Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-01 / 277. szám
101 HASZNOSTANÁCS 2022. december 1. | www.ujszo.com Hogy biztosítsuk magunkat idős korunkra? B. SZENTGÁLI ANIKÓ Szlovákiában kétpilléres nyugdíjrendszer van: 2005 januárjától vált lehetővé a nyugdíj-takarékosság, vagyis ettől az időponttól választhatnak a biztosítottak az egypilléres, feloszté-kirové és a kétpilléres, fele részben nyugdíjspéroláson alapuló nyugdíjrendszer között. Jövőre változnak a 2. pillérre vonatkozó szabályok, aminek vannak pozitív és negatív oldalai is. Jövő januártól a nyugdíjrendszer 2. pillére jelentősen megváltozik. A legtöbb pénztártag pénzét átcsoportosítják kockázatosabb alapokba, amelyek nagyobb hozamot biztosítanak a garantált kötvényeknél. Fontos módosítás, hogy a második nyugdíjpillérbe befizetett összeg mértéke az elkövetkező két évben nem emelkedik. Az eddig érvényes szabályok szerint a második pillérbe fizetendő járulékok mértéke a jövő évtől a bruttó bér 5,75 százalékára, 2024-től pedig 6 százalékára emelkedett volna, az új szabályok szerint azonban a jelenlegi, 5,5 százalékos kulcs 2023-ban és 2024-ben is érvényes lesz. A második pillérre vonatkozó kulcs így csak 2025 elejétől emelkedik 5,75 százalékra, ami 2026- ra is vonatkozik majd, 2027-től pedig 6 százalékra nő. Jó hír, hogy csökkennek a kezelési költségek, és fontos változás az is, hogy aki 2023 májusától a munkaerőpiacra lép, az automatikusan pénztártaggá válik. Szakmai körökben a legintenzívebb vitát az adózás bevezetése váltotta ki. Az újdonságokról kikértük Peter Jeczko, a Partners Group társaság pénzügyi szakértőjének a véleményét. A 2023-tól érvényes változások valóban a 2. pillér előnyére válnak? A változásoknak vannak pozitív és negatív oldalai is. Kezdjük talán a pozitívokkal! Nagyon pozitív változás a kezelési költségek csökkentése. Eltörlik az ún. 10%-os sikerdíjat, ami a legnagyobb mértékben rontott a számlák teljesítményén. A végső illetéknek éves 0,4%-on kellene stabilizálódnia, amit a számlán levő összegből fognak levonni a cégek. Fontos módosítás, hogy aki 2023. május elsejétől a munkaerőpiacra lép, az automatikusan belép a második pillérbe. Ez megtörténhet már az első hónapban, ha az illető önként választ nyugdíjalap-kezelő társaságot. Akinek az első 6 hónapoh belül nem sikerül választania, esetleg valamilyen okból nem tesz így, az helyett a Szociális Biztosító (SP) választ, mégpedig ábécésorrend szerint fogja meghatározni, hogy a soron levő alapkezelők közül kit melyikbe fog bejelenteni. Ennek a pozitív oldala az, hogy nem lesz a munkaerőpiacon olyan személy, aki „lekési” a regisztrálási lehetőséget. Mostanáig csak a 35. életévig lehetett regisztrálni. Aki eddig bármilyen okból még nem regisztrálta magát, és például már 37 éves, akkor jövőre őzt megteheti. Szintén pozitív változás, hogy minden „kezdő résztvevő” az adott társaság legdinamikusabb alapjába lesz besorolva. Ugyancsak pozitívum, hogy a belépés felső korhatára 35 helyett 40 év lesz. Mik a negatívumok? Nem mindegyik társaság rendelkezik indexalappal, ami hosszú távon a legjövedelmezőbbnek bizonyult. Ilyen esetben az évek során lehetőség lesz optimalizálni a 2. pillérben levő számlát olyan társaság kiválasztásával, amelyik rendelkezik ezzel az opcióval. Továbbá, bevezetik az ún. életkor szerinti automatikus alap meghatározást. Mindenkit, aki 54 évnél fiatalabb, automatikusan átirányítanak az indexalapokba. Szakmai körökben a legintenzívebb vitát az adózás bevezetése váltotta ki. Az összespórolt összeg a nyugdíjba vonuláskor feloszlik két egyenlő részre. Az egyikből havi nyugdíjjáradékot folyósítanak, a másikból pedig, miután az első fele elfogyott, lehetőség lesz ún. életfogytiglani nyugdíjpótlékot vásárolni. Aki ragaszkodni fog ahhoz, hogy az eredeti tőke másik felét mindenképpen egy összegben fizessék ki számára, annak ebből az öszszegből adót kell majd fizetnie. Ebben az esetben több ezer vagy akar tízezer euró nagyságrendű adóról beszélünk. Megéri pénztártagnak lenni? Erre a kérdésre legegyszerűbben egy példával válaszolhatunk. Adott egy 30 éves ügyfél 1000 euró bruttó fizetéssel. A példa kedvéért