Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-28 / 298. szám

www.ujszo.coml 2022. december 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Példátlan példaképek A katari futball-világbaj­­nokság döntője az egyik legizgalmasabb mérkő­zés volt már hosszú idők óta, de sajnos azt is le kell szögez­nünk, hogy az emberi viselkedésnek a határa teljesen elmozdult a díjá­tadón. Mi történne, ha Emi Marti­­neztől elvennénk az Aranykesztyüt azért, mert nem viselkedett példa­értékűen az elismerést követően? Valószínűleg sokan egyetértenénk a döntéssel. Polgári nevén Damián Emilia­­no Martinez a katari világbajnok­ság aranykesztyüs kapusa lett, ami annyit jelent, hogy őt választották a torna legjobb hálóőrének. Igaz, a döntéssel sokan vitatkoznak, ugyanis kimagasló teljesítménye miatt megérdemelte volna a díjat Livakovic és Bunu is. Szinte egyér­telmű, hogy az ilyen típusú torná­kon a legjobb játékosok a döntős csapatokból kerülnek ki, a döntés­hozók nem tekintenek igazán visz­­szafelé. Mindamellett, hogy ezekkel a díjakkal hatalmas elismerést kap az adott játékos, egy példamuta­tó emberré is válik a rajongóknak. Az ominózus kérdés tehát az, hogy aki úgy viselkedik egy nagyszabá­sú ünnepségen, mint Martinez, az megérdemli-e a díjat? Vagy tényleg csak a teljesítményt nézzük, s nem az embert, aki mögötte van és kép­viselni fogja a címet? Összehasonlításképpen nézzük meg a testépítők legrangosabb ver­senyét! Ott egy kicsit más a helyzet, ami a díjazást illeti. Kai Greene sokunk számára isme­rős lehet, nemcsak robusztus fizi­kumáról, hanem a modoráról is. A 47 esztendős testépítő megszám­lálhatatlan versenyen vett részt, s nem kevés győzelmet tudhat maga mögött, viszont a legjobbaknak já­ró Mr. Olimpia címet nem sikerült bezsebelnie. Három alkalommal is fel tudott állni a dobogó második fokára, miközben a legtöbb alka­lommal kijelentette a zsűri, hogy ő volt a verseny legkidolgozottabb sportolója. A címet mégsem ítél­ték meg neki, ugyanis nemcsak az számít, ami kívülről megjelenik, hanem az is, hogy ki képviseli ezt a címet. Kai Greene többszörösen ta­núsított agresszív viselkedést a ver­senyek alatt, számtalan alkalommal keveredett botrányba, s kiváltotta a profi sportolóhoz „nem méltó vi­selkedés” titulust. Az, aki ilyen cí­meket birtokol, az kisebb-nagyobb közösségeknek mutat példát, nem lehet egy agresszor. Emi Martinezről is elmondható, hogy a döntő napján profi sportoló­hoz nem méltó viselkedést tanúsí­tott, viszont a ítélőbizottság nem igazán tudta felmérni a helyzetet. Sajnálatos módon már nem tudtak mit kezdeni a szituációval, hisz a játékosnak valószínűleg előre nem néztek utána, s úgy gondolták, hogy ez jó lesz így. Az argentin kapus, amint átvette a díjat, azt ágyékához emelte, és grimaszolva produkálta magát - állítása szerint azért, mert a franciák kifütyülték. Ez még nem indok arra, hogy a legjobbnak já­ró díjat így „megszentségtelenítse”, miszerint „ennyit ér”. (A jövő héttől lehet, épp néhány tizenéves alázza majd társait az iskolai grundon en­nek köszönhetően...) Emberek ezrei követhetik a példáját, s ezzel azt ad­ja át, hogy nem számít semmi, ő a legjobb, s mindent megtehet. Ezek az igazán meggondolatlan dolgok, amelyek lavinákat indít­hatnak el. Egy sportoló a társának, az ellenfelének és a sportágnak is meg kell, hogy adja a kellő tisztele­tet, ezzel lesz méltó a „profi” címre. Tisztában vagyunk vele, hogy on­nantól számít valaki profinak, hogy pénzt keres vele, de ez nem minden. Az eszmei értékeket is követni kell, s nem hagyhatjuk, hogy példátlan példaképek legyünk. Bár nagyon úgy fest, hogy milliók előtt milliót kaszálva mindent is