Utitárs, 1959 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1959-09-01 / 8. szám

Olvassuk együtt a Bibliát! Vezérfonal Szept. 27. Szentháromság u. 18. vas. Heti ige: 1. Ján. 4, 21. Napi igék: Máté 22, 34-46. - 1. Kor. 1, 4^9. 1. Thess. 4, 9-12. - Zsidók 2, 1-10. Máté 18, 1-11. - Zsidók 2, 11-18. Luk. 10, 17-20. - Zsidók 3, 1-6. Csel. 5, 12-21a. - Zsidók 3, 7-19. János 12, 27-33. - Zsidók 4, 1-13. Jel. 5, 11-14. - Zsidók 4, 14-5, 10. Okt. 4. Szentháromság u. 19. vasárnap Heti ige: Zsolt. 145, 16. - Napi igék: Máté 9, 1-8. - Ef. 4, 22-32. Márk 8, 22-26. - Zsidók 6, 9-20. Kol. 3, 5-11. - Zsidók 7, 1-10. Kol. 3, 12-17. - Zsidók 7, 11-17. Luk. 19, 1-10. - Zsidók 7, 18-28. 1. Ján. 1, 5-10. - Zsidók 8, 1-13. 1. Kor. 11, 20-32. - Zsidók 9, 1-10. Okt. 11. Szentháromság u. 20. vasárnap Heti ige: 2. Tim. 2, 19. - Napi igék: Máté 22, 1-14. - Ef. 5, 15-21. János 6, 24-33. - Zsidók 9, 16-28. 2. Móz. 16, 2-7a. 13-15.-Zsid. 10,1-18. János 15, 1-8. - Zsidók 10, 19-31. 1. Kor. 10, 14^22. - Zsidók 10, 32-39. 1. Pét. 2, 5-10. - Zsidók 11, 1-7. Máté 12, 22-30. - Zsidók 11, 8-22. Okt. 18. Szentháromság u. 21. vasárnap Heti ige: 2. Tim. 2, 5. - Napi igék: János 4, 47-54. - Ef. 6, 10-17. 1. Kor. 9, 24-27. - Zsidók 11, 32-40. 2. Tim. 2, 1-5. - Zsidók 12, 1-11. Róma 14, 4-12. - Zsidók 12, 12-17. 1. Kor. 9, 13-18. - Zsidók 12, 18-29. Luk. 22, 31-38. - Zsidók 13, 1-6. 2. Sám. 12,1-10.13-14. - Zsid. 13, 7-14. K. E. Tudakozzátok az írásokat! 6. Kis bibliai földrajz Az az ország, melyben Jésus Krisztus élt, Palesztina, körülbelül 25.000 négy­zetkilométer nagyságú. Területe tehát Magyarország területének kb. egynegye­de. Az Ázsia és Afrika, határán lévő pusztaság szélén, Európával a Fölközi Tenger révén tartva kapcsolatot, talál­kozóhelye volt sok népnek és színtere sok küzdelemnek, - bár politikailag soha nem volt egységes s lakossága soha nem volt egy nemzethez tartózó. Az ország vizekben és csapadékban nagyon szegény, s ez különleges nehéz­ségek elé állítja lakóit. Palesztina igen nagy ellentétek or­szága. A Herrn on 2759 méter magas csúcsától a tenger színe alatti mélysé­gekig változik területe. A Genezáret tava pl. a tenger színe alatt 208, a Holt-tenger pedig 394 méterre fekszik. A szintkülönbségeknek megfelelően a hőmérséklet is erősen változó. Palesztina a földkerekség legnagyobb hasadékának északi részében fekszik. Ez a hasadék északon a Libanon és Hermon hegyek között kezdődik, s délre a Holt-tengeren, az Akabai öblön és a Vörös-tengeren át egészen Keletafrikáig terjed. E hasadék körül sok nyoma van vulkánok működésének. Palesztina föfolyőja, a Jordán, két­harmad részében a tenger színénél ala­csonyabb szinten folyik. A. Hermon örök havának olvadó vizét vezeti a Ge­nezáret tavába, majd onnan lassan ha­lad tovább, a Holt-tengerig terjedő 110 km-es távolságot 340 kilométernyi ka­nyarral téve meg. Januárban és febru­árban rendszerint kilép a medréből, az év többi részében lassan kanyarogva halad, zöld termékeny sávot teremtve a pusztaságok között. (Németből ford.) Bibliai szótár 8t Jézus Krisztus Jézust szülei az angyaltól nyert ki­nyilatkoztatás alapján (Máté 2, 20) ne­vezték el Jézusnak. »Jézus« görögösitett formája a héber Jehosua vagy rövidebb alakja szerint Jésua névnek, mely az új­­testamentomi korban Palesztinában elég gyakori volt. Minden héberül értő ember számára könnyen felfogható értelme szerint ez a név azt jelenti: »Jahve sza­­badítás!