egyszerűsítünk: feltételezzük, hogy soha nem fog többet keresni, és infláció sem lesz egészen 64 éves koráig. Mire eléri a nyugdíjas éveket, nagyon óvatos és durva számítás alapján, kb. 127 ezer euró gyűlik össze a számláján, 8%-os évi átlaghozammal számolva. Ha ez a személy nem lép be a 2. pillérbe, akkor az ő magánnyugdíjpénztár-számláján ugyebár nem gyűlik össze semmi, nem is lesz számlája, hanem a béréből levont havi biztosítási díjakat az SP folyamatosan az épp aktuális nyugdíjak biztosítására használja fel. Ilyen esetben az illető teljes mértékben kiszolgáltatottá válik, és a nyugdíjas éveiben csak az államra számíthat. Mivel tudjuk, hogy a demográfiai görbe ellenünk dolgozik, ez nem szerencsés helyzet. Vagyis a válaszom: igen, teljes magabiztossággal megéri a 2. pillér. Esetleg csak az idősebb korosztály vagy a magánvállalkozók esetében merülhetnek fel kételyek, de minden eset egyedi, tanácsos pénzügyi szakértőhöz fordulni, aki felvázolja a lehetőségeiket. A nyugdíjrendszer hivatalosan kétpilléres, illetve még ott van a nyugdíj-kiegészítő biztosítás, amit gyakran 3. pillérként emlegetnek. Tanácsos mindháromba belépni? Az első pillér alatt a Szociális Biztosítót értjük - annak mindannyian részesei vagyunk. A második pillér, ahogy említettem, az esetek túlnyomó többségében ajánlott. A 3. pillér önkéntes jellegű, és sok esetben a munkaadó is hozzájárul valamilyen rendszeres havi tétellel az alkalmazott betétjéhez. Maga az öszszeg 0-tól általában a bruttó fizetés 6%-áig terjed. Érdemes utánajárni, hogy a munkaadó támogatja-e ezt a típusú lojalitásprogramot. De még abban az esetben is, ha nem támogatja, ajánlott ilyen nyugdíj-kiegészítő számlát vezetni, mivel már havi 15 eurós betétnél visszaigényelhetjük az adót ebből az összegből, ami évi 34,20 eurót jelent, és ahogyan a nevében is benne van: a nyugdíjunk újabb pillérrel erősödik, ráadásul egy olyannal, amely politikailag kevésbé érzékeny, ugyanakkor paramétereiben nem annyira kedvező, mint például a magánbefektetési számlák, az ún. 4. pillér, illetve az önerőből épített nyugdíjtőke. Egyesek szerint mindenképpen szükség van a 4. pillérre is. Egyetért ezzel? Mind a 2., mind a 3. pillér politikailag nagyon érzékeny rendszerek, bár az utóbbi egy kicsit kevésbé függ a politikától. Ezt most épp figyelemmel kísérhetjük - elég az új adózási szabályra gondolni. A Szlovákiát környező országok egyikében sem létezik második pillér. Vagy államosították, vagy nem is sikerült beindítani a rendszert. Éppen ezért amikor pénzügyi tervet készítünk az ügyfeleinknek, a második pillérben kialakult tőkét nem vesszük figyelembe a nyugdíjtőke tervezésekor. Ha a törvényhozóink a jövőben esetleg úgy döntenének, hogy nem létezhet tovább a második pillér, vagy nem a mai formájában, nagy rizikónak tesszük ki magunkat, ha az ebből származó tőkével számolunk, ám az mégsem lesz majd elérhető. Ezért úgy gondolom, hogy az egyedüli stabil nyugdíjtőke az, amit saját erőből tudunk létrehozni, nevezzük ezt 4. pillérnek. Mit tanácsol? Hová és hogyan érdemes befektetni? Hogyan tudjuk magunkat jól bebiztosítani a nyugdíjas évekre? Az aktuális inflációt figyelve talán már mindenki számára világos, hogy ha meg akarjuk tartani nyugdíjas korunkban az életszínvonalunkat, és nem szeretnénk az áldozat pozíciójába kerülni és átélni az ún. fogyasztói sokkot, akkor nem várhatunk arra, hogy mit tesz majd az állam azért, hogy legyen miből élnünk. Mindenképp rendszeres havi befektetésre van szükség, amelynek jelenleg különböző formái érhetők el Szlovákiában. Ide tartozik a 3. pillér is, de főleg befektetési és ETF alapokra gondolok. Általános szabály, hogy ha jövedelmünk 5-10 százalékát életkortól függetlenül rendszeresen befektetjük, akkor a nyugdíjkérdést megoldottnak tekinthetjük. A konkrét eszköz kiválasztását Szakemberre bíznám, mivel több száz lehetőség érhető el a piacon, és bizony nem mindegyik azért volt kitalálva, hogy az ügyfelek javát szolgálja. Ha viszont mégis kellene valamilyen konkrét tanácsot adnom, akkor szerintem az ETF részvényalapok ideális eszközök, ezt a célt szolgálják. Ha biztonságosabbá és jövedelmezőbbé szeretnénk tenni