Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-05 / 280. szám
www.ujszo.coml 2022. december 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Ámokfutás 2.0 eddig tart a véleményszabadság, és hol kezdődik a dezinformáció terjesztése? Meddig lehet büntetlenül terjeszteni sokszor és sok helyen cáfolt „információkat”? Tényleg ez lenne a jövő, hogy mindenki azt mond, terjeszt, amit akar, hiszen az csupán a szólás- és véleményszabadság? A napokban ismét aktuálissá vált a kérdés, elsősorban Elon Musk és Twitter a kapcsán. Nem túlzás azt állítani, hogy a közösségi média körül szinte naponta jelennek meg hírek, az új tulajdonos folyamatosan jelen van a sajtóban, elsősorban az őrültebbnél őrültebb intézkedései, a kirúgások, majd visszakönyörgések, a munkatársakkal való méltatlan bánásmód miatt. Az elbocsájtások egyik indoka az volt, hogy Musk felhagy az eddigi szigorú(bb) moderálási alapelvekkel (már nincs szükség az eddigi tartalomellenőrző csapatra), ezentúl szinte korlátlanul lehet terjeszteni az oltásellenességet, a laposfold-elméleteket, az összeesküvés-elméleteket, vagy éppen színházi előadásnak lehet beállítani a háborús tömegmészárlást. A felsorolás a végtelenségig folytatható. S hogy Musk bizonyítsa, komolyan gondolja, meg is szavaztatta, hogy visszaengedje a közösségbe Dunáid Trump korábbi amerikai elnököt is. A felhasználók „természetesen” egyetértettek az új, megosztó tulajdonos vezetővel, ahogy azzal is, hogy a korábban kitiltott fiókokat is újra aktiválják, egyfajta „amnesztiát” hirdetve. Ezek után nincs is mit csodálkozni a tulajdonosváltás utáni első kutatások eredményén, amely szerint azóta megnőtt a gyűlöletbeszéd fogalmát kimerítő posztok száma a Twitteren. És ez még csak a kezdet... Már az Európai Unió is felfigyelt a jelenségre, olyannyira, hogy egyenesen meg is fenyegette Elon Musk Twitterét, hogy ha nem tartja be a tartalom moderálására vonatkozó szigorú szabályokat, akár az is előfordulhat, hogy egyenesen kitiltják a platformot az unióból. A Financial Times információja szerint Thierry Breton belső piacért felelős biztos videóhívásban figyelmeztette az új tulajdonost, hogy tartsa tiszteletben a szabályokat, illetve, hogy nem dönthet önkényesen a korábban kitiltott felhasználók visszaengedéséről. Musk egyelőre magasan tesz erre, ő ugyanis azt vallja, hogy csupán „helyreállítja” a teljes értékű szólás- és véleményszabadságot... Pedig gyűlnek a sötét felhők a kék madárkás platform fölött. Bevételeinek jelentős részét, csaknem 85-90 százalékát a hirdetésekből szerzi, ám a nagy cégek egy ideje inkább kivárnak, hiszen nem szeretnék, ha egy összeesküvés-elméletet terjesztő és egy gyűlöletbeszédet hirdető poszt között jelenne meg a reklámjuk. Egyelőre csak kivárnak, de Musk eddigi tevékenysége pont azt eredményezheti, hogy a nagy bevételt hozó reklámok jelentős része egyszerűen eltűnik a Twitter mögül, majd egy szélsőségeket hirdető fórummá züllik a közösségi platform. A folyamat elkezdődött... A Covid és a háború rávilágított arra, milyen felelősége van a közösségi médiának abban, hogy az álhírek, az oltásellenesség és a gyűlöletbeszéd gyakorlatilag korlátlanul terjedhet. Hogy szinte szektaszerűen viselkednek a véleménybuborékba zárt felhasználók. Hogy mekkora a felelősége a kizárólag a bevételre hajtó cégeknek abban, hogy itt tartunk. Nemcsak a Twitter, de a Facebook is jó példa erre. A sötét felhők nem csak a Twitter fölött gyülekeznek, és sajnos veszélyben van egy élhetőbb, békésebb, gyűlöletszegény világ reménye is. De ahogy a legtöbb vihar után rendszerint kisüt a nap, már csak abban bízhatunk, hogy ez esetben is így lesz... A PACIENSEK KIVONULTAK A KORMÁNYHIVATAL ELÉ ÉS MAGASABB FIZETÉST KÖVETELNEK... (Lubomír Kotrha) Százezer menedékjogi kérelem Romokban az egészségügy BRAUNSTEINER KRISTÓF A szlovák egészségügy színvonala fékezhetetlenül zuhan. A napokban megszavazott fizetésemelés nem fogja kihúzni a romokból. A jóváhagyott fizetésemelés szép gesztus, de nem fog javítani a szlovák egészségügy állapotán. A kórházi orvosok ugyan megkapták, amit meg is érdemelnek, de a nővérek és további egészségügyi dolgozók esetében a fizetésemelés már nem annyira jelentős, és az ambuláns ellátókat pedig teljesen kihagyták a buliból. Sajnos egyszerű fizetésemelésekkel nem fog megoldódni az egészségügy problémája. Az egészségügy évek óta alulfinanszírozott. Nincs pénz új kórházakra, a meglevő kórházak szépen lassan szétesnek, mert nincs elég pénz a karbantartásukra. A modern diagnosztikai gépekből is hiány van, ezért a betegek sok estben hónapokig várnak létfontosságú kivizsgálásokra, emiatt nagyon sok betegséget túl későn diagnosztizálnak. Aki megengedheti magának, az inkább befizet egy magánklinikára, ahol gyorsabban hozzájut ezekhez a diagnosztikai módszerekhez. De ezt nem mindenki engedheti meg magának. És így csak egyre romlik a társadalom egészsége. Legutóbb a Covid-járvány berobbanásával kellett volna felocsúdniuk a döntéshozóknak, hogy az egészségügyet nagyon gyorsan és drasztikusan meg kell változtatni, hogy ezt a pandémiát is jól átvészeljük, na és fel legyünk készülve a jövőre is. Csakhogy ez nem történt meg. És ez még nem minden. Ott van a sok ambuláns orvos, akiknek nagy része már a nyugdíjhoz közeledik, és nincs elég fiatal utánpótlás, aki átvenné a helyüket. Vagyis sok orvosi rendelő a közeljövőben be fog zárni, és a páciensek el fogják árasztani azokat a kórházakat, amelyek már amúgy is a kapacitásuk határán működnek. Tehát az ellátás minősége továbbra is csökkenni fog, így a társadalom egészsége is. Na és akkor itt jönnek képbe a naiv hiperkapitalisták, akik a magánkórházakba és klinikákba fektetik bizalmukat. Aki azt hiszi, hogy az egészségügy privatizálása lesz a megváltás, az vesse tekintetét az USA-ra, hogy ott milyen jól működik. Elmondom: nem működik jól. Legalábbis nem a társadalom számára. Egy pár, kórházakat és egészségügyi biztosítókat működtető cég jól megszedi magát, a lakosság egy kis százaléka jó ellátásban részesül, mert megengedheti magának, és a maradék ember pedig vagy meghal, vagy élete végéig eladósodik azért, hogy megmentették az életét. AZ EU-ban is nagy nyomás van arra a lobbisták irányából, hogy az itteni egészségügy teljesen privatizálva legyen. De az egészségügy nem lehet nyereséges. Persze, kis magánklinikák és egyes kórházak lehetnek nyereségesek, de azok más, állami klinikák és kórházak kárára tesznek szert haszonra. És végeredményben maga a rendszer veszteséges lesz. Ez pedig a páciens kárára megy. A beteg lassan a legutolsó prioritás a modern egészségügyben. O gyógyulni akar, de valójában már csak életben tartják, hogy minél több gyógyszert szedjen, és minél több pénzt generáljon a gyógyszergyáraknak. Fizeti a biztosítását, és ha netán egy magán egészségügyi biztosítónak adja a pénzét, akkor még úgy is érezheti magát, hogy jobb kezelésben részesül, mert mindig akad pár kis bonusz, amivel a biztosító elhiteti vele, hogy jobb neki ott, mint az államinál. Csakhogy a magánbiztosítók gyakran nem fizetik