Utitárs, 1962 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1962-05-01 / 5. szám
Külföldi eevházi hírszolgálati irodák nyomán közli a budapesti Evangélikus Elet. hogv a dán hatóságok elutasí tották a dániai 42 mohamedánnak azi a kérését, hogy őket «elismert felekezetnek» nyílvánítsák. Minden kritikus megjegyzés, csipkelődés nélkül szószerint idézi a lap a külföldi magyarázatot: «Ha elismert hitközösségként ieeve.znék he őket. ez a ténv a mohamedánoknak Dániában megadná a jogot, hogy egyházi cselekményeket — elsősorban esketéseket — végezzenek, vallási könyveket és iratokat adjanak ki és igényt tartsanak adókedvezmény re.» (Év. Élet 1961. márc. 11.) Jogftal háborodhatik fel a gyanútlan olvasó: hát Dániában olyan középkori állapotok uralkodnak, hogy talán csak az «államvallás» követőinek szabad egyházi cselekményeket végezniük és könyveket kiadniok? Hol van akkor itt a vallásszabadság? Hogy a könyvek kiadására vonatkozó megjegyzés félreértésen alapul, azt bárki első olvasásra megérti. Dániában — ezt illik mindenkinek tudnia — semmiféle engedély nem szükséges ahhoz, hogy bárki könyveket adhas son ki. Ez bárkinek alkotmányosan biztosított joga a legtöbb nyugati országban. Közelebbi vizsgálat meg is mutatja, hogy az Evangélikus Élet hírszerzője — nyilvánvalóan nem rosszindulatból — tévesen fordította a német szöveget magyarra. Dehát hogy lehet az, hogy nem szabad egyházi cselekménveket végezniük, pl. esküvőt tartaniok? Természetesen Dániában is bárki tarthat eskü vöt bármilyen felekezetben. De polgári esküvő nélkül is érvényes házasságkötési szertartást csak a hivatalos anyakönyvek vezetésével megbízott személyek: az «elismert» felekezetek lelkészei végezhetnek. — Elgondolkoztató az. Evangélikus Életnek ez a jelentéktelen kis botlása. Nyílván nem rossz indulatból fakadt a hibás híradás. De mutatja, hogy mikor a való helyzettel nem ismerős ember próbál tájékoztatást adni, milyen könnyen adhat okot teljesen téves következtetésekre. Nem ösztökélhetne ez a kis eset arra, hogy egyház és egyház között több gondot fordítsunk egymás megismerésére, ténylegesen tárgyi ismeretek megszerzésére? A Catholica c. dán katolikus folyóirat egvik téli száma közli Jörgen Rich dániai katolikus teológus egv cikkét, mely eredetileg egy Finnországban tartott nyári katolikus konferencián hangzott el mint előadás: «Az Egyház (t.i. a római katolikus egyház. Jelen számunk anyagának nagyrésze dániai vonatkozású, összeállításában Szilas Attilla koppenhágai teol. hallgató volt segítségünkre. •Szcrk.) és a lutheri örökség.» A cikk az északi lutheri örökség jellemzése során többckközött ezt mondja: «Ami a tág értelemben vett lutheri sajátságokat illeti, három alapelv vatt, melyet a lutheri keresztyénség eleve elfogad: 1. A lutheri szabadság-elv, hogy t. i. a lelkiismeret mindenkor a legfőbb döntőbíró, vagy máskép kifejezve: a lutheri keresztyénségben a tekintélyi elv az egyéni vallásos értékelés. 2. Luther szava és cselekvése eleve alapja a tanításnak és gyakorlatnak, noha még semmi féle zsinat vagy teológus nem tudta megmondani. Luthernak mely szavai bírnak ilyen tekintéllyel. 