Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-28 / 298. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. december 28. | www.ujszo.com Lázadnak a mesterséges intelligencia ellen Az elégedetlenséget tovább fokozzák a plágium határán billegő megoldások, mint mondjuk a Stable Diffusion egészen a legutóbbi frissítésig elérhető funkciója, amelyik lehetővé tette a felhasználók számára, hogy közvetlenül leutánozzák egy adott művész stílusát (Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ A generatív AI-rendszereket nemcsak az ő munkáikon tanítják be, de már olyan funkciókat is kínálnak, amelyek ennek nyomán a stílusukat utánozzák. A művészek azonban semmilyen ellentételezést nem kapnak, sőt lehetőségük sem nagyon van kivonni magukat ez alól. Az emberi művészekhez hasonlóan a mesterséges intelligenciára épülő képgenerátorok is tanulnak a már meglévő műalkotásokból, de a hasonlóságok ezzel nagyjából véget is érnek, mivel a modelleket működtető neurális hálózatokat lényegében válogatás nélkül tanítják be az interneten elérhető képek (ArtStation, Deviant Art stb.) millióinak felhasználásával. Az érintett művészektől azonban soha nem kérnek engedélyt, és nem is konzultálnak velük, mielőtt a műveiket egy ilyen adatkészlet részévé teszik, mint ahogy arra is csak igen korlátozott eszközeik vannak, hogy kivonják a munkáikat ezekből a folyamatokból. Az Európai Unió rendelkezései szerint például az kérheti az anyagok eltávolítását, aki azonosítható módon szerepel a képeken, de ezen túl nem igazán vannak lehetőségek a beavatkozásra. Az elégedetlenséget tovább fokozzák a plágium határán billegő megoldások, mint mondjuk a Stable Diffusion egészen a legutóbbi frissítésig elérhető funkciója, amelyik lehetővé tette a felhasználók számára, hogy közvetlenül leutánozzák egy adott művész stílusát. Utóbbiak természetesen nem kapnak semmilyen elismerést a munkájukért, bár a képgenerátorok népszerűsége lényegében arra épül. A bevételeket eközben a közvetítő szolgáltatások (Lensa stb.) teszik zsebre. A Futourism nemrég már arról írt, hogy az emberi művészek szabályos felkelést indítottak az interneten, tiltakozva a generatív mesterségesintelligencia-alkalmazások ilyen irányú terjesztése ellen. A lap szerint ez különösen az említett ArtStation webhelyen indult be, ami a generátorok egyik alapvető forrása. A felháborodásra eddig nem volt jellemző a szervezettség, de most a művészek és támogatóik egy Mi-ellenes lógóval jöttek ki, ami egy tiltó táblát formál, magában foglalva az AI (artificial intelligence) betűket. A kezdeményezés katalizálásáról az Ars Technica is beszámolt, kiemelve, hogy a lógó villámgyors terjedése a közösségi oldalakon a szolidaritás látványos megnyilvánulása. Ellentétben azonban a hasonló gyakorlatokkal, mint amilyen a dezinformáció címkézése, ez nem igazán befolyásolja a jelenlegi modellek által létrehozott képeket, hiszen azokat a korábban összeállított és azóta nem is frissített adatkészletek elemein képzik ki. A kommentárok azért felhívják rá a figyelmet, hogy a szolidaritás és különösen a kreativitás olyan dolog, amit a műalkotásokat cinikusan bányászó MI-modellek egyelőre nem igazán képesek lekövetni. A tiltakozások sikerrel tudták elérni, hogy a Stable Diffusion fejlesztője már módosított a szabályain, lehetővé téve a művészeknek, hogy letiltsák munkáikat a mesterséges intelligencia jövőbeli verzióinak képzésében. Az ilyesmi természetesen csak kis lépés a tiltakozók céljainak elérésében, de az Ml-dizájnerek egyelőre defenzívában vannak a nehezen komolyan vehető ellenérveikkel. A Futourism riportja kiemeli, hogy a Lensa és a hozzá hasonló eszközök képein sokszor még az eredeti művészek szignójának roncsai is megtalálhatók, ami azt mutatja, hogy az új technológiára épülő szolgáltatások sokszor tényleg túl messzire mennek. (Bitport) Mindent vittek a hackerek novemberben a LastPasstól A mostanra lezárult vizsgálat ijesztő eredménnyel szolgált, a cég ugyanis lényegében azt ismerte el, hogy minden létező - titkosított és titkosítatlan - felhasználói adathoz hozzáférhettek a hackerek a novemberi betörés során (Shutterstock) Csaknem egy hónappal az incidens jelentésót követően sikerűit végére járnia a világ legnépszerűbb független jelszékezelő szolgáltatójának, a LastPassnak, hogy pontosan milyen adatokhoz férhettek hozzá illetáktelenek egy novemberi betörés során. Gyakorlatilag szabadon ki-be járhattak illetéktelen támadók a rendszerben a Last Passt, pontosabban a cég egyik, harmadik fél által üzemeltetett felhős tárhelyét ért hackertámadás során - ismerte el a világ legnépszerűbb jelszókezelő-szolgáltatója két nappal a karácsonyi hétvége előtt. A cég november végén közölte, hogy a felhős tárhelyen tárolt adatokhoz illetéktelenek hozzáférhettek, ám akkor még nem tudott pontos részletekkel szolgálni az incidens során érintett adatok jellegét és mennyiségét illetően. A mostanra lezárult vizsgálat ijesztő eredménnyel szolgált, a cég ugyanis lényegében azt ismerte el, hogy minden létező - titkosított és titkosítatlan - felhasználói adathoz hozzáférhettek a hackerek a novemberi betörés során. Az incidens óriási méretű felhasználói bázist érint, ebből kifolyólag óriási fogás is a hackereknek: a LastPass a világ egyik legnagyobb jelszómenedzsment-szolgáltatója, melynek jelenleg körülbelül 33 millió egyéni és több mint 100 ezer üzleti/céges ügyfele van. A vállalat termékei a legféltettebb felhasználói adatok, azaz a jelszavak és bejelentkezési azonosítók biztonságos tárolásához és menedzseléséhez nyújtanak megoldást, ennélfogva a LasPasst ért bármilyen incidens rendkívül súlyos potenciális következményekkel járhat. A szolgáltatás védvonalai ennek megfelelően meglehetősen szofisztikáltak, így a bejelentkezési azonosítóit és jelszavait olyan „digitális széfekben” (vauit) tárolják, melyek csak a tulajdonos által ismert mesterjelszóval nyithatók. A novemberi betörés során ezek az egyébként 256 bites AES-titkosítással ellátott digitális széfek is a hackerek kezébe kerülhettek, melyeket a fejlett kriptográfiai eljárásnak köszönhetően rendkívül nehéz feltörni, ám ahogy arra a LastPass is felhívja a figyelmet, ez csak akkor igaz, ha a fiók tulajdonosa követte a mesterjelszó létrehozásakor a biztonsági ajánlásokat, azaz kellően hosszú, bonyolult és máshol nem használt jelszót állított be mesterjelszónak. A LogMeln-ből 2021-ben kivált LastPass ellen a novemberi volt idén a második támadás, melyet részben az első, a céget augusztusban ért incidensre lehet visszavezetni - akkor fontos kódrészleteket és technológiai háttér-információkat loptak el a LastPass fejlesztői részlegétől. Mostanra egyértelműen bebizonyosodott, hogy a nyáron megszerzett adatok segítségével tudták a támadók a rendszert feltörni novemberben egy dolgozó hozzáférésén keresztül. (hwsw.hu)
