Utitárs, 1965 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1965-05-01 / 5. szám
Ateizmus és keresztyénség A sao pauloi magyar evangélikus gyülekezet kilenc előadásból álló sorozatban foglalkozik az ateizmus és keresztyénség egymáshoz való viszonyának különböző vonatkozásaival. Az alábbiakban közöljük a gyülekezet elnökségének a sorozat programjához írt bevezetését és az előadások rendjét. Következő számainkban közelebbi beszámolókat is közlünk az egyes előadásokról. Szerk. Az ateizmus világjelenség napjainkban. Ezt tudomásul nem venni, a valóság elől való menekülést jelent. E mozgalom a kizárólagosság igényével lép föl. Kijelenti, hogy egyedül csak a módszerében tudományos, alapjában ateista világszemlélet képes és jogosult az élet helyes szemléletére és megértésére. Ennek megvalósítására törekszik az ateizmus a tudományok, a művészetek, s a kultúra különböző területein. Megpróbálja bebizonyítani, hogy minden az ember kezében van. Nem kell természetfölötti erőkre, Istenre figyelni, mert mindennek mértéke és közepe az ember! Az ateizmus így tudatosan kíván a keresztyénség helyébe lépni, amely az egész életet és világát Istentől kapottnak, meghatározottnak és megtartottnak hiszi! De mindenben Tévedne az ateizmus? Elegendő-e, ha elítéljük? Nem érezzük-e, hogy az ateizmus kihívás felénk, keresztyének felé? És nem érezzük a kihívás mögött a saját mulasztásainkat, tévedéseinket, s azt, hogy a sajátunkhoz csak formalitásból vagy üres tradicionalizmusból ragaszkodtunk? Ezért szembe kell néznünk az ateizmus adta feleletekkel! Ezeket tesszük mérlegre idei tudományos előadásainkon. Szeretettel hívunk: Jöjj, harcoljunk együtt a világos látásért, az igazságért, a hitünkért! Szeretettel hív és vár az Egyházközség Elnöksége. Az előadások programja: Április 8. «Ateista humanizmus — a keresztyén etika.» Chászár Ede, az államtudományok tanára. Május 13. «A materialista lélektan -— keresztyén tanítás a lélekről.» dr. Almay Béla, orvos. Június 10. «A tudományosság elve — hit és tudás egymáshoz való viszonya.» Balogh Péter mérnök, egyet, tanár. Július 8. «Az élet feltételei a geológia megvilágításában — keresztyén evolucionizmus?» dr. Nagy Frigyes oki. vegyész- és geológus mérnök. Augusztus 12. «A világforradalom elve — keresztyén tanítás a beteljesedésről.» Dr. Boér Miklós rk. lelkész, újságíró. Szeptember 9- «Az osztályharc elmélete — keresztyén tanítás a felebaráti szeretettől.» Neisel Károly Ernő evang. lelkész. Nagy József lelkész tavaly ősszel bekövetkezett váratlan halála után hosszú ideig lelkész núlkül maradt a Nordrhein- Westfaíen-i magyar protestáns gyülekezet. Hasonló helyzetben már korábban is volt a gyülekezet, amikor 1959—6l-ben lelkész nélkül maradt. Akkor Veöreös László felügyelő önfeláldozó és energikus munkájának volt köszönhető, hogy az egyházi munka meg nem szűnt s a gyülekezet fel nem oszlott. A Nagy József halála óta eltelt átmeneti időben Kelemen Erzsébet diakonisszatestvér személyében gyülekezeti munkása is volt a gyülekezetnek, de rajta kívül buzgón vették ki részüket a munkából a presbitérium tagjai is. Ezért mikor április 27-én teljes ülésre gyűlt össze a presbitérium Kölnben, Hennyei Gusztáv felügyelő elsősorban köszönetét mondott mindazoknak, akik az átmeneti időben a gyülekezeti munka folytonosságát biztosították. Különösen is