Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-29 / 299. szám
www.ujszo.coml 2022. december 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A tagadás ára SZABÓ LACI özei három év után eltörli Kína a szigorú beutazási szabályokat, pont akkor, amikor tombol a járvány az országban. A Bloomberg jelentése alapján ugyanis - kiszivárgott információk szerint - csak pénteken több mint 37 millióan fertőződtek meg az országban, így nem kizárt, hogy bő egy hónap alatt a több mint 1,4 milliárdos ország fele átesik a betegségen. Halottakról nincs szó, a kínai adatközlés szerint három év alatt legfeljebb 6 ezer az áldozatok száma - ami nyilvánvalóan nem igaz. De hogy ne legyenek ilyen negatív hírek, a kínai vezetés egyszerűen leállította az adatközlést... Ezzel végleg beigazolódott, hogy a sokszor mintaként emlegetett ország védekezése,-azaz a zéró Covid-politika csődöt mondott, nem működik. Közben pedig a brit és a német egészségügyi szakemberek is kijelentették, hogy országukban - és tegyük hozzá: kontinensünkön is - vége a járványnak, és a sikeres oltási programnak köszönhetően egy esetlegesen érkező újabb hullám is csak megnövelné az egészségügyi intézmények leterheltségét, leterhelni már nem fogja. Éppen ezért itt az ideje, hogy eltöröljék az utolsó intézkedéseket is - mint például a tömegközlekedési eszközökön kötelező maszkviselést. Kínában azonban más a helyzet, mivel ott az oltási program sokkal enyhébb volt, a hatóságok a minden mérés szerint a kevésbé - legfeljebb 50 százalékban - hatékony helyi vakcinát használták, így az ottani lakosság szinte védelem nélkül van, azaz a fertőzés napok, hetek alatt több százmilliós számban terjedhet. Sokáig kitartott a helyi kommunista vezetés a zéró Covid politikája mellett, elég volt egy-egy fertőzött, és egész városrészeket, városokat zártak le hermetikusan (ez nálunk is érezteti hatását, sok, Kínában előállított termékből a mai napig hiány van és még lesz is egy jó darabig), és e mellé még a megfigyelés drákói szigora is hozzájárult ahhoz, hogy a helyi lakosság megelégelje a tarthatatlan állapotokat, és heves tüntetésekbe kezdjen. Erre válaszul a kínai vezetés lazított a szabályokon, olyannyira, hogy a lazítással az országra egy sosem látott fertőzéshullám zúdult sok százezer, de inkább millió áldozattal. Nemcsak a turisták, hanem a helyi lakosok is utazhatnak már, ám ennek éppen a fertőzési számok miatt sok ország nem örül (korábban mindenki a kínai turistákra vágyott, most egyelőre a legtöbb ország távol tartaná őket), s nem kizárt, hogy ismét megtiltják a beutazást számukra, vagy csak szigorú feltételek mellett léphetnek be. Elsőként Japán jelezte: csak negatív teszttel léphetnek be a felkelő nap országába, a sort várhatóan további célállomások folytatják. A csaknem három éven át tartó zéró Covid-politika megbukott, ez nem kérdés. Ezt nem fogja bevallani a kínai vezetés, ahogy azt sem, hogy hiba volt ragaszkodni a rossz minőségű vakcinákhoz, hiszen azok gyakorlatilag csak minimális védelmet nyújtottak. Ellenpéldaként szolgálnak az európai vagy akár amerikai országok, ahol a jó minőségű vakcinákkal, a szigorú intézkedésekkel gyakorlatilag két év alatt leküzdötték a járványt (sajnos sok millió áldozat árán), és már lassan egy éve visszatért a korábbi életvitel: maszkok, korlátozó intézkedések nélkül élhetjük mindennapjainkat, utazásokkal, szórakozásokkal, valódi szabadsággal. Azt hiába várjuk, hogy a kínai kommunista vezetés bevallja, hibázott. Folytatódik a tagadás, az adatok nem közlése, kozmetikázása, ami semmi jóra nem vezet. Ugyanezt a politikát folytatták a járvány megjelenésekor is (tagadtak, és azokat