Utitárs, 1961 (5. évfolyam, 2-10. szám)
1961-05-01 / 5. szám
EGY A SZOLGÁLAT Bécsben, március végén megvalósult az a terv, hogy teológiai konferenciára gyülekezzenek össze a külföldi magyar teológusok. Európa különböző országaiban ért el minket a konferenciára szóló meghívó, s nagy örömmel gyülekeztünk a konferenciai asztal köré, Dr. Vajta Vilmos, a külföldön élő magyar evangélikus egyházi munkások elnökének vezetése alatt. A megnyitó istentiszeleten, melyre a bécsi gyülekezet is hivatalos volt.Kótsch Lajos stuttgarti lelkész hirdette Isten Igéjét, hálát adott az eddigi segítségért és fohászkodott áldásért az együttlétre. A konferencia programja nem volt egyoldalú. Hallottunk kimondottan szakteológiai előadásokat: Pátkai Róbert a feltámadás problematikájáról, Dr. Vajta Vilmos »Az egyház és az istentisztelet a dogmatika tükrében« címmel tartott előadást, míg Terray László előadásának címe »Isten a történelemben« volt, - s így érintettük a teológiai tudománynak három nagy területét: a bibliai teológiát, rendszeres teológiát s az egyháztörténetet. , De összejövetelünk középpontjában egész súlyával és nehézségével az a kérdés állott: hogyan tudunk és fogunk tudni külföldön élő magyar hittestvéreinknek szolgálni? Pátkai Róbert adott átfogó, de egyben sok részletre is kiterjedő áttekintést az egész külföldi magyar evangélikus szórvány helyzetéről. Hangsúly volt itt az »egész« szón, hiszen legtöbbünknek csak arra az országra vonatkozólag voltak meghatározott fogalmaink, amelyekben magunk is Derűs sarok Tavaly nyáron történt. D. Gerhard May, az osztrák evangélikus egyház püspöke látogatóban járt a burgenlandi Rohonc községben. Egyik nap a déli órákban felkereste a szomszédos őriszigeti magyar gyülekezet lelkészét. A püspökkel még ketten jöttek. A váratlan látogatókat Őrisziget lelkésze és felesége szeretettel fogadta. A konyhában éppen paprikáscsirkét főztek, 2 személyre. így a püspököt nem merték megkérdezni ebédelt-e már, s kísérete »csak« aprósüteménnyel körített feketekávét kaphatott. De más jutott a püspök gépkocsivezetőjének. A lelkészlak előtt várakozót sziget papnéje behívta a konyhába, s magyarosan - paprikáscsirkével - vendégelte meg. Még mondja azt valaki, hogy őriszigetnek nincsen demokratikus papnéja! Őriszigeten mondták az »Utitärs« sajtónapján: »Azt megírták, hogy az iskola igazgató-tanítója itteni 15 éves működé- \ se alatt majdnem minden haja szálát elvesztette, de arról miért nem irtak, hogy Teleky Béla lelkész 2 éves szigeti működése után már kezd őszülni?« Sz. I élünk. Itt viszont összefüggő képet kaptunk az egészről, melyen belül aztán a »mi« országunk is jelentőségének megfelelő helyet kapott. Ezzel párhuzamosan Terray László a magyarországi evangélikus egyház helyzetéről számolt be, - arról az egyházról, melynek mi is tagjai voltunk vagy talán bizonyos tekintetben ma is vagyunk, de amelynek képe a távoliét hosszú esztendei alatt egyre jobban elmosódik benünk. Sok kérdés tisztázódott, s megnyugtató volt számunkra annak a hangsúlyozása, hogy a sok nehézség ellenére is még él az egyház Magyarországon. Konferenciánkat nemcsak előadások töltötték ki, hanem szabad formában lefolyó viták, beszélgetések és elbeszélgetések is. Nagy Józsi bátyánk, grazi lelkészünk, 1945-ig visszamenőleg adott képet a külföldi magyar evangélikus szórványról, s beszámolója eddig ismeretlen területet tárt fel előttünk. Mi 1956 után milyen nehéznek és reménytelennek láttuk új életünk kezdetét, de a »régi« menekültek bizony több okkal nevezhetnék a kezdetet nehéznek és reménytelennek, mint mi ezt tettük és részben ma is tesszük! A nyolc teológus és teológus-jelölt lassan össze is melegedett, s az első esti vacsora után, mely Erzsébet testvér és a bécsi gyülekezet néhány nőtagjának remekműve volt, az asztal körül különböző