Az Uránia Mozgó Heti Eseményei, 1918 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1918-10-12 / 3. szám
> TI ESEMÉNYEI. házak és mozgók részére jó üzletnek bizonyult. A mozgók és színházak vezetői nem tehetnek róla, a kívánalmak elsodorták őket arról az útról, amelyen tulajdonképen haladniok kellene; ők nem hibások, hogy fel kell áldozniok a célt a mindennapi kenyérért. Hát hol keresendő a hiba ? Sokan azt mondják, hogy a nagy közönségben lejük a hiba. Az lép fel követelőleg a színházak és mozgókkal szemben idegsatnyultsága és lazultsága felelevenítése, életre való galvanizálása céljából oly darabok bemutatására és repor- toáron való tartására, amelyeknek semmi közük a kultúrához, vagy a neveléshez sőt nagyon távol esnek ezektől. Tehát ha nem volna innyenc közönség, nem volna hasonló re- portoár sein. Sokan meg azt mondják, hogy az irók térnek el a céltól, versenyre kelve egymással oly darabok megírásában, a melyek mindent terjesztenek csak nem kultúrát és nevelést. Tehát, ha nem volna ily irói gárda, nem volna tulfinom-idegzetü követelődző közönség sem. Én azt hiszem, hogy mindketten: aziióis, meg a közönség is egymásra találtak. Mert hogy is állunk tulajdonképen azzal a kultúrával ? A kultúra az a bizonyos jó elaszti- kum, amelyet vígan lehet nyújtani ad infinitum. A kultúra az a jó takaró, amellyel el lehet takarni sok minden félét az ember szemei elől. A kultúra az a jó palást, amely megóv sok mindent a vaskezek érintésétől s kemény, öklök csapásától. Szegény kultúra ... Sok minden kitelik belőle. A kormány a közel múltban az egész ország területén mono5 polizáini akarta az összes mozgókat. Nosza, rajta! A mozgótulajdonosok egy perc alatt talpra ugrottak s csodálatos egyetértéssel tiltakoztak, mindent elkövettek a moziknak állami kezelésbe való vétele ellen. A mozgalom látszólag sikerrel is járt, mert ma már mit sem lehet hallani vagy olvasni a mozik államosításáról és minden marad a régiben. A közönség javarészét mégis érdekli talán, vájjon mi késztette a kormányt a monopolizásra. Talán az, hogy látva a mozgók eredeti irányától való eltérését, mellék - vágányaira való eltévedését, azokat most már ismét a kultúra szolgálatába akarja visszatéríteni. Az is lehetséges, hogy a kormány látva, hogy a mozgók kitűnő üzletek is, azok jövedelmét, a rengeteg sok milliót, az államkasszába akarja terelni. Ha az előbbi ok késztette a kormányt a mozgók államosítására, csak dicséretet érdemel érte, azonban, mint már fentebb is emlitém, az egész terv „alszik“. Lehet, hogy leveszik a napirendről. Abban az esetben a mozgók magán kezelésben is szolgálhatják a kultúrát. Nem egvszer láttam például a helybeli Urániában oly képeket, amelyek oktató, tanulságos értékük mellett szemet-Ielket gyönyör- ködtetők voltak. Insbruck és környéke, utazások Svájcban és más regényes szép vidékeken, továbbá a harctéri felvételes, aktuális (híradó) képek, gyáripari felvételek stb. stb. mindmegannyi szórakoztató nemesitő és 'ismeretelterjesztő képek. Nem jutnak most hirtelen eszembe a darabok címei, amelyekben ilyen vagy ezekhez hasonló más képek fordulnak elő, de az nem is lénye-
