Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-30 / 300. szám
2 I KÖZÉLET 2022. december 30. | www.ujszo.com RÖVIDEN Meghalt a smeres Miroslav Öíz Pozsony. Tegnap reggel halt meg a Smer európai parlamenti képviselője, a párt egyik alapító tagja, Miroslav Cíz. Halálhírét a párt tette közzé a Facebookon. Cíz állítólag egész évben egészségügyi problémákkal küszködött, a család kérésére viszont nem tették közzé a halál okát. „A szlovák parlament Borbély Lacija voltál. Gyakran komplikált mondatszerkezetekkel, nem mindig értettek meg. Az esetek többségében teljesen különböző véleményen voltunk, de minőségi és mélyreható vitákat lehetett veled folytatni. Nyugodj békében, Miro” - írta Cízről Pozsony megyefonöke, Juraj Droba. (tasr) Egyre sötótebbnek látjuk a jövőt Pozsony. A szlovákiai háztartások egyre borúlátóbban látják a jövőjüket — derül ki a Statisztikai Hivatal legfrissebb felméréséből. A fogyasztói hangulatot mérő index, az egy évvel korábbi -26-ról idén decemberre -34 pontra esett vissza. Csak emlékeztetőül: a koronavírus-járvány kirobbanása előtt, 2019 decemberében az index még -10 ponton állt. „A fogyasztói hangulat romlása azzal magyarázható, hogy a lakosság körében egyre nagyobb az aggodalom az anyagi helyzetük várható romlása miatt, az infláció ugyanis hónapról hónapra nagyobb összeget vesz ki a pénztárcájukból. Újra nő azonban az aggodalom a munkanélküliség várható növekedése miatt is” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Hogy a munkahely elvesztésével kapcsolatos aggodalmuk nem megalapozatlan, azt az iparvállalatok körében végzett felmérés is alátámasztja. Az ipar hangulati indexe, az egy évvel korábbi -3-ról -16 pontra esett vissza, ami az elmúlt 2,5 év legrosszabb adata. „A visszaesés elsősorban az ipari megrendelések csökkenésével magyarázható” - tette hozzá Morhácová. A hangulati index -100 pont (maximálisan pesszimista válaszok) és +100 pont (maximálisan optimista válaszok) közötti skálán mozog. (mi) A többség szerint közel a háború vége Pozsony. A lakosság 51,8 százaléka szerint véget érhet 2023-ban az Ukrajna ellen indított háború, 38,8 százaléknyian ennek ellenkezőjét gondolják - derült ki az AKO ügynökség exkluzív felméréséből, melyet a TASR hírügynökség megrendelésére készített. Az 51,8 százalékból 19,3 százaléknyian szinte biztosra veszik a háború lezárását, a megkérdezettek 32,5 százaléka szerint pedig feltehetően befejeződik. Ezzel szemben 38,8% van ellentétes véleményen. A pártszimpátia alapján a Szövetség, az OLaNO, a KDH és a Magyar Fórum választói bíznak a háború korai befejezésében. (TASR) Januártól emelkedik a tanárok fizetése, de sok helyen ez is kevés Szlovákia tanárhiányban szenved, és ez a probléma a következő években súlyosbodni fog, 2022-ben az előző évhez képest 1300 tanár hiányzik, 2025-re azonban ez a szám közel 8600-ra nő. (TASR-feivétei) BUGÁRANNA Pozsony Január elsejétől 10 százalékkal, szeptembertől pedig további 12 százalékkal valorizálják az iskolaiigyi alkalmazottak fizetését, az érdemi reform terén ezúttal sem történt előrelépés. Az elmúlt hónapokban az orvosok kormánnyal folytatott tárgyalásai kerültek előtérbe, az év első felében azonban még az iskolaügyi dolgozók követeléseire adott válasz keltett feszültséget a koalícióban. Az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete (OZPSáV) többek közt 10%os valorizációt követelt az iskolaügyi dolgozók részére, s azt szerették volna elérni, hogy a nem pedagógiai alkalmazottak fizetését szabályozó előírások kedvezőbbek legyenek. A szervezet tagjai a bértárgyalások harmadik körében is elégedetlenségüket fejezték ki a kormány által javasolt 3%-os béremeléssel és az egyszeri 350 eurós támogatással kapcsolatban. Június közepén több ezren kiálltak a tanárok mellett, s tömegek vonultak az utcára. A nyomásgyakorlásnak meglett az eredménye - alig egy hónappal később a kormány megállapodott a szakszervezettel. 2023. január elsejétől jóváhagyták a 10%-os valorizációt, szeptemberben pedig további 12%-kal emelkedik az oktatási dolgozók fizetése. Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter 2022 őszére 500 eurós egyszeri juttatást ígért a közalkalmazottak részére. A szakszervezet a megegyezést követően visszavonta a sztrájkkészültséget. „Meglátjuk, mit hoz a gyakorlat, de az inflációt is figyelembe kell vennünk” - mondta Pavel Ondek, a szervezet elnöke, arra figyelmeztetve, a fizetés valós értéke csökkenhet. Nyugaton rosszabb A pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) és az oktatási tárca mellett működő Oktatáspolitikai Intézet (IVP) elemzői decemberben egy közös jegyzetben rámutattak, a tanári hivatás vonzereje a bérek versenyképessége alapján eltér az egyes régiókban. A dokumentum egy lehetséges megoldást vázol fel a pedagógiai és szakmai személyzet regionális juttatásának kiszámítására, amely ellensúlyozná a tanári szakma attraktivitását az érintett régiókban. „Szlovákia tanárhiányban szenved, és ez a probléma a következő években súlyosbodni fog. 2022-ben az előző évhez képest 1300 tanár hiányzik, 2025-re azonban ez a szám közel 8600-ra nő” - írják, majd emlékeztetnek, a szféra dolgozói eltérő munkaerőpiacokon tevékenykednek, a pedagógusok bére azonban egész Szlovákiában nagyjából azonos. Hozzáteszik, az átlagfizetés összege régiónként változik és az eltérés több tízszázalékos is lehet. „Például Pozsony megyében az egyetemi végzettségű munkavállalók átlagbére több mint 50%-kal magasabb, mint az Eperjesi régióban” - hangsúlyozták azzal kiegészítve, a pedagógiai és szakmai alkalmazottak fizetése Pozsony és Nagyszombat megyében a legalacsonyabb a környezetükben dolgozó, egyetemi végzettségű alkalmazottakhoz képest. A szakemberek szerint ez a munkaerőhiányban is tükröződik — a két megye iskolái viszonylag több szabad álláshelyről számolnak be, mint az ország más részein található oktatási intézmények. Mindezt a fluktuáció is alátámasztja - a legtöbb tanár Pozsony, Nagyszombat és Trencsén megyében távozik az iskolákból. Bérkiegészítés Az elemzők szerint a regionális különbségek kompenzálására különböző módszerek állnak rendelkezésre. Példaként említik a regionális juttatást, a bértábla földrajzi elhelyezkedéshez való igazítását, illetve a pénzcsomag megemelését az érintett régiók iskolái részére, mellyel az intézményvezető jutalmazhatja alkalmazottjait a teljesítmény szerint, valamint a lakhatási támogatást. A felvázolt modell Szlovákiát 16 régióra osztotta, mely szerint, ha maximális juttatást vezetnének be, a tanárok fizetése kiegyenlítődik a régió más egyetemi végzettségű polgárainak keresetével. Ez az intézkedés évi 195 millió euróba kerülne. Az elemzés szerzői kiemelték, már 50 millió euró felhasználásával is elérhető lenne, hogy a régióban az egyetemi végzettségű munkavállalók 2020-as béreinek körülbelül 90%-át elérjék a tanári fizetések az egész ország területén. Az elemzők hangsúlyozták, a regionális bérdifferenciálás javítana a helyzeten azokban a régiókban, ahol a relatív bérek magasabbak, de ez nem helyettesíti az általános béremelést. Ha ilyen juttatásokat vezetnének is be, a pedagógiai és szakmai személyzet átlagos bérszintje még mindig elmaradna az OECD-országok uniós átlagától. Ján Horecky, az oktatási minisztérium megbízott vezetője a TASR hírügynökségnek azt nyilatkozta: „A pedagógusoknak magasabb fizetésre van szükségük. Talán olyan módon is, amely nem egyszerű, és nem is széles körű”. Horecky úgy véli, hogy a széles körű béremelés mellett nagyon fontos, hogy szabad kezet kapjanak az iskolák a pedagógusok differenciált bérezése érdekében. A tervezett lépésekről azonban nem árult el többet. A kormány úgy döntött, több beruházónak juthat támogatás Karéi Hirman ügyvezető gazdasági miniszter szerint a változás célja, hogy az energiaválság idején új beruházások végrehajtására ösztönözzék a vállalkozókat (TASR-felvétel) A kormány csütörtökön elfogadott rendeletének köszönhetően jövőre az eddiginél jóval több vállalkozás juthat hozzá az állami beruházási támogatásokhoz. Pozsony. A beruházások minimális összegére és az új munkahelyek minimális számára vonatkozó követelmények jövőre a jelenlegi helyzethez képest átmenetileg a felére csökkennek. Az ipari beruházások megvalósítása érdekében beszerzett gépek, készülékek és berendezések maximális arányára vonatkozó korlátot ugyanakkor a teljes beszerzési ár 40%-ára emelik. „A most elfogadott rendelet az energiaválságra és annak negatív következményeire reagál, ami a vállalkozói szektorra is rányomta a bélyegét. Az energiaválság egyik negatív következménye, hogy a vállalkozók egyre több problémával találják magukat szembe a tervezett beruházásaiknál” — áll a gazdasági tárca indoklásában, amely szerint az ipari termelésben jóval több projekt lesz jogosult a támogatásra. Karel Hirman ügyvezető gazdasági miniszter szerint a javasolt változtatások célja nem az, hogy az energiaválsággal kapcsolatban elfogadott vagy tervezett egyéb kormányzati intézkedéseken túlmenően támogatást nyújtsanak, hanem kizárólag az, hogy az energiaválság idején ösztönözzék a vállalkozókat arra, hogy új beruházásokat hajtsanak végre az országban. (mi, TASR)