a portfoliónkat, érdemes olyan aktívum beiktatásáról is gondolkodni, amely nem követi a részvénypiac alakulását - ilyenek például a kereskedelmi ingatlanok alapjai. Persze, fontos az ideális arány betartása, ami 80:20 a részvényalapok j avára. Pénzügyi szakértők szerint az egyedüli stabil nyugdíjtőke az, amit saját erőből tudunk létrehozni (Shutterstock-felvéíel) Megtarthatjuk a talált tárgyakat? Mikor kell felkutatni az eredeti tulajdonost? Pár hete az autómat porszívóztam egy kézi autómosónál, amikor találtam a földön egy dobozt, amiben néhány szerelőkulcs mellett egy rongyba csavarva több Rolex luxuskaróra is volt. A porszívóállványra ragasztottam egy cédulát a mobilszámommal és azzal, hogy aki elvesztette a szerelődobozát, jelentkezzen - máig senki sem jelentkezett. Az órákat megmutattam egy órásnak, aki szerint tízezreket is érhetnek, de mivel lopottak is lehetnek, azt ajánlotta, hogy az esetet jelentsem a rendőrségen, nehogy még én kerüljek bajba. A kérdésem az, hogy mennyi idő után tarthatom meg az órákat, ha senki sem jelentkezik, és mi van, ha ezek bűncselekményből származnak? A szlovák törvények szerint a talált tárgyak az állam tulajdonát képezik. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 135. §-a alapján: „Aki elveszett dolgot talál, köteles azt kiadni tulajdonosának. Ha a tulajdonos nem ismert, a megtaláló köteles azt leadni az illetékes állami szervnek. Ha a tulajdonos a leadástól számított egy éven belül nem jelentkezik érte, a dolog az állam tulajdonába kerül.” Az idézett jogszabályból világos, hogy az elveszett dolgok megtalálójának bizonyos kötelességei vannak. Áz elveszett értéket megtaláló személynek mindent meg kell tennie azért, hogy ezt a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa. Ez viszont nem azt jelenti, hogy „nyomoznia” kellene a tulajdonos után, - még ha ma, az internet korában az első lépést könnyen megtehetné, pl. feltehetné a talált dolog leírását települése honlapjára, vagy a Facebook „talált tárgyas” oldalaira. Ám ettől függetlenül a Ptk. előírásait be kell tartani, és a talált tárgyat nyomban át kell adni az illetékes szervnek, amely adott esetben a kerületi székhelyen található járási hivatal vagyonkezelő osztálya, és ha bűncselekmény gyanúja áll fenn a tárggyal kapcsolatban, a rendőrség. Természetesen, ha kiderül, hogy bűncselekmény történt, a talált dolog visszakerül a károsulthoz, tehát nem lesz az állam tulajdona. A becsületes megtalálót a törvény alapján a szükséges kiadások megtérítése és találói díj illeti meg, amely a talált dolog értékének tíz százaléka. Erre a díjra viszont a megtaláló csak azután jogosult, miután a dolog az állam tulajdonába került (vagyis átadása után 1 évvel), vagy amikor a dolog visszakerült eredeti tulajdonosához. A találói díjat 3 évig lehet igényelni, azután elévül. A szükséges kiadásokat azok a kiadások képezik, melyeket a találónak viselnie kellett (pl. utazási kiadások a járási hivatalba, tárolási kiadások stb.). Az eddig ismertetett jogszabályok érvényesek az elrejtett és az elhagyott Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az aniko.szentgali@ujszo.com e-mail-címre küldhetik. dolgokra is. Vagyis, ha valaki olyan értéket, „kincset” talált, melyet ismeretlen személyek elrejtettek, köteles azt az államnak kiadni, és az államot illetik a tulajdonosuk által szándékosan „elhagyott” dolgok is (a határ közelében pl. előfordult, hogy a menekültek elhagyták meghibásodott autójukat). Ha egy dolog tulajdonosát vagy az azt elrejtő személyt ismerik, nem tekinthetjük a dolgot gazdátlannak, de ha a talált tárgy muzeális vagy műemléki értékű, az is az államot illeti. Fontos még, hogy a talált dolgok eltitkolása a Büntető Törvénykönyv 236. §-a alapján bűncselekmény, amely nagyobb kár okozása esetén többévi szabadságvesztéssel is járhat. Úgy tűnhet, olvasónknak nincs oka túlzottan örülni, de ha belegondolunk, hogy épp akkora öröm lehet az elveszettnek hitt dolgot visszakapni, mint visszajuttatni azt jogos tulajdonosához, akkor van értelme „csupán” a becsületes megtalálásnak is. KÖVETKEZŐ TÉMA: SZÜLŐI BONUSZ ■ KI JOGOSULT, HOGYAN FIZETIK KI, ÜGYINTÉZÉS
