szükségletével. A helsinkii egyetem evangélikus teo­lógiai fakultásának több mint lóOO hall­gatója van, mégis lelkészhiánnyal küzd a finn evangélikus egyház. Terv szerint új teológiai fakultást fognak felállítani, va­lószínűleg az oului egyetemmel vagy a Jyväskylä-i főiskolával kapcsolatban. Az Evangéliumi Külmisszió Munka­­közösség kimutatása szerint a világ 3 milliárd lakosának 29,23 %-át számítják keresztyénnek, szám szerint 877 milliót. V. Olav norvég király Etiópiában tett látogatása alkalmával megtekintette az Irgalem-i norvég missziói állomást, s az ottani intézmények kibővítésére Hailé Szelasszié császárnak 10.000 dolláros csekket nyújtott át ajándékként. A svéd és német posta Söderblom ér­sek arcképével díszített bélyegeket adtak ki az érsek születésének 100. évforduló­jára. A holland posta februárban 3 bélyeg­ből álló sorozatot ad ki, melynek felárá­ból az ICEM-et és más, menekülteket se­gítő szervezeteket támogatnak. A 6000 lelket kitevő spanyolországi baptisra közösségnek a nemrég felavatott Albacete-i káponával együtt 41 istentisz­teleti helyisége van. A Hollandiai Külmissziói Tanács azt indítványozza, hogy a hollandiai egyházak Ázsiából hozassanak «színes» keresztyén misszionáriusokat, mivel az elvilágiaso­­dott holland társadalom épúgy missziói mező, mint az Európán kívüli országok. vallási és világnézeti különbségek ellené­re. Különbség majd akkor lesz, ha Isten itélőszéke előtt állva egymás iránti szere­­tetünkről kell bizonyságot tennünk! (Olvassuk: Máté 21, 43 — Lukács 13, 29.) Sz. A. A Japán Bibliatársaság jelentése szerint Japánban 1964 novembertől 1965 októ­beréig több mint 4 millió bibliát vagy biblia-részt adtak el. A japán protestán­sok száma nem egészen 400.000. A németországi Mainau kastély, amely 1948 óta a Keresztyén Ifjúsági Egyesüle­tek (KIÉ—YMCA) világszövetségének konferenciázó helye volt, 1968-tól kezdve más célokat fog szolgálni, s ezért a világ­­szövetség új otthon építését tervezi. A dániai evangélikus egyház szeretet­szolgálata 1965-ben 3,1 millió dán ko­ronát (kb. 450.000 dollárt) fordított kül­földi segélyakciókra. A svájci protestánsok téli gyűjtése a «Kenyeret testvéreinknek» (Brot für Brü­der) akció részére meghaladja a 3 millió svájci frankot. Ceylonban január 1. óta nem a vasárn­­nap a hivatalos szünnap, hanem a budd­hista vallás hetenkénti ünnepnapjai. Mi­vel ezek a napok nem pontosan ismétlőd­nek hetenkint, hanem a hold fázisait kö­vetik, a szünnapokat minden évre újból kell megállapítani. Az amerikai evangélikus egyházak 1967-et jubileumi évnek nyílvánítják, a reformáció 450. évfordulója alkalmából. Az előkészítő bizottság vezetője szerint a jubileumot a bünbánat és a megújulás jegyében szándékoznak megünnepelni. A Thüringia-i evangélikus egyház (Ke­­let-Németország) 1945 óta 500 új lel­készt állított egyházi szolgálatba. A franciaországi keresztyének a Mia­tyánknak közös szövegében állapodtak meg, melyet a római katolikus, evangé­likus, református és ortodox egyházak egyidőben kezdenek el használni. Nem kapott vízumot a Dél-Afrikai Unióba Niemöller Márton volt németor­szági egyházi elnök. Az Ujtestámentumnak új fordítása jelent meg Svédországban. A hivatalos egyházi fordítás 1917-ből való. Dr. Vajta Vilmos utódja az Evangéli­kus Világszövetség teológiai osztályának élén Dr. Ivar Asheim norvég teológus lett. A német evangéliumi egyházak 1967 nyarán Hannoverben tartják a legközeleb­bi «egyházi napokat» (Kirchentag). Peru protestáns egyházai a vallásszabad­ság 50. évfordulóját ünnepük. Dr. Otto Dibelius berlini püspök már­cius 31-én nyugalomba vonul. 3

Next

/
Thumbnails
Contents