Utitárs, 1962 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1962-06-01 / 6. szám
* Ismerünk magyarhoni egyetemes egyházunk életéből olyan adatokat, melyek szerint már 1740-ben nem kerülte el figyelmét az Amerikába vándorolt magyarság sorsa. Raffay Sándor bányakerületi püspök azonban, az első világháború előtt, a Magyarok Világszövetségének titkára előtt kijelentette, hogy eddig Magyarország nem foglalkozott rendszeresen a külföldön élő magyar evangélikusok lelkigondovásával. A Magyarországi Evangélikus Egyház külföldi Missziójának rövid történetében már egészen részletes es pontos adatokat olvashatunk az amerikai magyar ev. egyházak alakulásáról, életéről. És mikor a hazai egyetemes gyűlésen érről a kérdésről tárgyaltak, már azt is meg tudták állapítani, hogy legkönnyebb lesz az Amerikába szakadt testvérekkel érintkezést találni, mert ezekben megvan erre a hajlandóság. Az első komoly lépés az volt, hogy Raffay Sándor bányakerületi püspök, 1914. január elején elindult Amerikába azzal a megbízatással, hogy látogassa meg az amerikai magyar egyházakat tegye vizsgálat tárgyává azok helyzetét, az amerikai és magyarországi egyetemes egyházhoz való viszonyukat és mondjon véleményt arról; volna-e szükség és lehetőség arra, hogy az amerikai magyar evangélikusokat, nemzeti és egyházi szempontból, valamelyik magyarországi egyházkerületbe beileszszék? Raffay püspök tárgyalásokat folytatott az amerikai hivatalos egyház vezetőivel és szerződést is kötött velük, amely szerint a Magyarországon képesített lelkészeket minden feltétel nélkül Amerikában is elfogadják s ugyanaz történik Magyarországon az Amerikában végzett lelkészekkel. A szerződés azt is megállapította, hogy nyugdíj szempontjából mindkét fél beszámítja az összes szolgálati éveket és hogy megindítják a lelkész-cserét is. A New York-i Kossuth szobor leleplezési1 ünnepére dr. Kapi Béla dunántúli püspök magyarországi küldöttséget vezetett s ezt az alkalmat felhasználta arra is, hogy kiséretével az amerikai magyar ev. egyházakat meglátogassa. Áldott alkalom volt ez is arra, hogy ebben a kérdésben a hivatalosak tisztán lássanak és a lelki kapcsolt;' erősödjék. Az újvilág magyar evangélikusainak viszonya szorosabbra fűződött az ó-hazával 1947. elején, amikor — először a második világháború után, — összejöttek az ú.n. győző és legyőzött államok evangélikus képviselői a svédorszá gi LUNDban és ott megalakították a Lutheránus Világszövetséget, amelynek egyik alelnökévé Ordass Lajos hazai, bányakerületi ev. püspököt választották meg. 1948. augusztusában alakult meg az EGYHÁZAK VILÁGTANÁCSA. — Ezen már Ordass nem lehetett jelen, mert a szegedi Csillagbörtönben ült, Dibelius berlini püspök, a záró-istentisztelet imájában, személy szerint emlékezve róla, imádkozott érte á jelenlevőkkel. Bizonyságtétel volt ez az IGAZSÁG mellett. Mikor pedig 1952-ben a Lutheránus Világszövetség második ülésén az új magyar evangélikus püspökök is jelen voltak, ugyanezen az ülésen a Világszövetség végrehajtó bizottságának tiszteletbeli tagjává választották meg Ordass püspököt, akinek háziőrizetben, Budapesten kellett maradnia. A magyarországi történeti protestáns egyházak kezdettől fogva bekapcsolódtak az ökumenikus mozgalomba s képviselőik jelen voltak Lausanneban, Utrechtben s a munkában tevékenyen részt vettek. Hiszen Ökumenikus Ifjúsági Bizottság már a harmincas évek közepétől működött Magayarországon. Ez a bizottság készítette elő a magyar delegációt az amszterdami világkonferenciára. 1943. június 24-én alakult meg odahaza az Egyházak Világtanácsa Magyarországi Bizottsága dr. Ravasz László ref. püspök és dr. Radvánszky Albert evangélikus egyetemes felügyelő elnökletével s ez állította fel 1945-ben az újjáépítési bizottságot, amely 1947- ben a Magyarországi Ökumenikus Bizottság nevet kapta. 1948-ban jelentek meg «Egyház a világban» címmel magyar nyelven azok a tanulmányok, amelyek az amszterdami világzsinat tárgyalási anyagát alkották s amelyeket hazai protestáns lelkészek Írtak. Mikor a második világháború össze1 omlása után részint kirendelés, részint önkéntes menekülés folytán egyre többen kerültek ki híveink közül A Isztriába, Németországba, a hazai egyetemes egyház lelkigondozókat is küldött utánuk. Amikor pedig Németországban megalakult a «Németországi Magyar Protestáns Lelkigondozói Szolgálat», amelyben református és 'evangélikus lelkészek dolgoztak, Kapi Béla, hazai egyetemes püspök, a magyar menekült evangélikusok lelkigondozásának irányításával hivatalosan Egyed Aladár és Asbólh Gyula lelkészeket bízta meg. A hazai püspöki karral állandó összeköttetésben voltunk. Havonként rendszeresen küldtük a munka-jelentéseket és állandóan kaptuk az utasításokat is. Így dr. Hovard Hong, Németországban dolgozó amerikai evangélikus kiküldött kezdeményezésére, — a hazai püspöki kártól kaptuk az utasítást arra nézve is, hogy alakítsuk meg a külön Németországi Magyar Evangélikus Szolgálatit. A közös protestáns munkakerületi beosztás és egységes munka megmaradt ugyan, de munkánk evangélikus jellege jobban kidomborodott és nem füllt belé a protestáns gyűjtőnévbe. Ennek a lépésnek volt eredménye az, hogy a Lutheránus Világszövetség is megnyitotta előttünk nagy segéivraktárának az ajtaját, és hogy kinyomtatták a magy. evangélikus gyermekeknek részére a hazai «Amit minden evangélikusnak tudnia kell . . .» c. magyar evangélikus tankönyvet. 1957-ben, az Evangélikus Világszövetség harmadik ülésén, a megnyitó istentiszteletet már az 1956-os magyar szabadságharc után jogaiba és hivatalába visszahelyezett, törvényesen megválasztott bányakerüelti püspök, Ordass Lajos tartotta Minneapolisban. itt választották meg a Világszövetség első alelnökévé! — Ezen az ülésen Magyarországból, Argentínából, Venezuelából, az Egyesült Államokból és Svájcból stb., több, mint harminc magyar evangélikus lelkipásztor vett részt. A hazai küldöttek, Ordass Lajos püspökkel együtt felkeresték az északamerikai magyar egyházakat és mindenütt hirdették az igét. Ki tudja, milyen áldott folytatása lett volna ennek a találkozónak, ha nem eresztik le a vasfüggönyt?!! Mi, innen Amerikából mindig imádságos szeretettel gondolunk hazai hittestvéreinkre, lelkészeinkre és tisztelettel nézzük nemes önfeláldozó bizonyságtételüket, abban a szent meggyőződésben, hogy az utolsó szó itt is az Úré lesz. Egyed Aladár. Bibliát, étlekeskönyvct a Iclkészi hivatalok Cit'ián lehet beszerezni 4 Kapcsolatunk a hazai egyházzal Amerikai magyar evangélikus lelkészek csoportja, vendégekkel.
