Utitárs, 1964 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1964-01-01 / 1. szám
MEG VAN ÍRVA . jczus Krisztus Az Utitárs és a Norvég Misszió hetenkinti rádióprogramján minden hónap második péntekjén «bibliaiskola» szerepel. A sorozat célja, hogy rövid előadások keretében bepillantást adjon a Biblia gondolatvilágába, tartalmilag is bővítse ismereteinket a Szentírásról r az Igével való foglalkozásra, annak tanulmányozására indítson. A bibliaiskola előadásait Gémes István brazíliai lelkész tartja. Többek kérésére a sorozatot az TJtitársban is közöljük. Szerk. Róla neveznek bennünket keresztyéneknek. A neve tulajdonképen ez: Názáreti Jézus. De mikor hívei a méltóságát akarták kifejeztni, akkor a zsidó Messiás szót fordították le görögre és Christos-t mondtak. Még később egyszerűen egymás mellé került e két név és így maradt meg mindmáig: Jézus Krisztus. Mikor ma bibliaiskolánkat kezdjük meg, a Biblia ismeretéhez ez az első számú tételünk: a Biblia Jézus Krisztusról beszél. Aki másképpen nyúl e könyvhöz, az soha nem érti meg, mit akar mondani ez a könyv. Aki ezt elfelejti, az soha meg nem érti, miért használja a keresztyénség ezt a könyvet. Mit kell tudnunk Jézus Krisztusról? Ma ezt próbáljuk összefoglalni. 1. Mindenekelőtt azt kell tudnunk róla, hogy egyszer valósággal élő személy volt. Ha ma élne, személyazonossági igazolványa lenne. Az evangélisták ennek aláhúzására mondják el, hogy születésekor Augusztus volt a római császár, halála idején pedig egy Pontius Pilatus nevű ember volt szűkebb hazájának a rómaiak által kiküldött helytartója. — Kell ma ezt hangsúlyoznunk? Igen, mert ma is sokan beszélnek Jézus Krisztusról, de az ő ajkukon ő nem más, mint csak név, szimbólum vagy elv, amely kifejez ugyan valami «idő fölöttit», de nem többet. 2. Jézus Krisztus azt mondta magáról, hogy őbenne jelenvalóvá vált emberek fötossága. — A hitnek az első mozzanata az, hogy bizonytalanul, kétségekkel tele állok Istennel szemben. A különös viszont az, hogy a hit mégsem teljes bizonytalanság, mégpedig azért nem, mert Istennel állok szemben. Az Atya, Fiú, Szentlélek Isten, Teremtőm, Megváltóm, Éltetőm az egyetlen biztos pont. Ezért nem elkeserítő bizonytalanságom. De térjünk most vissza kiindulópontunkhoz: Nem tudok hinni. — Ha ezen azt értem, hogy nem tudom elfigadni az egyház hittételeit, vagy azok egy részét, mint megrendíthetetlen igazságot, ez még nem jelenti azt, hogy nem tudok hinni. A hit nem tételek elfogadása vagy elvetése, sem egy világnézeti rendszer, amely minden kérdésünkre megadja a kétséget nem ismerő választ, hanem az Úristen felmentő és elfogadó szavának meghallása. (A. Hjer esen után) lőtt az Isten teljes uralma. Ezt ő földi élete idején sokféleképpen fogalmazta meg, de ezekhez az «önvallomásokhoz» szépen odasorakozik a megfezítésén elgondolkozó pogány római katona vallomása: «Bizony, Isten fia volt.» — Kell ezt ma hangsúlyoznunk? Feltétlenül, mert sokan nem akainak látni benne többet prófétánál, tanítónál vagy egyszerűen nagy embernél. 3. Aztán azt is mondta magáról, hogy övéinek jött szolgálni, s megrótta azokat, akik — az ő nevében — uralkodást akartak embertársaik fölött. Önzetlen szolgálatát egyszer a jó orvoséhoz hasonlította, amely a betegekért van. Bizony a jó orvos nélkül igen beteg az emberiség. — Kell ezt ma is hangsúlyoznunk? Igen, mext mindmáig el nem fogytak azok, akik Rá hivatkozva akarnak maguknak mások fölötti uralomra jogot formálni. És hányán vannak, akik az ő nevét előnyök megszerzésére akarják fölhasználni! Ezek elfeledkeznek arról, hogy Krisztus követésének egyetlen törvényes és Krisztustól is akart módja az emberszolgálat, amelyben az Isten dicsőíttetik. 4. Tanítását a fentiekben már tömören összefoglaltuk. Azt hirdette, hogy őbenne teljesen malomra jutott Isten az emberek fölött. Ezt hívta ő királyságnak. Ebbe a királyságba hívta kortársait, mindenekelőtt a honfitársait. E királyság melletti döntésre szólított fel mindenkit. Ezt mondta el képekben, szemléletes mondásokban, fordulatos elbeszélésekben. De mindig nagyon határozottan és félreérthetetlenül. Istent Atyának szólíttatta, az embertársat felebarátnak. Istent irgalmas könyörülőnek mutatta be, az embert pedig engedetlennek, két úr szolgájának és főleg önzőnek és önteltnek. — Ezt a tanítását ma is hangsúlyoznunk kell. Mert sokan gondolják őt csak törvényhozónak, Kegyetlen világbírónak vagy éppen tehetetlen szépléleknek, akinek szavai legfeljebb irodalmi értékűek és csak mint ilyenek érdekesek. Mindezeknek el kell mondanunk, hogy Jézus Krisztus szavai ma is Isten melletti döntésre hívnak! 5. Amit Jézus Krisztus mondott vagy tett, az legmélyebb értelmét halálában nyerte el. Halála mindennek megpecsételését jelentette. Habár ezt a halált sokféleképpen értelmezték azóta is, ez a halál mégis legmélyebb értelmét Jézus saját szavában nyeri el. Ezzel az utolsó szóval — «elvégeztetett» — Jézus maga jelentette be világraszóló győzelmét a világnak — Kell ezt ma is hangsúlyoznunk? Igen, mert vannak, akik nem szívesen beszélnek Jézus önként vállalt haláláról. Egyesek idealista elképzelésébe ez nem illik bele, mások pedig esztétikai szempontokra hivatkozva tiltakoznak ellene. Uj magyar lelkész December 18-án a Helsingör-i dómtemplomban szentelte lelkésszé Szilas Attila evangélikus teológust Leer Andersen dánpűspöká Szilas Attila nevét, vagy legalábbis monogramját, jól ismerik az Utitárs olvasói. A lap elindulása óta állandó munkatársaink közé tartozott, s múlt évi «Vedd és olvasd »-sorozata különösen is érdeklődésre talált a Biblia üzenetébe elmélyülni szándékozó olvasók között. Lelkészavatási beszédében Leer Andersen püspök meleg hangon emlékezett meg azokról a kapcsolatokról, melyek a magyar evangélikus egyházat már évtizedek óta fűzik a dán egyházhoz, s kifejezést adott annak az állandó érdeklődésnek, mellyel a dán egyház népe egyházunk sorsát kíséri. Szilas Attila első állomáshelye a koppenhágai^ íTratre dán gyülekezet lesz, majd I ezev nyarán magyar és dán lelkészi szolgálatba Venezuelába megy! Szívből köszöntjük és szolgálatára Isten áldását kívánjuk. T. Húsvéti ifjúsági konferenciánk színhelye: az ifjúsági szálló Slagelseben. 7
