Utitárs, 1957 (1. évfolyam, 5-7. szám)

1957-08-01 / 5. szám

öt világrész egyházi híreiből Franciaországban dr. Lehel László magyar evangélikus lelkész a Savóié­ban történt elemi csapásokkal kapcsola­tos segítő munkálatokra tíztagú, mene­kültekből álló munkabrigádot szerve­zett. Az ausztriai St. Pölten-Spratzern-i tá­borban július 7.-én egy négynapos evan­­gélizáció befejezéséül tábortűzzel egy­bekötött esti, szabadtéri istentiszteletet tartottak. Az istentiszteleten résztvevő kb. 120 főnyi gyülekezetből többen ének­számokkal, versekkel és furulyaszólóval szolgáltak. Ez az alkalom egyúttal a másnap Kanadába indulók »protestáns búcsúestje« is volt. Az evangéliumi cseh-morva testvér­­közösség júniusban hálaadó istentisz­teleten emlékezett meg 500 éves múltja szolgálatairól. A hitükért üldözött mene­kült testvérek 1727-ben a németországi Herrenhutba menekültek, ahol a keresz­­tyénségért élő felébredt hitü Zinzendorf Miklós gróf telepítette le őket. A test­vérközösség ma már az egész világon elterjedt erős külmissziói szolgálata ré­vén. Az ünnepélyen Angliából, Hollandi­ából, Csehszlovákiából, Németországból, USA-ból, Alaskából, Labradorból, Dél-, Nyugat-és Délkelet-Afrikából, valamint a nyugat indiai szigetvilágból és Tibet­­ból vettek küldöttek részt. A new-yorki magyar evangélikus egyházközség istentisztelet keretében lel­késze lelkipásztorsága 40.-ik évforduló­ját ünnepelte július 7.-én. Varga László lelkész, aki Nyíregyházán született és teológiai tanulmányait Eperjesen végez­te el, a második világháború után az ausztriai táborokban szolgált, majd az ötvenes évek elején megkezdte az ame­rikai »nagy város« kicsiny magyar «legészakibb evangélikus istentiszteletet, amit valaha is tartottak«) - a nagy vacsoráról szólt az ige. Hivogatásról. Milyen csodálatos az Isten munkája! Még itt is utolérte azokat a magyarokat, akik már talán otthon is menekültek előle. OLAV EGELAND TESTVÉREM, a Te munkád jutott eszembe akkor is. Nem tudok Neked segíteni. De Te se­gítettél nekem. Felhívtad figyelmemet arra, hogy én és az én maroknyi népem minden tagja is, - sáfár. Isten szolgája. - S amikor megmutattad még ügyes evangélizáló füzeteiteket, s amikor vé­gül még imádkoztunk, hálát adtam, hogy MUNKÁSA VAGY AZ ISTENNEK! És ez jó, mert sok az aratnivaló a gabona-földön . .. oémes István_ gyülekezetében a szervezés nehéz szol­gálatát. Az osztrák evangélikus egyház ma­gyarnyelvű lelkigondozói szolgálata Nagy József grázi lelkész vezetésével a napokban küldi el Olaszországba, má­sodízben, mozgó lelkigondozói csoport­ját. Talvitie Simo János finn lelkész július 24-én Magyarországra utazott a magyar evangélikus egyház meglátogatására. Az első magyarnyelvű evangélikus kon­firmációi istentiszteletet Ausztráliában idén pünkösdkor tartották. Az egész Ausztráliába szakadt magyar evangéli­­kusság és a négy konfirmandus mellett különösen is a sydneyi magyar gyüleke­zet tagjainak jelentett nagy örömet ez a nap. A konfirmációi igehirdetést Bernhardt Béla lelkész tartotta. »Egy hithü katolikus nem lehet szo­ciáldemokrata« - mondta a közelgő németországi választásokkal kapcso­latban a münsteri katolikus püspök. - A wuppertali főiskola evangélikus ifjú­sága ugyanekkor kijelentette egy vá­lasztási beszéddel kapcsolatban: »szerin­tünk a keresztyén embernek magadatott a demokratikus pártok közötti szabad választás lehetősége«. A diákok ezzel elutasították azt a felfogást, amely sze­rint egy politikai irány győzelme a né­metországi keresztyénség megerősödé­sét jelentené. Az ausztriai magyar gimnáziumok tanulóifjúsága részére e tanév közepén Teleki Béja salzburgi evang. lelkész pályadíjat írt ki »Krisztus uralma ma­gyarságomban« cimmel. A pályadíjakat, melyeknek összege 1.000.