Út, 1960 (2. évfolyam, 1-8. szám)
1960-03-01 / 1. szám
14. oldal UT 1960 március ho esedekes választások során, olyan agitaciot indít meg, a be-nem-avatkozas erdekeben, hogy annak eredmenyekeppen a Derby-kormany kisebbségbe kerül s kénytelen lesz helyet egy másik, semlegességet tanúsító kormánynak átengedni. Napoleon nagy meglepetéssel s nem kisebb ketelkedessel fogadta ezt az ajánlatot. Kalandosnak, képtelenségnek tartotta Kossuth vállalkozását. Érthető módón, nem tudta elképzelni, hogy egy hazatlan emigránsnak, a távoli Magyarorszag egyik partvezerenek, illetve kormányzójának, sikerülhessen, pusztán az elősző erejevel, ilyen fordulatra indítani a nehezen mozdítható angol közvéleményt. Az angol magatartásra viszont jellemző volt, hogy az uralmon levő kormány lehetőséget, szabadsagot biztosított egy idegen, vendegpolitikusnak, hogy nepgyüleseken tartott beszédeivel befolyásolni próbálja a közvéleményt s magat a kormányt is, egy súlyos külpolitikai elhatározás kerdeseben. Napoleon aztan azzal a meggyőződéssel, hogy semmit se veszíthet vele, ha Kossuth vallalkozasa sikertelen marad s ez esetben o maga se avatkozik bele a habomba, — Kossuthra bizta a továbbiakat. Kossuth aztan csakugyan átment Angliába s ott, egy valóságos diadal ut során, Londonban, Manchesterben, Glasgovban, Bradfordban es mas nagy varosokban, óriási neptömegek lelkesedése mellett, ragyogó ekesszolassal, magaval ragadta a közhangulatot. Az egykori angol lapok megjegyeztek, hogy szebben beszeli Shakespeare nyelvet, mint maguk az angol politikusok. Kossuth azt a teteit fejtegette, hogy Anglia, az angol nép, nem allhat az osztrák önkényuralom oldalara ebben a háborús konfliktusban s a legkevesebb es a leghelyesebb, amit hagyományaihoz méltóan tennie kell: a semlegesség betartása. Az angol liberális sajtó, amely Palmerston kormányra jutását óhajtotta, teljes erejevel a Kossuth áltál propagált álláspontot támogatta, részben az o beszédeinek hatasa alatt. A Derby-fele tory-part, a választások eredmenyekeppen, csakugyan kisebbségbe került s kénytelen volt helyet a Palmerston-kormanynak átengedni. Kossuth igy csakugyan beváltotta igeretet. Napoleon beavatkozhatott az olasz-osztrak konflktusba s Ausztria, illetve az Osztrák hadsereg, amelynek Gyulay gróf, a magyar arisztokrata-tabornok, volt a vezere, — Magentanal, Solferional döntő veresegeket szenvedett. Ezek hatasa alatt szanta ra aztan magat Ferenc József azokra az engedményekre, amelyek Magyarországon végül a hatvanhetes kiegyezéshez vezettek _ . . Krónikás Szepesi András: „Mohácstól Budaörsig" A könyvet Franciaorszagban, a francia gyarmatokon, az Idegenlégióban es Delamerikaban (Argentina kivételével) az Almasi cégnél (5, rue Charonne, Paris lie, France) lehet megendelni 900 ffrs előzetes beküldése elleneben (abból 100 ffrs porto es ajanlasi dij). Argentínában Horvath Jánosnál (Manuel-Massa 2885, Valentin Alsina, prov. Buenos-Aires). Németországban A. Steinebach kiadó postazo könyvkereskedeseben (München 22, Widenmayerstraße 31, III, emelet), DM 8,90 előzetes beküldése vagy utánvét elleneben. Ausztriában, Kanadaban es Uj Zeelandban a szorvanyvezetöknel, illetve UT terjesztőinél. Ausztráliában a szorvanyvezetöknel, UT terjesztőinél. Az USA-ban C 1 e v e 1 a n d-ben Pallagi Jánosnál (11902 Buckeve Rd.), Onody Zya könyvkereskedeseben (ZYA S SHOPPE IMPORT STORE, 12414 Buckeye Rd, Cleveland 20.), a Kossuth könyvesboltban (4134 Lorain Avenue) es a „Katolikus Magyarok Vasarnapja“ könyvosztalyan (4160 Lorain Avenue); New Yorkban a Hungarian Book Store-ban; Washingtonban a Kossuth Publishing Co. megbízottjánál (dr. fülei Szantho József, 1412 Q Street). Kossuth üzenete a magyar nepnek: „Isten pillanatnyi győzelmet engedett hóhéraidnak, hogy gonoszságaik áltál lehulljon a megcsalatott nepek szemeiről a vaksag halyoga, szenvedéseidből fog megtestesülni a kisebb nepek föderációjának eszmeje. Az eszme, melyet en hirdetek, mint a nemzetisegek egyedüli biztosítóját s a nepek szabadsagának zálogát. Ezen megtestesült eszme előtt porba fog hullani a kevely despotak hatalma s Te szabad nepeknek szabad testvere nagy, dicső, független leszesz!“ Az olmützi kiáltványban pedig 1849. március 4.-en, a császár „ki nekünk királyunk sem volt, ki merte mondani a káromlást, hogy Magyarorszag ne legyen többe! Es ezzel kiszakgata a magyar nép kebléből az irantai pietas (kegyelet) minden gyökeret!“ Ennek megtörténte után mondta ki a magyar nemzetgyüles 1849 aprillis 4.-en a debreceni nagytemplomban a Habsburg-haz tronveszteset. Egy Nyugatot terhelő kötelesség Az Egyesült Államokban es néhány nyugateuropai országban manapsag módfelett csodálkoznak, hogy a delamerikai államokból, Afrikából milyen sok ismeretgyűjtő keresi fel a szovjetblokk országait. A Szovjetunió es kelet meg közepeuröpai előőrsei, de elsősorban az azsiai nagyhatalom. Kina az elmúlt evben szelesre tárták ki kapuikat a latinamerikai látogatok előtt, akik nem mindig es nem okvetlenül voltak a kommunista ideológia megszeditettei. Vöröskina nem egy esetben