Utitárs, 1962 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1962-01-01 / 1. szám
A nagy vadász és a jő pásztor Piazza Armerina kis szicíliai falucska, melynek nevét az elmúlt években többek között azzal kapcsolatban kapta szárnyra a hír, hogy VI. Gusztáv svéd király ismételten résztvett az ottani hatalmas császári palota maradványainak kiásásában. Norvég részről az ókor kitűnő ismerője, H. P. L’Orange professzor működött közre ezekben a munkálatokban, melyek során többek között jóformán érintetlenül napfényre kerültek Maximianus császár palotájának terjedelmes és nagy művészi értékű mozaikpadlói. Maximianus császár, miután a kor szokása megkövetelte, hogy az uralkodó valamely istenséggel azonosítsa magát, Herkules megszemélyesítőjének tekintette magát, és ezek a mozaikpadlók hol Herkulest ábrázolják különböző, szimbolikusan magyarázható hőstettek véghezvitelénél, mint a lernai hidra, a nemeai oroszlán, az erymantiai vaddisznó s a kerinai szarvas stb. legyőzése, — hol csupán félelmetes fenevadakat mutatnak be melyeket a császár-félisten elejtett vagy tőrbe csalatott, hogy azután népe örömére a cirkuszi játékokban szerepeltessen. L’Orange professzor érdekes teóriát vet fel ezekkel a vérengző, vérforraló képsorozatokkal kapcsolatban. Rámutat, hogy ezzel a hivatalos, a császár győzhetetlenségét dicsőítő ábrázolásokkal szemben már a Kr. u. III. szá zad körül egy másik irányzat kezd érvényesülni, mely a nagy vadásszal, a diadalmas erővel a jó pásztort állítja szembe, a félelemmel a szereteteta hajszolt vaddal a karmában biztonságban élő bárányt, az állatüldözéssel szemben az állatok békéjét. Az Attila történetéből ismert keletolaszországi Aquileia székesegyháza alatt egy a piazza-armerinaihoz hasonló csarnok romjaira bukkantak, mely szintén állatábrázolások tömkelegével van díszítve, ezek azonban már nem az üldözött vadat, hanem a csendes hétköznap háziállatait, kecskét, ökröt, birkát, szamarat, lovat ábrázolnak, hol pihenve, hol zöld mezőn legelve, hol vidáman hancúrozva. A fő helyet szintén a békés természet képe foglalja el, virágos lomb között fészkelő tarka madarakkal. Ez az élő világ már nem áll ellentétben az emberrel, nem serkent harcra és küzdelemre, hanem felajánlkozik, felemelkedve járó, beszélő testvérének védelme és őrizete alá helyezi magát, rámutat, hogy a világnak pásztorra van szüksége, hogy tökéletes otthonává legyen a teremtett lényeknek. A jó pásztornak egy másik ábrázolása, mely az aquileiai székesegyház ma is használatban lévő részében fekszik, már teljesen keresztyén környezetben jött létre, Konstantin császár Milanóban 313-ban kiadott türelmi rendelete után. Itt tehát nem volt többé szükség bujkálásra, De a Részlet az aquileai dóm mozaikpadlózatából. mozaikok északi részének megalkotásakor — az államhatalom túlkapásainak elkerülésére — még olyan képeket kellett használni, melyek a pogány hagyományokkal is összeegyeztethetők voltak. A falusi élet idillikus mozzanatai már jóval a keresztyén korszak előtt szilárdan kialakultak az antik művészetben. Ebben foglalták össze mindazt, ami a gondtalan, békés, igénytelen életmódot jellemzi. Már jóval Krisztus előtt megtaláljuk a római domborműveken a pásztort kutyájával, amint feji vagy terelgeti nyáját, a kaszáló, szőlőt szüretelő, olajfát nyesegető szántóvető parasztot. Művészet