bebörtönözték, eltüntették, akik felhívták a veszélyre a figyelmet), és ma már tudjuk, milyen világméretű katasztrófához vezetett. Most az elhibázott járványkezelés miatt az országon belül tombol a vírus, így hiába a nyitás, egyelőre jobb elkerülni az országot. Járványkezelés szempontjából a mintából így lett elrettentő példa. Ez lett a tagadás ára... Kik a leggazdagabb magyarok? Már nem Mészáros Lőrinc és családja a leggazdagabb, Csényi Sándor öt év után visszavette a vezetést - derül ki a Forbes magazin legfrissebb milliárdoslistájáról. „Harmadszor készítjük el röviddel a választás előtt a Forbes milliárdoslistáját. Nemcsak a mi hétköznapjainkat itatja át a politika szinte százszázalékosan, a leggazdagabb magyarokat sem mozgatta meg soha ennyire. Van, aki előremenekül, van, aki nyíltan állást foglal, és olyan is, aki maga venné át az egész ország vezetését. Egy dolog biztos: sokan érezhetik úgy, hogy ! nagyobb a tét, mint valaha” - olvasható a Forbes honlapján. Mészáros Lőrinc és családja két ; helyet zuhant a Forbes 50 leggazdagabb magyart tartalmazó listáján. Az első helyet 2017 után vette visz■ sza Csányi Sándor, az OTP Bank I elnök-vezérigazgatója. A Forbes : milliárdoslista történetében ő az ; első, aki átlépte az 500 milliárdos j határt. A növekedésben az általa tulajdonolt Bonafarm csoportnak volt kiemelkedő szerepe, értéke egy év ! alatt 20 százalékkal nőtt. A második helyezett Felcsuti Zsolt ipari befektető, az MPF Hol; ding főrészvényese még soha nem szerepelt ilyen szépen. Mészáros Lőrinc és családja 2019-ben tört az élre, vagyonának növekedésé azóta lelassult, a tavalyi 488 milliárd után idén 436 milliárdosra becsülték a vagyonát. A lap szerint a gyengébb eredményhez köze lehet cégei erős tőzsdei kitettségének. A tavalyi top 5-ből az akkori ötödik helyezett Rahimkulov Ruszlán a 10. helyre zuhant. Az első öt hely az idén tehát a következőképpen alakult: 1. Csányi Sándor (becsült vagyon 541,6 milliárd forint, tavaly 2.), 2. Felcsuti Zsolt (468,6 milliárd forint, tavaly 3.) 3. Mészáros Lőrinc és családja (436,5 milliárd forint, tavaly 1.), 4. Gattyán György (357 milliárd forint, tavaly 6.), 5. Veres Tibor (295,9 milliárd forint, tavaly 4.). (444 hu) 2023 FELEDY BOTOND A intézmények és a személyiségek küzdelme megma-A p’Tpr radt az egyik relevánsabb történelemolvasatnak. Évti/ M M zedek vagy akár évszázadok alatt, egykor karakteres JL » m~ Á vezetők által életre hívott struktúrák maradnak fenn, amelyek egyre-másra már a saját intézményi profiljukra képesek formázni a vezetők újabb generációit. Nézzük meg a Szovjetunió kései párttitkárait Leninhez képest, vagy a dinasztiaalapító uralkodókat az ükunokákhoz képest, a kínai kommunisták alapítóinak második és harmadik generációját! írhatnánk azt is, hogy a Bibó-kollégium közösségét is érdemes lenne a közel két évtizedet hatalomban töltött jelenlegi magyar kormánypárt struktúrájával összehasonlítani, mindezek természetes jelenségek. Az intézmények stabilitást hoznak. Csak a sikeres vezetők képesek intézményt teremteni, hiszen ez azt jelenti, hogy a személyes hatalmon túl is építkeznek. Nem a hatalom elvesztése miatti félelmükben saját maguk köré építenek hűséghálózatokat, hanem intézményi struktúrában bíznak. Ez azt is magával hozza, hogy valamennyire bízniuk kell abban, hogy amit csinálnak, az többeknek lesz jó, mint saját maguk. Hogy az intézményt működtető emberek akarják, amit az intézmény termel. Ez működő demokráciában a jólét záloga. A 2023-as évünk kiszámíthatóan forró döntései e körül a tengely körül is értelmezhetőek. Egyszemélyi vezetők erősen énközpontú döntéseinek hatásait kell majd korlátozni: legyen szó Putyin háborújáról, Kína agressziójáról, az iráni ajatollahról vagy a török államfőről. Mindegyikük maga alá gyűrte az országa struktúráját, maga köré hajlította azt. Bár örökölt nemzetérdekeket, amelyeket a geopolitika a térkép egyes pontjain vaskézzel osztogat, azok megvalósítását már a maguk szubjektív világképükben végzik. Ezzel szemben kiszámíthatóbb, hogy a nagy politikai-hatalmi struktúrákban mi történik. Ráfordul az USA a 2024-es elnökválasztásra, ahogy az Európai Unió tagállamaiban is megindul majd ősszel legkésőbb a zizegés a 24-es európai parlamenti választásra. A NATO nevű intézményünk tovább alkalmazkodik az eurázsiai háborús valósághoz. Az intézmény formázza a tagokat és viszont. Vitát nyitna Kijev arról, hogy a Szovjetunió székét vajon jogosan foglalta-e el az Orosz Föderáció az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Strukturális kérdés, ahogy az is, hogy a Világkereskedelmi Szervezet tovább veszít-e jelentőségéből a kínai-amerikai gazdasági háborúban, vagy az Egészségügyi Világszervezet mihez kezd a Covid utáni években? Milyen szerep jut az IMF-nek és az európai pénzügyi világnak a globális infrastruktúra-fejlesztésekben, részben épp a hasonló kínai kezdeményezéssel szemben? Az intézményekben a Nyugaton egyre kevesebben ülnek, akik látták a hidegháborút a maga valójában. Még kevesen ülnek azok az ifjak, akik tudják, hogy az ő bőrükre megy a klímaváltozás körüli politikai versenyzés. A politikai béke illúziójában edzett generációk ébrednek most fel az európai intézmények íróasztalai mögött, 18 fokos szobáikban, hogy a döntéseiknek hosszú távú, strukturális következményeik vannak. Az Északi Áramlat építése nem tud(ott) pusztán gazdasági döntés lenni. A fegyvervásárlás nem pusztán piaci kérdés. A korrupció nem pusztán bűnözés kérdése, hanem politikai-stratégiai fegyver. Folytathatnánk a sort. A jó intézmények képesek arra, amire egy-egy személy - bármilyen hatalmas - képtelen marad: nevezetesen, hogy a döntések legváratlanabb aspektusaival is tervezzenek. Ráadásul ez a tervezés ne egy személy mandátumidejére korlátozódjon, hanem potencálisan egy jóval tovább fennmaradó intézmény élettartamára! Nagy különbség! FIGYELŐ Felháborodtak Orbán szavain az ukránok „Magyarország miniszterelnökének nyilatkozatai Ukrajna és az orosz agressziónak ellenálló ukrán nép kóros megvetéséről és politikai rövidlátásról tanúskodnak. Ukrajna háborús veresége, amelyet Orbán Viktor közvetve szorgalmaz, az orosz agresszió közvetlen veszélyével járna Magyarország számára. Ä magyar vezető tegye fel magának a kérdést, hogy békét akar-e. Ha igen, akkor fel kell használnia szoros kapcsolatait Moszkvával, hogy leállítsa Ukrajna elleni agresszióját” - írta az ukrán külügy. Orbán a Magyar Nemzetnek azt mondta: „Ukrajna addig tud harcolni, amíg az USA támogatja. Ha az amerikaiak békét akarnak, akkor béke lesz. Ukrajna szuverén állam, azt a döntést, hogy mikor és miért harcolnak, az ukránoknak kell meghozniuk. Nekünk abban van döntési helyzetünk, hogy milyen mértékben támogatjuk őket. Ez nem a mi háborúnk, a magyar nemzeti érdekeket szem előtt tartva Ukrajnának humanitárius segítséget nyújtunk.” (168 hu) TörlikaTikTokota hivatalos eszközökről Az USA képviselőházához tartozó eszközökről eltávolítják a TikTokot. Erről az alkalmazottak és a törvényhozók e-mailt kaptak. A költségvetési törvény a kormányzat által felügyelt elektronikai eszközön megtiltja a videómegosztó, illetve annak kínai anyavállalata által fejlesztett technológiai felhasználások alkalmazását nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva. Attól tartanak, hogy az alkalmazást amerikaiak elleni kémkedésre használhatják. (MTI)