- Schilling, a legjobb dolgozatíró graeni, innsbrucki, iselsbergi és wiesenhofi diákok a ta­­névzárő ünnepélyeken az iskolák igaz­gatóitól kapják meg. A venezuelai magyar evangéliumi ke­resztyének lapja, az »üzenet«, »Közép- Európa 1957-ben - egy lelkipásztor szemével«, cimmel Pósfay György lel­kész ausztriai munkájáról és tapasz­talairól szóló beszámolóját hozza. D. Dr. Otto Dibelius németországi evang. püspöktől az elmúlt időben két­­ízben megtagadták a keletnémet-hatósá­gok a püspökségéhez tartozó gyülekeze­tekbe a beutazási engedélyt. Nyilatkoza­tában a püspök kijelentette: »Ma sem tu­dok mást mondani, mint amit 1933-ban írtam a lelkészekhez, mielőtt a nemzeti szocialisták állásomból elmozdítottak volna: a nehézségek miatti félelemből a rámbízott igét nem tudom elhallgatni. Ha ennek harc lesz a következménye, úgy Istennel állok vagy bukom. Ha gyülekezeteimmel való találkozásomban meg is akadályoznak, úgy az imádság­­áltál még közösségben lehetünk egymás­sal.« Az állami hatóságok intézke­dését a püspök az »evangélikus püspök jogkörébe és így az egyház belső életé­be való beavatkozásnak« nevezte, amely »súlyos következményekkel jár«. Franciaországban cigányok részére protestáns egyházi napot rendeztek. 400 vándorkocsival 3.000 cigány vett részt az ország minden részéből az ösz­­szejövetelen. Többeket ekkor vettek fel az egyház tagjai sorába keresztelési istentisztelet kapcsán és 28 protestáns cigánypár tartotta ekkor esküvőjét. BEMUTATJUK V. Bernard May püspököt. Alig van olyan protestáns egyház, amely többet szenvedett volna az ellen­­reformáoia korszakában, mint az oszt­rák evangélikus egyház. Valamikor Ausztria lakosságának - mint Magyaror­szágnak is - 9/10-ed része volt a lutheri reformáció híve. Azóta ... ők is szór­vány egyházzá lettek; állandóan nö­vekvő, ma már 400.000 tagot számláló egyházzá. Az utóbbi 40 év alatt különösen is a menekültekkel növekedett meg az oszt­rák evangélikus egyház. Az 1944-ben megválasztott püspök, D. Gerhard May, maga is menekült Jugoszláviából és ezért különösen is megérti az otthon­­talanság keserves voltát. Teológiai tanulmányait Bécsben, Hal­léban és Baselben folytatta, majd a hei­­delbergi egyetem tiszteletbeli teológiai doktorává s az Evangélikus Világszövet­ség egyik alelnökévé választották meg. Kelet és nyugat egyházai között, az osztrák evangélikus egyház éppen az ö szolgálata nyomán vállalja állandóan a hidverés emberileg nehéz, de Krisztus­ban könnyű szolgálatát. Szavait, melyeket novemberben az Ausztriába jött evangélikus és reformá­tus magyar menekültekhez intézett, népe valóra váltotta: »A Hazát koldusként elhagyni keserves dolog. Előttetek már a menekültek millióinak jutott ez a sors osztályrészül. Most nektek is meg kellett ezt tapasztalnotok és ez megrázó körülmények között történt. Ezért for­dul hozzátok és tragikus sorsú hazátok felé az osztrák nép minden együttérzése, szeretete és segitőkészsége. Segiteni akarunk rajtatok, amennyiben ez mó­dunkban áll ...« 4

Next

/
Thumbnails
Contents