Utitárs, 1965 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1965-04-01 / 3-4. szám
Mar del Plata Az alábbi cikket «Evangélikus hitélet Mar del Platán» címmel az Argentínai Magyar Újság közölte. Szerk. Két évvel ezelőtt érkezett Hefty László evangélikus lelkész Mar del Piatára azzal a megbízatással, hogy ott gyülekezetét szervezzen az ott élő különböző nemzetiségű evangélikusok összefogásával. Hat család címe állt rendelkezésére kezdetben, mind a hat más nemzetiségű volt. Hónapokon keresztül kerékpáron járta a várost, többszáz látogatást végezve, azokat a családokat kereste fel, akik neve németesen vagy angolosan hangzott a telefonkönyvben. — így talált rá egy-egy evangélikus családra, vagy olyan emberekre, akik azóta, hogy kivándoroltak Argentínába, soha nem mentek templomba s most a beszélgetés során felkelt bennük az érdeklőés az Evangélium után. Az első évben a város szélén egy szerény kis protestáns kápolnában gyűlt öszsze hétről-hétre a mindig népesebb evangélikus csoport az Ige hallgatására. A vasárnapi iskola tanulói pedig a lelkészlakásban kaptak hétről-hétre oktatást a bibliai történetekből. Az énekkar már a kezdettől fogva működött. Sőt az első karácsonyi ünnepélyen a városi szimfonikus zenekar tagjai kisérték őket harmóniumon, csellón és hegedűn. A második esztendőben a sokkal központibb fekvésű református templomban tartották istentiszteleteiket, az ifjúság nevelését, kultúrelőadásaikat. Megalakult 16 taggal a női csoport, a jó Szamaritánusok, s választott nevükhöz híven társadalmi és családi bajok enyhítésére fordították figyelmüket. Segítő alapot létesítettek, melyből gyorssegélyt adnak a családoknak, ahol pillanatnyi munkahiány miatt pénzre van szükség. A városi kórházban látogatják a betegeket. A nyomorék gyermekek gyógyintézetében és az árvagyerekek otthonában látogatnak, ajándékokat osztogatnak, ügyességeket tanítanak, hajat nyírnak stb. A második esztendőben karöltve a református gyülekezet ifjúságával megszervezte Hefty László a «Jorge Newberry» cserkészcsapatot, mely az első felekezeten felüli csapat Mar del Platán. A második karácsonyi ünnepséget a női csoporttal karöltve rendezte az ifjúság, melyen már több mint száz személy vett részt. Tavaly januárban konfirmációi előkészítő táboron vett részt 10 fiú, akik utá na bizonyságot tettek hitükről. Ezt a tábort követte cserkészeink első tábora, két őrs részvételével, Parque Bel’ Horizonton. Fél évvel ezelőtt rendkívüli hír érkezett a zsinati központtól: hajlandók megvásárolni az E. Riós és Rawson utcák sarkán levő ingatlant, ha az azon álló gyönyörű koloniális stílusban épült ház javítását a gyülekezet vállalja. A javítási költségek félmillió pesora rúgtak. A hívek vállalták a hatalmas terhet, s akik csak tudtak munkával váltották meg a rájuk eső részt. Hónapokon keresztül folyt az átalakítási és javító munka. Voltak napok, amikor több mint húsz nő és férfi törte a falat, hordta a téglát, csiszolta le a falakról és zsalugáterekről a régi festéket, ja vította a tetőt. A hősies munka és az Ige összekovácsolta a gyülekezetét. Most már elérkezett az idő a gyülekezet hivatalos megalakulására, s az új otthonban az első tevékenység az első közgyűlés volt augusztus 16-án, amikor is 80 taggal megalakult az evangélikus gyülekezet «Divino Maestro» névvel. Az első istentiszteletet szeptember 6-án tartották az új templomban az összes Mar del Plata-i keresztyén gyülekezetek papjai részvételével. Monsenor Ran, a város katolikus püspöke, mivel éppen abban az időben tartotta búcsúmiséjét a katedrálisban Rómába való távozása