lehet. Drogoznak az amerikai nyugdíjasok Italba fojtják bánatukat, ha­lálra drogozzák magukat az amerikai nyugdíjasok - húsz áv alatt megháromszorozó­dott az ilyen típusú halálese­tek száma az Amerikai Egye­sült Államokban. Az amerikai Nemzeti Egészség­­ügyi Statisztikai Központ adatai sze­rint 800 ezer drogfüggő és 2,7 mil­lió alkoholista volt a 65 év fölöttiek közt 2020-ban az országban. Abban az évben ötezren vesztették életüket közülük drogtúladagolás miatt, az alkoholfogyasztás miatt elhunytak száma pedig 11 600 főre rúgott az NBC News cikke szerint. Bár a 65 év fölöttiek körében így is alacsony a túladagolások száma más életkori csoportokhoz képest, arányuk látványosan megugrott: 100 ezer főre vetítve 2,4 ilyen tí­pusú haláleset volt 2000-ben, míg 2020-ban 8,8. „Közegészségügyi problémával állunk szemben, ezek a tendenciák már régóta erősödnek” - mondta Alexis Kuerbis, a Silberman School of Social Work professzora, az idő­sebb felnőttek körében tapasztalható szerhasználat szakértője. Ezt a kor­osztályt nevezik a baby boomerek generációjának, amely Kuerbis sze­rint másképp viszonyul a drogok­hoz és az alkoholhoz, mint a szüleik. Vannak köztük olyanok, akik fiata­lon és akár középkorúként is rend­szeresen fogyasztottak alkoholt és drogot, idősebb korukban azonban szervezetük már nem tudja tolerál­ni ezt. Az adatok szerint a fentanil és más szintetikus opioidok okozta ha­lálesetek száma 53 százalékkal nőtt az idősebbek körében 2019-2020- ban. Kuerbis szerint van bizonyíték arra, hogy azok az emberek, akik­nek középkorukban opiátokat írtak fel sérülés miatt, később átváltottak a fentanilra, miután nehezebbé vált a receptek kiváltása. A National Institute of Drug Abuse szerint bizonyos idősebb fel­nőttek azért használnak kábítószert vagy alkoholt, hogy megbirkóz­zanak az életükben bekövetkezett nagyobb változásokkal, például a nyugdíjba vonulással, gyásszal és veszteséggel. (infostart) Költségvetési happy end DUDÁSTAMÁS Bevallom, nem igazán hittem abban, hogy Szlovákia elfogadott költségvetéssel indul az új évbe. Kiderült azonban, hogy az aktuális közvélemény-kutatásokat látva a volt koalíciós part­nerekbe több józan ész szorult, mint azt az elmúlt néhány hét eseményei mutatták. Úgy tűnik, senki sem akarta igazán kipróbálni azt, hogy mennyire lehet a költségvetési provizóriummal szembenézni az energiaárak növekedésével. Várható volt ugyanis, hogy gondok esetén a népharag a kormánykoalíció maradványaira és Richard Sulik liberálisai­ra fog zúdulni, amire a várhatóan előrehozott parlamenti választás fényé­ben egyik pártnak sincs szüksége. A kormánykoalíció pártjai és az SaS közötti tárgyalásokat segítette az is, hogy Eduard Heger kormányfőnek sikerült Igor Matovicot mel­lékvágányra állítani és meggyőzni arról, hogy a költségvetés érdekében hagyja el pénzügyminiszeri posztját is. Richard Sulik pártja ezzel elérte régóta deklarált célját, és kész volt megszavazni egy olyan költségvetést, melyet egy héttel ezelőtt még kevéssé átláthatónak és populistának tar­tott. Az elfogadott költségvetés hiánya ugyan nem lett alacsonyabb, de a liberálisoknak Igor Matovic távozásán kívül több olyan engedményt is sikerült kicsikarniuk, melyekkel megkönnyítették azt, hogy a költségve­tést győzelemként adják el a párt szimpatizánsainak. így vagy úgy, a költségvetés elfogadása mindenképpen jó hír a la­kosság számára. Ennek köszönhetően a kormány elegendő pénzügyi forrással rendelkezik ahhoz, hogy magára vállalja a növekvő lakossági energiaárak nagy részét. Ennek azonban gyorsan növekvő költségvetési hiány lesz az ára, mely a jövő évben a GDP 6,4 százalékát is eléri. Jövő­re