ki a kórházaknak azt az összeget a beteg után, amibe a kezelése tényleg került, szóval a végén így is, úgy is az állam fizeti ki helyette. Mert a magán egészségügyi biztosítók nyereséget termelhetnek. Sőt, az a kötelességük, hisz cégek. És így alakult ki a nagyon erős egészségügyibiztosító- és gyógyszergyárlobbi, akik a betegeken keresztül szívják ki a pénzt az állami egészségügyi rendszerből és gazdagodnak meg. Erős állami egészségügyi rendszer kell. Persze ez hiteles és hozzá értő politikusok nélkül sosem fog megvalósulni. És ezért lesz az egészségügy továbbra is ugyanúgy alulfinanszírozva, mint az oktatásügy. A két legfontosabb pillére a társadalomnak. A megemelt fizetések szép gesztus. De nem fogja megjavítani az egészségügy gyötrelmes állapotát. FIGYELŐ Az augusztusban feljegyzett rekordszinthez képest szeptemberben ismét jelentősen nőtt a menedékjog! kérelmek száma az Európai Unió tagországaiban, a szeptemberi csaknem százezer kárelem a legmagasabb havi adat az elmúlt hat óvben. Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) legfrissebb jelentése szerint szeptemberben mintegy 98 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be a tagországok hatóságainál. Noha ez jóval elmarad a 2015 őszén feljegyzett kérelmek - havi akár 173 ezret is elérő - számától, meghaladja a 2016 eleje óta regisztrált adatokat. Szeptemberben a szíriaiak tették ki a kérelmezők legnagyobb részét mintegy 15 ezer kérelem beadásával. Ez 30 százalékos növekedést jelent az előző hónaphoz képest. A szíriaiakat az afgánok követték 13 700 kérelemmel. A harmadik legnagyobb csoportot a török állampolgárok alkották 5800 benyújtott kérvénnyel. Őket az indiaiak (4600), a bangladesiek (3800), a tunéziaiak (3100), a georgiaiak (2600), a marokkóiak (2200) és az egyiptomiak (1500) követték. Az elmúlt éveket vizsgálva egyetlen nemzetiség esetében sem regisztrálták a menedékkérelmek számának jelentős csökkenését. Ezzel szemben a kérelmek számának időszakos növekedése konkrét nemzetiségekhez és geopolitikai eseményekhez kapcsolódtak. A szeptember végén bejelentett részleges oroszországi katonai mozgósítás például hozzájárult az orosz állampolgárok által benyújtott kérelmek megnövekedett, 1600-at is meghaladó számához. A nemzetközi védelmet biztosító menedékjog iránti kérelmek elismerési aránya szeptemberben 37 százalékos volt az EU-ban. Az elismerések főként az ukrán, majd a Szíriái, a jemeni, az eritreai, a fehérorosz és a malajziai állampolgároknak kedveztek. (168.hu) New York a világ legdrágább vároea Az Economist Intelligence Unit (EIU) minden évben készít felmérést arról, hogy melyik városban a legdrágább élni a világon. Ez az első alkalom, hogy New York áll a ranglista élén, a tavalyi év első helyezettje, Tel-Aviv most csak a harmadik helyen van. A felmérés szerint a világ legnagyobb városaiban az átlagos megélhetési költségek összességében 8,1 százalékkal emelkedtek tavalyhoz képest. A növekedés hátterében az ukrán háború és a Covid utóhatása áll. Az infláció különösen magas volt Isztambulban, ott az árak 86 százalékkal emelkedtek, Buenos Airesben 64 százalékkal, Teheránban 57 százalékkal. Szintén a magas inflációnak köszönhető, hogy New York az első helyen végzett, de Los Angeles és San Francisco is bekerült a top 10-be. Moszkva a 88. helyen áll, Szentpétervár pedig a 70. A top 10 legdrágább város: 1. New York és Szingapúr, 3. Tel-Aviv, 4. Hongkong és Los Angeles, 6. Zürich, 7. Genfi 8. San Francisco, 9. Párizs, 10. Sydney és Koppenhága. (444 hu)