« Ez a név egyben megadja tehát Jézus messiási feladatát is: ö szabadít­ja meg népét bűneiből. A Krisztus név görög fordítása a hé­ber »másiách« szónak s jelentése: »fel-r kent«. A név az akkori szóhasználat szerint az eljövendő üdvkornak Isten által »felkent« királyát jelöli meg. Az egész öskeresztyénség vallja, hogy Isten­nek a felkent királyra vonatkozó ígérete a megfeszített és feltámadott Jézusban teljesedett be, akit Isten »űrrá és Krisz­tussá« tett (Csel. 2, 36). Dr. Karner Károly után »Uj szokások születése.« A Budapesten megjelenő »Népszava« junius 21.-én panaszoshangú cikket kö­zöl. A tanácsok munkáját bírálja, mivel több levélíró - »egyházi ceremóniák helyett« - szeretne gyermekének nevet adni. De ez eddig nem volt lehetséges, mivel »a különböző vallások, egyházak kisajátították ezeket az ősi tradíciókat, amelyek évezredek óta hozzátapadtak az ember érzelmi életének minden meg­nyilvánulásához. A misztikus szertartá­sok a születéstől a halálig behálózták az emberi életet. Az egyházak befolyása nem kis mértékben ma is ezen nyug­szik.« A lap szerint »a mi társadalmunk biztosítja a vallás és lelkiismereti sza­badságot. Akinek az örömben és bánat­ban még lelki szüksége az egyházi se­gédlet - élhet vele. Másrészt viszont a felvilágosult embereknek is joguk, hogy kivonják magukat az egyházak lelki és érzelmi monopóliumának köréből.« Társadalmi bizottságok alakítását javasolja ezután a cikkiró, amelyek feladata lenne a névadási és esketési ünnepélyek előkészítése, megszervezése az úttörőkkel és a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) el karöltve. A Kelet-Németországi és csehszlová­kiai jelentések után már várható volt, hogy hazánkban is bevezetik az »uj szokásokat«. A cikk névtelenül jelent meg. »Harc a vallási ideológia ellen.« A »Zalai Hírlap« április 14,-i számában az egyházi életben résztvevő párttagok­kal foglalkozik. »Nem kell azonnal ki­zárni az ilyen párttagokat a pártból, de ha nevelés, oktatás és beszélgetés után sem lehet célt érni náluk, úgy kizáran­­dók.« A lap támogatja az egyházi szer­tartások leváltását követelő kampányt. A névtelen cikkiró az egyház ellenes munkában különösen a tanítók szerepét tartja fontosnak. »A tanítók ...« A Nyíregyházán megjelenő »Kelet- Magyarország« április 24.-számában Írja: »Hogyan tudnak a világot idealista szemmel néző tanitók tantervűnk szerint tanítani? Az a tanító, akinek édesanyja vagy felesége örömmel megy a temp­lomba, a meggyőzödéses gyermekek hi­tét megingatja. Országunkban vallás­­szabadság van, de ez nem azt jelenti, hogy feladtuk a marxizmus materialista tanítását és visszaestünk az idealizmus­ba. Aki elfogadta a marxizmust és a párt ideológiáját, annak szakítania kell az idealizmussal. Következeteseknek kell maradnunk.« »A szektákról...« A »Magyar Nemzet« május 10.-én a szektákban a politikai reakció magvát látja megbújni, mivel prófétáik igen agresszíven dolgoznak és politikamentes életet hirdetnek, s ezzel valójában a tár­sadalom és a haladás ellen politikailag állástfoglalnak. A legélesebben a Jehova tanúit és a »fundamentalistákat« tá­madja a lap. Sz. I. 7

Next

/
Thumbnails
Contents