és költészet egyaránt a nagyvilág félelmetes eseményein kívülfekvő békés, boldog élet képévé eszményítette a falusi életet, s ez a IV. század végzetes istencsapásainak közepette paradicsomi dicsfényt kölcsönzött az ábrázolt jeleneteknek. Különösen a síremlékei és a koporsókon mind gyakrabban szerepelnek ilyen ábrázolások, mint a halál utáni örök béke megnyilatkozásai. Ezt az irányzatot vette át mindinkább a IV. század keresztyénüldözései alatt az egyház művészete. A nyáj és a pásztor képei természetes módon zárkóznak fel a jó Pásztor ábrázolásai mögött. De ott látjuk pl. Jónás prófétát is a töklevelek árnyékában, miután a cethal kivetette magából. Ez a jelenet a rejtett keresztyén művészetben a halál utáni feltámadás kedvelt jelképe lett. Csodálatos módon hozzátartozik a falusi élet díszleteihez is. Herkules öldöklő szerszámain, íjján és buzogányán mindinkább diadalmaskodik a pásztor botja és az arató sarlója — pedum és falx. A császár világi és a keresztyénség szellemi hatalma közöti utolsó sorsterhes összeütközések tehát képekben kifejezett ellentétben is megnyilvánulnak. Ellentétes jelek és típusok kerülnek harcra egymással. A császári művészet állatmészárlásaival szemben a keresztyén művészet hatásosan állítja üldözői elé a nagy állatbékét. A császári állampropaganda szólamait mindinkább túlharsogja az Evangélium szava: «Boldogok a békességre igvekezők, mert övék a mennyek országa». Dr Pándy Kálmán Levél a kedvestől Mi szükséges ahhoz, hogy épülésünkre nézhessük magunkat isten igéjének tükrében? — Először is az, hogy ne a tükröt nézzük, hanem saját magunkat a tükörben. Ez olyan természetesnek tűnik, hogy az ember azt hinné, fölösleges is mondani. Talán azonban mégis szükséges; különösen is azért, mert ez a megjegyzés nem tőlem származik, nem is valamiféle kegyes embertől, olyasvalakitől, aki néha kegyes hangulatban van hanem egy igaz bizonyságtevőtől, egy vértanútól. Az ilyen nagyszerű emberek pedig jól tudták. ö (Pál apostol) óva int bennünket attól, hogy a tükröt nézzük, áhelyett, hogy magunkat néznénk a tükörben. Hiszen az «ige» a tükör. Milyen értékesnek tartod Isten igéjét? Ne mondd, hogy mindennél értékesebbnek, mert az ember használhat olyan nagy szavakat is, hogy azokkal már semmit sem mond. Vegyünk azért, hogy valami jelentése is legyen, egy emberi példát. Ha többre tartod Isten igéjét, annál jobb. Gondold el, hogy az ember levelet kap valakitől, akit szeret. Amilyen értékes egy ilyen levél, gondolom Neked is ilyen értékes Isten igéje. Ahogy az ember egy ilyen levelet olvas, gondolom Te is úgy olvasod az igét és az a véleményed, hogy azt olvasnod kell. Soren Kirkegaard Paris. A párizsi képzőművészeti világkiállítás, a Biennale, két első díja közül az egyiket Pátkai Ervin képzőművészeti főiskolai hallagtó, franciaországi gyülekezetünk tagja, nyerte «Kozmos» című szobrával. A világkiállítás végeztével a szobrot a párisi Modern Museum állítja ki 2—3 évre, külön -teremben. Annak idején a Biennalen nyert aranyérmet a három éve meghalt Kosuth-díjas Meggyesy szobrászművész. Pátkai Ervin különben az Utitárs franciaországi terjesztője is, s sikeréhez olvasóink nevében is szívből gratulálunk. London. A londoni gyülekezet karácsonyi istentiszteletén emlékezett meg hálaadással arról, hogy öt évvel ezelőtt tartotta első istentiszteletét. 4