előtt, titkára, dr. Amado által képviseltette magát. Ez volt az első alkalom a város történetében, hogy a római katolikus egyházmegye feje képviselje magát egy protestáns templom avatásán s ott «Szeretett keresztény testvéreim» megszólítással tartson üdvözlő beszédet, melyben kijelentse, hogy imában kéri a Mindenhatót, hogy áldása legyen e munkán és az evangélium tiszta hirdetésén. Az egyházi vezetők mellett résztvettek az első istentiszteleten a város polgármestere, dr. Lombardo, a helyi légierők parancsnoka szárnysegéde által képviseltette magát, a helyi egyetemek rektorai, több társadalmi és kultúrintézmény elnöke, valamint több mint száz érdeklődő. A helyi sajtó, a rádió, a TV Canal 8 napokon keresztül foglalkozott az eseménnyel, mely minden keresztény embernek örömöt okozott s példa arra, hogy nem igaz, hogy a templomok az új, változó társadalmi körülmények között ki kell hogy ürüljenek, sőt szükség van újabb templomokra még, s az emberek hajlandók a legnagyobb áldozatok meghozatalára is, hogy az Evangélium tisztán hirdettessék mindenütt. A Mar del Plata-i magyar kolónia vallásfelekezetre való tekintet nélkül az indulástól kezdve meleg együttérzéssel támogatta Hefty Lászlót és magvető munkáját valamint egyházépítő tevékenységét. Mindennapi örömünk Miatyánk, a mi mindennapi örömünket add meg nekünk ma! Mert a mi mindennapi kenyerünk, a mindennapi feketénk és a mindennapi cigarettánk nem képes a gyomrunk, szívünk és lelkünk éhségét csillapítani. Hiányzik valami megfizethetetlen. Mindennap vásárolunk egy kis élvezetet, egy kis szórakozást; egy mozijegyet vagy fagylaltot, egy pohárka italt. Atyánk, bizonyára szívesen veszed, ha a gyermekeid élveznek, szórakoznak és vígadnak, ha használják azokat az ajándékaidat, amelyeket adtál nekünk. Hiszen az élet kellemes dolgait nem a pogányoknak és a gonoszaknak tartogatod. De kérünk, őrizz meg bennünket, hogy vissza ne éljünk ezekkel; ne engedd, hogy az élvezetek rabjai, a szórakozóhelyek áldozatai legyünk, akiknek komikusra van szükségük, ha nevetni akarnak, akiknek pár pohárka italt kell lehajtaniok, hogy jó hangulatba kerüljenek és két és fél órát tölteni a mozivászon előtt, hogy «szórakozzanak.» Mennyei Atyánk, ajándékozz nekünk naponta egy kis valódi örömöt, mert azt nem lehet vásárolni sem nagyban, sem kicsinyben. Küldj ma utunkba valakit egy barátságos mosollyal, bátorító szóval, bíztató, szerető tekintettel! Add, hogy megérkezzék a régenvárt levél, meggyógyuljon a kedves beteg, elsimuljon a félreértés. Mutass nekünk naponta valami szépet: egy fakadó virágot, egy bátor embert, valami jó cselekedetet. Hogy boldogok legyünk tőle! Atyánk, a Te akaratod az, hogy az öröm több mint az élvezet és szórakozás, melyek csak pillanatnyilag foglalkoztatják érzékeinket. Az öröm mélyebbre megy, bensőnket érinti, tekintetünkből messzire sugárzik. Az öröm — boldogság a jóság, szépség és tökéletes felett. Az öröm — a jónak meglátása a mindennapi élet dolgaiban. Annak a felismerése, hogy létezésünknek értelme van, amig ezekhez tartjuk magunkat. Es öröm végső fokon a Te nyomaidnak felismerése egy embernek az arcán; az újság sorai között; egy epület vonalaiban. Öröm Tebenned! Nélküled nem lenne öröm, Atyánk; a Te Fiad cselekedete nélkül nem lenne boldog örömüzenet. Azért szabadíts meg bennünket azoktól a szomorú alakoktól, akik azt hangoztatják, hogy a keresztyéneknek a világ rosszasága miatt szomorúnak és bánatosnak kell lenniök. Hiszen kik örülhetnek még egyáltalán, ha nem mi, akik tudjuk, hogy Tebenned jóságos és kegyelmes Atyánk van! K. E. dt. 9
