Az Uránia Mozgó Heti Eseményei, 1918 (3. évfolyam, 1-3. szám)

1918-09-29 / 1. szám

HETI ESEM ÉN VEI.

Séta.

Szerencsétlenség egy filmfelvételnél. Zágrábban egy filmfelvételnél szerencsétlenség történt: Donner Sándor a zágrábi Nemzeti Színház baritonistája egyik szerepében egy épület tetejéről fára akart ugrani, az ugrás azonban nem sikerült és a színész a földre zuhant. Súlyos belső sérüléseket és külső zuzódásokat szenvedett.

Art-e * mozi a szemnek ? A Lichtbildbühne megkérdezte a legnevesebb német szemorvosokat, hogy árt-e a mozi a szemnek. A legtöbben tagadóan válaszoltak. Birch-Hirschfeld dr. az ép szemre ártalmatlannak találja a mozit, csak a szembetegeknek tanácsolja, hogy ne menjenek a a moziba.

Mozi tilalom harangjelzéssel.

Harbourba \ a Long Islandon minden este pontban háromnegyed 9 órakor valamennyi moziban megcsendül a jelzőharang és tudtára adja a 18 éven alóli lányoknak, hogy számukra megkezdődik a mozitilalom. Az ösz- szes mozikban a harangjelzésre megállítják a gépet, a teremben kigyulnak a villanylámpák és a fiatal bakfisok sietve hagyják el a mozit. Hogy ez minél pontosabban megtörténjék, arra a mozisok és személyzeteik maguk ügyelnek föl, mert ha csak egy lány is marad a nézőtéren, aki még nem lépte át 18-ik életévét, úgy a mozisra szigorú büntetés vár. Mióta ez a rendelet életbelépett, azóta feltűnő sok fiatal leány — úgy 15 és 18 év között — ment férjhez.

A kedélyes lipcsei kávésok. A lipcsei kávésok beadványt intéztek a városi tanácshoz, a melyben kifejtik, hogy nem tudnak megélni, mert a publikum fóleg a színház és mozi utáni időben látogatja a kávéházakat, már pedig ezek oly későn zárulnak, hogy a közönségnek nem marad ideje a kávéházak látogatására. Ezért azt kérik, hogy a kávéházak záróráját tolják ki, vagy a — mozik játszási idejét korlátozzák. A lipcsei tanács a kedélyes beadványt ad acta tette.

Moziélet Amerikában. Egy külföldről visszatért hazánkfia, aki évekig élt Berlinben, érdekes adatokat hozott magával Amerika moziviszonyairól. Amerikában —■ szükebb értelemben az Egyesült Államokban — csak nagy’ kon- cernek működnek, melyeknek körzetébe több ezer mozi tartozik. A három legnagyobb filmérdekeltséghez körülbelől 33—34 filmkölcsönző tartozik, mely 8200 moziját látja el műsorral. Természetes hogy ilyen óriási apparátus hatalmas tőkét igényel: 27 millió dollár fölött rendelkeznek, ami a mi pünzünk háborús árfolyama szerint kb. 216 millió koronának felel meg. Hazánkfia, csak New- York mozijainak számát tudja, amennyire persze a háborús hírszolgálat megbízhatósága megengedte: 846 mozija van az amerikai metropolisnak. Ezek közt körülbelül 8 olyan, melynek befogadóképessége felülmúlja a 3000-t. Ami pedig a lilmszinészi gázsit illeti, ebben is Amerika vézet: a legtöbb pénzt Charles Chaplin kapja, 7 millióval- Chaplin után több olyan színész játszik, aki hetenkint 8—10.000 dollárt kap. Vannak viszont, akik fellépéseikért részvényekben kapják meg honoráriumukat. így az egyik legün-