Az Uránia Mozgó Heti Eseményei, 1918 (3. évfolyam, 1-3. szám)

1918-09-29 / 1. szám

HETI ESEMÉNYEI. 3 A filmről és a szereplőkről. A laikus moziközönség sorában, amely kényelmes székben ülve, élvezi a vásznon lepergő jelenete­ket, igen sokan azt hiszik, hogy a moziban szereplő színésznek a legkönnyebb dolga van a művé­szek népes táborában. Mert ugyan ki ne tudna grimaszokat vágni a fotográfus masinája előtt? Pedig ha tényleg abból állna a dolga, hogy arcfintorokat végezzen, akkor is igen sok kedvelt művésze a színpadoknak esne ki a közön­ség kegyéből, főleg azok, akik bársonyos, behízelgő hangjuk, szeretetreméltó egyéniségük révén váltak a publikum becézett ked­venceivé. Van azonban a „gri­maszozáson“ kívül is sok egyéb, amit egy fiatalmüvésznek tudnia kell. Mielőtt szerződést kap, meg­kérdezi tőle jövendő direktora, hogy tud-e lovagolni, de nem csak úgy közönséges módon, ha­nem mint a vad-nyugat cowboya, tud-e úszni, elsőrangú fáncos-e, korcsolyázik-e sima és kerekes korcsolyán ? Vivni és birkózni szabályszerűen tanult e Tengerész, soffőr volt-e már? Végre a leg­újabb követelmény szerint repülni is kell tudni a művésznek, mert hiszen nem egyszer fordul elő a moziregényben, hogy a hős re­pülőgépen szökteti mega hősnőt. A kinernatográf szinészkedése nem szelíd munka a kulisszák mozdu­latlan, festett világában, hanem valóságos igazi élet, a természet minden realizmusának közepette. A realizmus azonban igen gyak­ran sok veszélyt is rejt magában és nem egyszer éri baleset, sőt végzetes katasztrófa a szereplő színészt. Csak igen ritkán he­lyettesítik bábok a színészeket, mert ezáltal a jelenet vészit a re­alizmusából. Szükséges, hogy a szereplő színész mindig megőrizze teljes lélekjelenlétét, mert ismé­telni az elrontott jelenetet nem lehet. A legkisebb hiba a film hasznavehetetlenségét vonja maga után s igen érzékeny kárt okoz­hat. Egy utcai felvétel alkalmával — a film Budapesten, készült — bár a rendező hívatlan szereplő­ket : a nézőközönséget távol tar­totta, egy kis bámészkodó fiúcs­ka mégis bejutott a felvevögép látszögébe anélkül, hogy a sze­replők észrevették volna. Csak később, mikor a filmet a labara- roriumban előhívták, vált észre­vehetővé a kis illuziórontó. Ter­mészetesen a felvételt meg kellett ismételni. Halévy operája a Zsidó nő óriási szenzáció. A nebántsvirág. Mikor a m. kir. kormány szerencsétlen mozijavaslatá- val tönkre akarja tenni a ma­gyar filmipart, ugyanakkor a magyar filmgyártás a legcso­dálatosabb műremekeket al­kotja, amelyek hírül fogják vinni az egész külföldnek az uj magyar filmipar hatalmas lendületét, versenyképességét

Next

/
Thumbnails
Contents