Utitárs, 1959 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1959-10-01 / 9. szám
D. Leskó Béla: / „O terjeszd ki, Jézusom .. Egy énekkel Gyénediástól Jönköpingig. Tizenkilenc évvel ezelőtt halottam ezt az éneket először Gyenesdiáson. A Teológus Otthon akkori igazgatója, Deák János, gyűjtött ott össze bennünket akik abban az évben készültünk elkezdeni teológiai tanulmányainkat Sopronban. *j Deák János mellett Túróczy Zoltán és Wiczián Dezső ültek esti áhítatkor a ”1 nagy asztal mellett. Középről egy pet- fi roleumlámpa meleg fénye világotta meg a püspök, a professzorok s az ifjú teológus-jelöltek körét. Kis énekfüzeteket osztottak szét közöttünk. Ha jól emlékszem mind finnből fordított ének volt. Talán éppen ez volt az »Énekem az irr« füzet őse s ez taltalmazta a finn esti éneket is: »Védőszárnyad terjeszd ki reánk Űr Jézusunk ...« így kezdődött ez ének akkor Túróczy Zoltán fordításában. Ma Túrmezei Erzsébet átdolgozásában énekeljük énekeskönyvünk 719. énekét: »0 terjeszd ki Jézusom, oltalmazó szárnyad .. .« Bennünket Túróczy püspök úr tanitott meg az énekre mely hamarosan szivünk s hallásunk sajátjává vált. Hozzátartozott Gynenesdiáshoz .. . Bent a petróleumlámpa megnyugtató fénye, komoly igehirdetések magvetésként hangzó szavainak hullása. Kint, a szöllöpásztán túl, a Balaton vizének esti zenéje. És hangzik az esti ének. Konferenciákon, lelkészevangélizációkon, népfőiskolán, ugyanaz az esti ének. Egy nap lezárása. Békesség éneke. Könyörgés megváltásért, új lélekért, megújulásért. Az örökkévaló Isten akaratában való megnyugvás. Irgalmának hirdetése. Bizonyságtevés és segedelemért való könyörgés harmóniája. Azóta kisér utamon ez az ének. Bombázás előtt az óvóhelyen. Romokból paplakot építve. Északon kapott ifjúsági közösségben. Egy áldott svéd papiak esti áhítatain. Idegen földrészen. És most megint magyar konferencián, 1959 nyarán a svédországi Jönköpingben. Valahányszor kéz a kézben bezárult a kör és felhangzott az esti ének, éreztem, tudtam, hogy ennek az éneknek a szavai és dallama ápolják és éltetik számomra azt az egyházi közösséget mely egyszer Gyenesdiáson lett öntudatossá s mely egybeköt nem csak azokkal akikkel most alkottuk a kört, hanem azokkal is akikkel először éne-Ausztria - Burgenland. A tartomány kormányzóságának legutóbbi statisztikája szerint ma Burgenland 276.136 lakosa közül 1,9 % beszéli a magyar nyelvet a hétköznapi életben. Ezek közül 3580 csak magyarul, 1627 magyarul és németül, 44 pedig magyarul és horvátul beszél. Bécs. A Skandináv Otthon megszűnése után, október 4.-étől a bécsi magyar evangélikus istentiszteletek helye és időpontja: minden vasárnap déletött 11 órakor a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE-CVJM-YMCA) székházában, VII., Kenyongasse 15. Bejárat a VII., Neubaugürtel 26 szám alatti házból is. Ujzéland. A távoli országban ma 50 magyarszármazásu evangélikus él. Kanada - Toronto. A helyi 4 magyar protestáns gyülekezet közös evangelizációján Bütösi János református lelkész szolgált. Ausztria - Iselberg. A magyar gimnáziumban »Holland Nap« volt. Az ünnepségen a katolikus misét Dr. László kismartoni püspök mondta. A protestánsok számára rendezett istentiszteleten, amelyen kb. 40 tanár és tanuló, valamint a holland vendégek nagyrésze részt vett, Georg Traar bécsi szuperintendens hirdetett igét. Az elműt tanévben a gimnázium protestáns hitoktatója Nagy József grázi evangélikus lelkész volt. Belgium - Bruxelles. A magyar protestáns egyház összevont »Magvető« c.gyülekezeti