egyetemeink szabályairól és szabálytalanságairól, követelményeiről és engedményeiről beszégettünk. A skandinávok vannak többségben, s Szilas Attila kezdi el a beszélgetést. Szakállát simogatva sorolja fel a múlt és jelen nagyjait és figyelmeztet, hogy Kierkegaard és Grundtvig is dánok voltak. Szigethy Sanyi veszi át a szót s kellő alapossággal visszanyúlva a lundi teológiai fakultás tradíciójába ismerteti az ottani helyzetet. Koltay Rezső is a svéd teológia képviselője, tanulmányai mellett már svéd hittanórákat is ad, s így biztosítja tanulmuányait. Az északiak után Weisz Jenő következik, feladata nem könnyű, hiszen - ő feltételezi - Oxfordról mi már mindent tudunk vagy tudnunk illenék. Beszámolója talán nem egészen neki ad igazat. Galavics Sándor biztosít, hogy Bécs ugyan a zene városa, de a teológiát még nem zenésítették meg, bár némi frissítés nem ártana. Németország Heidelbergjéröl jómagam igyekeztem néhány szót szólni, arról az egyetemi városról, ahol a híres diákélet inkább már a múlté, a híres professzorokról, akik tudásokkal minket diákokat lehengerelnek, úgyhogy azzal kell vigasztalnunk magunkat: nem mi tudunk keveset, hanem ők túlsókat. A két teológus-jelölt, Németh László és Csekme Sva, még az érettségire való készülésnél tartanak, de annál inkáb egyetértenek velünk: tanulni kell! A konferencia befejezése a bécsi gyülekezet szeretetvendégségének keretében történt. Felolvasás, előadás, beszámolók töltötték ki a programmot. A kétnapos konferencia minden eseményéről nem lehet beszámolni. Csak a találkozó fontosságáról akartam olvasóinknak benyomást adni. Nagy esemény volt, hogy egyáltalában összegyűlhettünk s közös problémákról beszélgethettünk. S ép ily fontos volt, hogy személyesen találkozhattak azok, akinek egy a szolgálata. A bécsi konferencián nyolcán nyolc baráttá váltunk. S itt, az Utitárs nyilvánossága előtt is szeretnénk köszönetét mondani Vilmos bátyánknak, aki jelen volt, hogy tanácsaival és gondoskodásával jövőnk útját egyengesse. Szépfalusi Istvánnak reggeli és esti áhítataiért, Pátkai Róbernak a konferencia megrendezéséért s mindazoknak akik azt lehetőve tették, gondoskodásukért. Istennek legyen hála mindazért, amit e konferencián kaptunk. Zulauf Gusztáv (Heidelberg). Egyházi statisztika Az északamerikai magyar reformátusok »Magyar Egyház« c. havi lapja közli, hogy az USA-ban megjelenő katolikus évkönyv, a National Catholic Almanac 1960. évi kiadása szerint Magyarország 9,9 millió lakosságából 5,490.766, azaz 55,6 % a római katolikus. Ez az adat azért feltünéstkeltő, mert korábbi statisztikák rendszerint 65 % katolikussal számoltak Magyarországon. Iralierjesfésünkben kaphatók Utitárs. Az első 3 évfolyam egybekötve, fekete, teljes-vászonkötésben ........................................... $ 3.00 Szentirás (teljes Károlyi ford.) ... $1.20 Újszövetség (modern prot. ford.) $ 0.50 Evangéliumok (Lukács, János) ... $0.05 Énekeskönyv (Dunántúli, külföldi kiadás, imádság és kátéanyaggal) .................................................... $1.30 A keskeny út vándora (Kylälä - Csepregi) magyar vagy németnyelven ........................................... $ 0.25 Liturgikus rend (A Magyarorszá gi Evangélikus Egyház istentiszteleti rendje) ......................... $ 0.15 Miller-Brooke: Jézus eljött (Képes karácsonyi gyermekalbum) $ 0.30 Miller-Brooke: Jézus tanít (Képes gyermekalbum Jézus példázataival) ................................................ $ 0.30 Szűcs Ernő: Győzelem a halál felett. (A Biblia szavai a halálról a természettudomány fényében) $ 0.50 Az evangélium igazsága. (Magyar evangélikusok kézikönyve) ........ $ 1.60 Az evangélikus egyház hitvallási iratai. 7.-7/........................................ $ 1.60 A fentiek a magyar lelkészi hivatalokon keresztül rendelhetők meg. 4