3. Az egyházi vallásos élet és az egyház tanítása a fejlődés törvénye alatt áll. E három alapelvből kiindulva kell a protestantizmus és a lutheri keresztyénség legtöbb jelenségét megértenünk». (Catholica, 1961. -1. szám, 153. lap). Sajnálatosnak tartjuk, hogy katolikus testvéreink a lutheri keresztyénségről ilyen felületes képet adnak — és kapnak. Ami a «fejlődés» elvét, a teológiai evolucionizmust illeti, kétségtelenül voltak protestáns teológusok, akik azt mindent megmagyarázni akaró alapelvvé tették, a nélkül azonban, hogv ez általános érvénvt szerezhetett volna a protestantizmusban; — aminthogy a katolicizmusban nem kisebb személv, mint a sokat emlegetett angol Newman bíboros is evolucionista elvek híve volt, de ebből nem következik, hogv a katolikus egyház azokat magáévá tette volna. (Nagyon tanulságos e tekintetben a svájci Walter Nigg könvve: Die Geschichte des religiösen Liberalismus.) Hogy Luther szava és cselekvése alapvető jelentőségű, «normativ», lenne a lutheri keresztvénségre nézve, az elég népszerű félreértés. De köztudomású, hogy Luther maga mindig tiltakozott az ellen, hogy az evangélium hívei magukat őróla nevezzék el. Maga a «lutheránus» név kezdetben gúnynév volt s így honosodott meg a szóhasználatban. S általánosan elismert dolog az, hogy az igazi «lutheri» keresztyénség az, melynek nem Luther a mértéke, hanem — a Szentírási Legnagyobb csalódásunk épp az, hogy a protestáns keresztyénség egy ilyen jellemzésében éppen az hiányzik, ami a legjellemzőbb: hogy t. i. a Szentírás a hit és élet alapja (nem pedig valamelv személy vagy valamiféle «egyéni vallásos értékelés»). Elkedvetlenítő, hogy a hiánvos értékelésnek e gyakorlata alól még a köztiszteletben álló Bea Ágoston bíboros sem kivétel, aki pedig jelenleg a Vatikánnak a többi keresztyén felekezetiéi való kapcsolat céljaira felállított hivatalát vezeti. A Szív c. amerikai magyar katolikus lap tavaly áprilisi száma szerint többek között a következőket is megemlíti a keresztyén egység akadályai között: «A protestáns felfogás szerint hit dolgában nem létezik semmiféle tantekintély, hanem minden egyes keresztény hívő követi azt a sugallatot, amelyet közvetlenül a Szentlélektöl kap.» (A Szív, 1961. ápr., 20. lap.) Az ilyen torzképekben sajnos nem lehet ráismernünk az evangéliumi keresztyénségre. Terray László HÍREK New York. A Time című ismeri amerikai hetilap húsvéti száma ötoldalas interjút közöl Barth Károly svájci protestáns teológussal. A Time e számának fedőlapját Barth Károly arcképe díszíti, mely felett egy tőle való idézet áll: «Az emberi élet végső állomása nem a halál, hanem a feltámadás.» Bécs. A külföldön élő magyar evangélikusok teológiai folyóirata, a Koinonia, 1962. évi első negyedévi számában Sztehló Gábor lelkész (Basel) tanulmányát közli «A Magyarországi Evangélikus Egyház diakoniai munkája az utolsó tíz esztendőben (1951-1961)» címmel, továbbá az Ausztriai Ev. Egyház zsinatának határozatát a magvar lelkigondozás egyházjogi elismeréséről. Dymchureh. Tíz országból nyolcvan résztvevője volt az angliai Dymchurchben tartott húsvéti magvar ifjúsági konferenciának, melyet a londoni magvar evangélikus ifjúsági kör rende zett, a korábbi norvégiai és ausztriai húsvéti konferenciák folytatása képpen. A konferenciáról, melynek témája «Mit cselekedjünk?» volt, az Utitárs nyári száma hoz majd részletes beszámolót. Schaffhausen. A svájci Schaffhausen kanton protestáns egyháza 250.000 svájci frankot gyűjtött a technikailag fejletlen országok megsegítésére. Oberhallau falu protestáns lakossága átlag fejenkint 17,50 svájci frankot adott e célra. Paris. Lukács evangéliumának köjzös katolikus-protestáns fordítása jelent meg franciául. Prága. Üj bibliafordításon dolgozik a csehszlovákiai protestáns egyházak egy közös bizottsága. A cseh Biblia jelenlegi szövege a XVI. század végén megjelent «králici Biblia» 1613. évi kiadásának felel meg. Neuendettelsau. Az utóbbi nyolc év folyamán 565 leány és 20 ifjú végzett egyéves önkéntes ingyenes szolgálatot a bajorországi Neuendettelsau-i diakonissza anyaház különböző intézményeiben. í. Rendezd előfizetésedet! 5 Olvasás közben