lapja, legutóbbi számában részletesen beszámol az országos konferenciáról és a székházavató ünnepélyről. A beszámolók szerint a Limburg megyei egyházközségben az igehirdetés szolgálatában többször segít Gitta József egyháztanácsos, aki Magyarországon az Evangélikus Egyház Külmissziői Intézetének növendéke volt, majd pedig az országos protestáns cigánymissziói munka vezetője lett. Gitta József jól beszél cigányul és több szentirás részletet és egyházi éneket fordított már le »az elhagyottak és megvetettek« nyelvére. New Brunswick — USA. Be iktatták a magyar és angolnyelvü gyülekezet uj lelkészét Molnár Józsefet. A fiatal lelkész mellé, akinek a szülei magyarszármazásuak, de ő már nem beszéli anyanyelvűnket, Pölöskey nyug. lelkészt kérték fel a csak magyarul beszélő hívek szolgálatára. Sz. I. keltem: »Kicsik, nagyok mind kérünk: Őrködj vigyázva ránk .. .« Közösségbe foglal a finnekkel, akik ez éneket hozzánk közvetítették, a svédekkel, akiknek ébredést mozgalmában született, magyarokkal akik szerte szóródtak ebben a világban, a papiakkal melynek 1945-ben raktuk a tetőcserepeit s azzal az otthonnal ahol most valamelyik este megint ezzel az énekkel zártuk a napot. Micsoda közösségformáló ereje van az Istenhez szóló éneknek! Nem régen németek, skandinávok, amerikaiak, afrikaiak, indonézek és hindúk közösségében kezdhettem és zárhattam áhittal a napokat. Újból megragadott a tapasztalat: fajokon, színeken, nemzeteken és nyelveken át formálnak bennünket egyetlen Istent dicsérő közösséggé a közös dallamok. De valahogy azért még sem szól egy más esti ének sem annyira a szivemhez mint az »Ö terjeszd ki Jézusom, oltalamazó szárnyad . . .« Miért ? Honnan ez ének varázsa? Talán éppen az eredete a magyarázat. A »finn esti ének« tulajdonképen svéd, csak hozzánk jutott el finn fordításán keresztül. Szerzője, Lina Sandell, itt született Smálandban, nem messze onnan ahol e sorokat írom. Láttam a paplakot ahol gyermekkorát töltötte, a hatalmas öreg hársfát mely alatt' a sokunk »által ismert gyermekének született: »Kik élhetnek biztosabban, mint a gyermekek az Úrban . ..« Lina Sandell, a Rosenius Károly által vezetett ébredési mozgalom »csalogánya«, 150 ének szerzője, beteges gyermek volt. Több mint egy éve feküdt már a tizenkét éves kislány mikor egy istentisztelet órájában felütötte édesapja prédikációi textusát. Jairus lányának története volt. (Mark. ev. 5, 22-43). A kislányt megdöbbentette, hogy ott is egy tizenkét évesről van szó. Imádkozott ... és mosolyogva, ágyból kikelve várta a templomból hazatérő szülőket. Megkezdődik áldásos működése. De a betegségek, megpróbáltatások órái visszavisszatértek. Szenvedett, de mindig győzedelmeskedett a hite. Akkor is amikor szemeláttára sodorta el egy hajó fedélzetéről öreg édesapját a viharzó Vattern tó hulláma. Esti éneke is súlyos betegség óráiban született. Megpróbáltatásokkal küzködö ember bizonyságtevése hangzik felénk általa. Egy megpróbált lélek hittel és bizodalommal megnyert belső csatája tükrözi a Krisztusban való megbékélés nyugalmát. Ezért annyira mienk is ez ének mert magunk is »beleénekeljük«, hogy Tőle várhatunk mindent - és csak Tőle várhatunk valamit. Maradjon meg hát ajkunkon ez ének. Imádkozzuk vele: »Ö, mosson meg az értem bőven hullt, drága vér!« Énekeljük! Gyenedisától Jönköpingig, Buenos Airestól Sidneyig hangozzon továbbra is ez az ének s vigye felfelé közös könyörgésünket: Kicsik, nagyok mind kérünk: Őrködj vigyázva ránk. Békességedbe térünk: Te áld meg éjszakánk! 5