várhatóan ez lesz a legmagasabb költségvetési hiány az egész Euró­pai Unióban, és a hiánynak ez a szintje 2023 után nem lesz fenntartha­tó. Ezt a költségvetést beterjesztő politikusok is tudják, de arra játsza­nak, hogy a világgazdaság helyzete 2024-ben már javulni fog, és ennek következtében az energiaárak is normalizálódnak majd. Ezzel azonban a kormánykoalíció nagy kockázatot vállal, mert tartósan magas ener­giaárak esetében ezek negatív hatásai 2024-ben utolérik majd a szlo­vák lakosságot. Előrehozott választás esetén ez azonban már egy másik kormány gondja lesz, miközben a pártok abban bíznak, hogy a válasz­tópolgárok emlékezni fognak arra, hogy kinek köszönhetik az alacsony energiaárakat. Továbbra is érvényes azonban a közgazdaság azon tétele, hogy nem létezik ingyenebéd, és az alacsony energiaárakat megint csak az adófi­zetők fogják finanszírozni. Az állami költségvetés hiánya új államadós­sághoz vezet, ami növekvő piaci kamatok mellett azt jelenti, hogy az elkövetkező években a szlovák költségvetés egyre nagyobb részére lesz szükség ennek törlesztésére. Ebből pedig az következik, hogy kevesebb pénz marad az oktatásra, egészségügyre vagy az állami beruházásokra. A Költségvetési Tanács ezért ismételten felhívta a kormánykoalíció fi­gyelmét, hogy 2023 után a fenntarthatóság érdekében az állami költség­­vetés hiányát éves szinten több milliárd euróval kell majd csökkenteni. Jelenleg azonban egy fenntarthatósági problémákkal küzdő költség­­vetés is jobb, mint egy költségvetési provizórium. Főleg úgy, hogy nem igazán tudjuk, mit hoz a szlovák politika 2023-ban. Az állami költségve­tés elfogadása ugyan megoldotta az ország leginkább fenyegető gondjait, de a politikai válság ezzel nem múlt el, csak elnapolódott. Eduard Heger bukott kormányfő ugyan új víziót ígér, de ehhez továbbra sem rendelke­zik elegendő parlamenti szavazattal. Az országra zúduló politikai és gaz­dasági kihívásokat figyelembe véve fontos lenne, ha az ország akcióké­pes kormánnyal rendelkezne. Ez pedig előrehozott választás nélkül lehe­tetlen feladatnak tűnik. FIGYELŐ A magyaroké lesz Ukrajna egy része? Tíz pontból álló jóslatsorozatot közölt a Twitteren Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, mi­niszterelnök, a nemzetbiztonsági tanács jelenlegi alelnöke. „Újévkor mindenki jóslatokba bocsátkozik, sokan mintha ver­senyeznének, ki tudja a legva­dabb, legabszurdabb hipotézi­seket felállítani. Itt a mi szerény hozzájárulásunk arról, mi min­den történhet 2023-ban” - kezdi fejtegetését Medvegyev, melynek negyedik pontja érinti Magyar­­országot is. „Lengyelország és Magyarország osztozik majd az egykori Ukrajna nyugati részén” — írja Medvegyev. A putyinis­­ta provokátor egy vadabb jóslata szerint 2023-ban az Egyesült Ki­rályság visszatér az EU-ba, ami ezután összeomlik, majd létrejön a Negyedik Német Birodalom, amely harcba lép Franciaország­gal, valamint Texas és Kalifornia függetlenedése után Elon Mus­­kot választják az USA elnöké­vé. Mindezt a Twitter új tulajdo­nosa sem hagyhatta szó nélkül: „Nagyszerű fejtegetés!!!” (24 hu) Elon Musk: a Twitter nem megy csődbe A Twitter nem megy csődbe egy­hamar, nagyjából jó irányba is halad, de azért még sok tennivaló van a közösségi mikroblog körül - mondta el egy podcastban a platform tulajdonosa, Elon Musk, aki szerint sikerült kordában tar­tani a kiadásokat, így már nem tartanak rohamtempóban a csőd felé. Elismerte, a Twitter még nincs biztonságban, és „sok még a tennivaló”, és mivel még új a platformon, kezdetben sokszor „mellényúlhat”, de idővel egyre kevesebb hibát fog elkövetni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents