Utitárs, 1959 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1959-01-01 / 1. szám

Olvassuk együtt a Bibliát! Vezérfonal Jan. 25. Hetvened vasárnap. Heti ige: Luk. 13, 29. - Napi igék: Máté 20, 1—6. - 1 Kor 9, 24-10,5. 1 Kor 1, 26-31. - Máté 10, 1-16. 1 Móz 3, 1-15. - Máté 10, 17-25. Róm 3, 21-28. - Máté 10, 26-33. 1 Kor 3, 5-9. - Máté 10, 34-42. 1 Móz 7, 17 - 8, 4. - Máté 10, 34^-42. 1 Móz 7, 17 - 8, 4. - Máté 11, 1-19. Róm 10, 8-18. - Máté 11, 20-30. Febr. 1. Hatvanad vasárnap. Heti ige: Zsolt. 95, 7-8. - Napi igék: Luk 8, 4-15. - 2 Kor 12, 2-9. 5 Móz 32, 44-47. - Máté 12, 38-45. Márk 11, 15-19, 27-33. - Máté 12, 38-45. Márk 6, 1-6. - Máté 12, 46-50. Márk 4, 26-29. - Máté 13, 1-9, 18-23. 1 Kor 2, 1-5. - Máté 13, 1-9, 18-23. 1 Kor 2, 1-5. - Máté 13, 10-17. 1 Móz 12, 1-9. - Máté 13, 24-30, 36 -43. Febr. 8. ötvened vasárnap. Heti ige: Luk 18, 31. - Napi igék: Máté 3, 13-17. - 1 Pét 3, 18-22. Luk 13, 31-35. - Máté 13, 44-46. Luk 9, 18-23. - Máté 13, 47-52. Zsolt 57, 2-12. - Máté 13, 53-58. Luk 9, 57-62. - Máté 14, 1-12. Ézs 58, 5-12. - Máté 14, 13-21. Efez 6, 10-20. - Máté 14, 22-36. Febr. 15. Böjt 1. vasárnapja. Heti ige: 1 Ján 3, 8. - Napi igék: Máté 4, 1-11. - 2 Kor 6, 1-10. Jób 1, 6-22. - Máté 15, 21-28. 5 Móz 8, 2-5, 11-18. - Máté 15, 29-39. Zsid 4, 1A-16. - Máté 16, 1-12. Ján 2, 13-22. - Máté 16, 13-20. Zsid 2, 9-18. - Máté 16, 21-28. Ézs 50, 4-11. - Máté 17, 1-12. Febr. 22. Böjt 2. vasárnapja. Heti ige: Ézs 50, 4-5. - Napi igék: Máté 15, 21-28. - 1 Thessz 4, 1-7. Ján 7, 14-18. - Máté 18, 1-14. Csel 5, 17-29. - Máté 18, 15-20. 1 Sám 3, 1-10. - Máté 18, 21-35. Jer 20, 7-13. - Máté 19, 1-12. Ézs 4-l, 8-13. - Máté 19, 13-24. Ézs 49, 7-13. - Máté 19, 25-30. Tudakozzátok az írásokat! 1. Márk evangéliuma. Aki az Újszövetséget szeretné folya­matosan végigolvasni, jól teszi, ha a Márk Írása szerint való evangéliummal kezdi. Ez a legrövidebb és mégis benne van a Jézus Krisztusról szóló örömhír teljessége. »És azonnal .. .« - olvassuk gyakran az evangéliumban, és valóban, hogyan siet ez a követ, hogy Urának üzenetét elkiáltsa! Mintha Jézus is sietne ebben az evan­géliumban. Kevés tanítást hallunk, né­hány példázatot csak; Isten Fia tet­tekben mutatja hatalmát. Bélpoklosok tisztulnak, betegek gyógyulnak keze érintésére. Jairus leányát a sírból hoz­za vissza s jöttére menekülnek az ör­dögök. Mindezeknél jobban mutatja mél­tóságát, hogy isteni hatalommal meg­bocsátja a bűnöket (2,5-7). Ez lesz a botránkozás köve és - a megtartás sziklája hallgatóinak. Akik elfogadják bűnbocsátó szeretetét, azok tanítványai lesznek. Akik ellene monda­nak, ellenségei és üldözői. Ezek is, azok is életre-halálra (8,34-38). Mint vívók pengéje, úgy villannak a párbeszédek (11,27-33; 12,18-27 stb.). Jeruzsálemben tör ki a döntő harc. Most már nem siet úgy az elbeszéléssel Márk. Hiszen mondanivalójának ez a ve­leje: Jézus szenvedése és dicsőséges fel­támadása. Halála nem vereség, hanem győzelem. Feltámadása pecsét élete Írá­sán: »Bizony ez az ember az Isten Fia« (15, 39). G. Gy. után (Uj Harangszó, 1949) Bibliai szótár 1. Isten igéje. Az ige szó mind az ö — mind az Új­szövetségben központi helyet foglal el. Már az ószövetség üzenetének alap­vető sajátossága, hogy »ige«, mivel Isten »szól«, tehát nem néma. Ennek az igé­nek sajátos jellege egyfelől abban van, hogy benne Isten hatalma nyilatkozik meg, másfelől személyes jellege van: megszólít bennünket, igényt tart ránk. Az »ige« az újszövetségben is jelleg­zetes megjelölése Isten üzenetének. El­sősorban Jézus 'igehirdetésének, üzene­tének (pl. Máté 24,35; Luk. 21, 33 stb.), de az apostoli »igé«-nek is (pl. Csel. 6,1 kk; I. Tessz. 1,6 stb.). Az ige egyformán »Isten igéje« (pl. Csel. 4, 31; I. Kor. 14, 36 stb.) és »az úr«, t.i. Krisztus igéje (pl. Csel 8,25; Kol. 3,16 stb.). Jézus »az igét« szólja (Márk. 2, 2; Luk. 5,1), — s ezzel Isten igéjét hozza. Amikor az apostolok »Isten igéjét« hirdetik, akkor is a Krisztusról szóló üzenetet adják tovább (Csel. 8, 4). Mint az ószövetségben, ez az ige is hatalom, isteni, erő, mely véghezviszi, amit mond: megszólít, döntés elé állít, életet ad. V. ö. pl. Máté 7,29: Jézus isteni »felhatalmazással« tanít; Márk. 8, 38: Jézus igéjéhez való viszonyban dől el az ember sorsa; Máté 8,16: Jézus »igével« viszi véghez cselekedeteit. Ez nem azt jelenti, hogy varázsszót mond, hanem hogy igéje cselekedet. Végül a példázatokban igéje által a jándé­­kozza tanítványainak »Isten királysá­gának titkát« (Márk. 4,11). Dr. Karner Károly után (A testté lett ige) így látjuk mi... »Nyugati magyar keresztyénség« ? Immáron ll.éve jelenik meg Hollan­diában a »Jöjjetek« c. keresztyén havi lap, mint szellemi fórum. A lap »nem ’egyházi lap’. Szerkesztői református ke­resztyének, akik hiszik, hogy szükség van a magyar keresztyénség szabad fórumára. A novemberi szám vezércikke közvé­leménykutatást indit el. Néhány figye­lemre méltó sorát közöljük: »Elszakad­hatunk az ország földjétől, a családtól, a néptől, de benne maradunk a nyelv­ben, mert bennünk marad az édes anya­nyelv. Nekünk ma a nyelvünk a ha­zánk. Vájjon csak a hazánk? Tudunk-e zsoltárt énekelni, tudunk-e imádkozni más nyelven mint magyarul ? ...« A lap programmját három szóban fog­lalta össze: »Nyugati Magyar Keresz­tyénség. E három szóban azért, mert a mi nyugatiságunk magyar és keresz­tyén, magyarságunk nyugati és keresz­tyén, keresztyénségünk nyugati és ma­gyar.« A lap ezenkivül«a szabad ma­gyar keresztyénség szava - kiván lenni, - amely odahaza szinte teljes hallga­tásra van kényszerítve.« Testvéregyházunk lapjának szerkesz­tősége hangjában, véleményünk szerint, a keresztyén bizonyságtételt elnyomja a nemzeti vonás, önkénytelenül is az er­délyi Waas Albert »A kastély árnyéká­ban« c. regényének szánalmas reformá­tus lelkész figurája jut eszünkbe, aki »magyar« Bibliát irt és igy akarta ment­hetetlen helyzetét megmenteni. Noha valljuk: nemzetiségünk Isten teremtő akarata, s imádkozni és számolni min­denki anyanyelvén tud legjobban, s a reformáció örökségét az anyanyelven való igehirdetést is erőteljesen gyako­roljuk, mégis a felvetett kérdésre: »tu­dunk-e zsoltárt énekelni más nyelven mint magyarul?« azt kell válaszolnunk: ha sokszor nehezen is, de tudunk. Pün­kösd után a Krisztus népének maga­tartása, véleményünk szerint, csak ez lehet. Ó, de szánalmas sokszor a német keresztyénségnek ez a nemzeti vonása. Ne essünk azonos hibába. Sz.I. / Otthon jártam ... (folyt, az 5. oldalról) Egy maroknyi havat akartam hozni még az Aconcaguáról, az Andesek hét­ezer méternél is magasabb hegyéről; de hát nem lehetett lenyúlni a repü­lőgépről. Pedig milyen csodaszámba me­hetett volna ez itt a trópuson. így csak üdvözletét és üzenetet hoztam: a La Platanál és az Andeseken túl is van élet. Magyar és keresztyén élet is, amelyet nagyon féltő szeretettel kell ápolnunk. Hogy megmaradjon. S hogy még sok áldás hordozója lehessen. Amihez európai testvérek csakúgy hozzájárulhatnak, mint amerikaiak: rá­­jukgondolással és sok imádsággal. G. I. 7

Next

/
Thumbnails
Contents