kiemelte Erzsébet testvér, dr. Kiss Pál presbiter és Veöreös László volt gyülekezeti felügyelő, presbiter, odaadó szolgálatait. Melegen köszöntötte Hennyei Gusztáv felügyelő a gyülekezet megérkezett új lelkészét, Glatz Józsefet. A lelkész válaszában köszönetét mondott a gyülekezet bizalmáért. Hangsúlyozta, hogy mikor szolgálatát «félelemmel és rettegéssel» kezdi el, ez nem az eléje tornyosuló nehézségek miatt van, hanem mert a lelkész Isten szolgája és Neki tartozik felelősséggel. A továbbiakban a presbitérium anyagi, szervezeti és sajtókérdésekkel is foglalkozott. Hangsúlyozta a felügyelő, hogy a legfontosabb feladatok egyike a még el nem ért hívek felkutatása. Örömmel állapította meg, hogy ezen a téren máris jelentős munkát végzett Kelemen Erzsébet testvér, aki bibliaórák tartása és más gyülekezeti munka mellett kb. 120 hívünk címét kutatta fel, őket jórészt meg is látogatta és több esetben ügyes-bajos dolgaikban is segítségükre volt. Dr. Kiss Pál felhívta a figyelmet arra, hogy a gyülekezetnek «nemcsak hosszúságban és szélességben, de mélységben is» Október 14. «Az élet eredete — keresztyén tanítás a teremtésről.» Tirczka Lóránt mérnök. November 11. «A világok keletkezéséről és elmúlásáról szóló elméletek — keresztyén tanítás a világ elmúlásáról.» Erdélyi István mérnök, egyet, tanár. December 9- «A jövő vallása: az Isten nélküli vallás — keresztyén tanítás a hitről.» Gémes István evang. lelkész. terjeszkednie kell. Javasolta ezért, hogy a lelkész a presbiterek részére rendezzen olyan összejöveteleket, esetleg csendesnapokat, melyeken hitük alapvető kérdéseit beszélnék meg. Az első ilyen jellegű összejövetelre előreláthatólag a lelkész beiktatásával kapcsolatosan kerül sor. A beiktatást június folyamán végzi D. Dr. J. Beckmann, a rajnai evangéliumi egyház elnöke (püspöke). A gyülekezetre és az új lelkész szolgálatára az Utitárs szerkesztősége és olvasótábora is Isten áldását kéri. T. L. Hírek Bécs. D. Gerhard May, az ausztriai evangélikus egyház püspöke, ez év februárjában szentelte lelkésszé Galavics Sándort a Bécs-Belváros-i templomban Erich Wilhelm egyházfőtanácsos és dr. Wilhelm Dantine egyetemi tanár segédletével. Galavics Sándor az innsbrucki magyar gimnáziumban fejezte be középiskolai tanulmányait s a bécsi egyetemen tett teológiai vizsgát 1962-ben. Azóta a burgenlandi Kemeten, Pöttelsdorf és Stadt Schlaining gyülekezetekben volt segédlelkész. Felszenteléséről hírt adott az osztrák rádió is. Stuttgart. A külföldön élő magyar evangélikus egyházi munkások Munkaközösségének Intézőbizottsága Stuttgartban tartotta ezévi ülését május 17-18-án dr. Vajta Vilmos elnökletével. Az ülés elsősorban a külföldi magyar evangélikus sajtó kérdéseivel foglalkozott, új kiadványok dolgaiban döntött s határozatokat hozott a külföldi magyarnyelvű egyházi szolgálatra vonatkozólag. Az ifjúsági munkáról Glatz József ifjúsági lelkész, a délamerikai munkáról Pósfay György caracasi lelkész számolt be. Bécs. A magyarországi evangélikus egyház a budapesti rádiótól 1965-re 6V2 óra sugárzási időt kapott ún. vallásos félórák céljára. Külföldi rádióállomásokról minden pénteken reggel és délután sugároz magyarnyelvű egyházi műsort az «Utitárs» és az ún. «evangélikus óra» «Lutheran Hour). Ezen adások összesített sugárzási ideje egy évben 26 óra. Presbiteri ülés Kölnben 7
