Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-28 / 298. szám
2 I KÖZÉLET 2022. december 28. | www.ujszo.com Lengvarsky: Jövőre a rendelőknek is jut pénz A rendelőket képviselő szakszervezetek is több pénzt követelnek a jövő évre (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormánynak idón ugyan sikerült elkerülnie a fekvőbeteg-ellátás összeomlását azzal, hogy Eduard Heger ás Vladimír Lengvarsky (mindketten OLaNO) november végén megegyezett a Szlovák Orvosszakszervezettel (LOZ), de a rendelők helyzete továbbra sincs elrendezve. Az ágazat képviselői szerint a járóbeteg-ellátás komoly veszélyben van. Lengvarsky szerint jövőre több pénzt tudnak pumpálni a rendszerbe. Jaroslava Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) elnöke nemrégiben azt mondta, örül, hogy a kormány megegyezett az orvosszakszervezettel a kórházak stabilizálását illetően, azonban az egészségügyi ellátás mintegy 70 százalékát a kórházakon kívül adják. Elsősorban arra célzott, hogy Hegerék csak a kórházakban dolgozó egészségügyi alkalmazottak bérét emelték meg a jövő évtől. „A rendelőkkel abszolút nem foglalkozik a kormány” - mondta a ZAP vezetője. Éppen ezért felszólították a kabinetet, hogy mielőbb számolják fel az egyes egészségügyi ágazatok között kialakult egyenlőtlenségeket. Több pénz kell A bírálók sorához csatlakozott a Szlovák Orvoskamara (SLK) is. Mint írták, a járóbeteg-ellátást biztosító intézmények már régóta alulfinanszírozottak, és ezen a jövő évi költségvetés sem segít. A rendelők finanszírozása azokon a szerződéseken múlik, amelyeket az egészségbiztosítókkal kötnek. Az orvoskamara szerint azok az anyagi források, amelyeket a biztosítók fizetnek az orvosok és a nővérek munkájáért, abszolút nem felelnek meg a valós igényeknek. Az SLK állítja, úgy lehetne megoldani a helyzetet, ha a kormány megemelné az állami biztosítottak után fizetendő minimális pénzösszeget. Ez idén 32 euró körül mozog, de a kamara szerint legalább 79 euróra kellene emelni, ahogy ez például Csehországban is van, ezzel sikerülne stabilizálni a rendelők helyzetét. Pavel Oravec, az SLK vezetője azt mondta, ha a kormány nem oldja meg járóbeteg-ellátás finanszírozási problémáit, akkor még több orvos megy majd külföldre dolgozni, a betegeknek pedig még nehezebb lesz bejutnia a szakrendelőkbe. Az állami biztosítottakkal kapcsolatban a parlament múlt héten elfogadott egy javaslatot, amelynek köszönhetően 2024-től az említett összeg az értékelési alap 4,5 százalékára nő, 2026-ban pedig további fél százalékkal emelkedik. Janka Bittó Cigániková (SaS), a javaslat beterjesztője szerint a gyakorlatban ez 54 eurót jelent, később pedig 60 eurót. Átcsoportosítás Vladimír Lengvarsky egészségügyi miniszter nemrégiben azt mondta, az állami költségvetés elfogadása után a tartalékokban vannak még olyan források, amelyeket át tudnának csoportosítani, éppen a rendelők számára. Az említett összeg mintegy 820 millió euróra rúg. A tárcavezető úgy nyilatkozott, bízik abban, hogy a pénzügyminisztériummal meg tudnak egyezni, hiszen utóbbi is tudatosítja, hogy a rendelői szférát további anyagi forrásokkal kell ellátni. Ugyanakkor azt is leszögezte, a források nem végtelenek, a szlovák egészségügy előtt pedig más kihívások is állnak. Bittó Cigániková azonban elégedetlen Lengvarsky átcsoportosítási javaslatával, szerinte ez a pénz nem lesz elég a rendelői szféra követeléseinek teljesítésére. (nar, tasr) Nincs előrelépés a nemek közötti egyenlőségben BUGÁRANNA Nem javult a nemi egyenlőség Szlovákiában - derül ki a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) éves jelentéséből. A tavalyi értékelést egy ponttal sem sikerült meghaladni, s az Európai Unión belül továbbra is a sereghajtók között kullogunk. Pozsony. Az intézet, mely a nemek közötti egyenlőség uniós tudásközpontjának számít, 2010-ben jött létre, s az elmúlt évtizedben számos kutatást és tanulmányt készített, mely keretén belül igyekeztek feltárni a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségeket. Az idei jelentés elsősorban a 2020-as adatok elemzésén alapul, tehát most először került kiértékelésre a koronavírus-járvány első éve a nemi egyenlőség szempontjából. Az intézet nemrégiben nyilvánosságra hozta a nemek közötti egyenlőség 2022-es mutatóját, amely a szakpolitikai döntéshozatal egyik fontos eszköze, s felhasználásával mérhető a nemi egyenlőség terén elért haladás az EU-ban. A tagállamok minden évben kapnak egy pontszámot 1-től 100-ig, a háromjegyű pontszám azt jelentené, hogy az adott ország elérte a nők és férfiak közötti teljes egyenlőséget. Minimális javulás Az egyes országok pontszámai továbbra is vegyes képet mutatnak. A listát változatlanul a skandináv országok vezetik: Svédország 83,9 pontot szerzett, Dánia pedig 77,8- at. Az elemzés szerzői megjegyezték, ebben a két tagállamban is megtorpant az egyenlőség irányába tett előrelépés. A harmadik helyen Hollandia végzett, a negyedik helyről visszaesett Franciaország, s ennek köszönhetően Finnország felzárkózott szomszédjaihoz. Az uniós mutatójóval alacsonyabb, 100-ból 68,6 pontot osztottak ki a szakértők, akik szerint az előző évhez képest minimálisan javult a helyzet, hiszen mindössze 0,6 ponttal nőtt a mutató. „A legsürgetőbb problémát az jelenti, hogy az idei pontszám 2010 óta több területen először csökkent” - mondta Carlien Scheele, az EIGE igazgatója. Helena Dalli, az egyenlőségért felelős európai biztos hangsúlyozta, a nemek közötti egyenlőség iránti elkötelezettségnek rendíthetetlennek kell maradnia. „Alapvető fontosságú, hogy előrelépés történjen jogalkotási javaslataink terén, javítsuk a nemek közötti egyensúlyt a vállalati vezetőtestületekben, átláthatóvá tegyük a béreket, és véget vessünk a nők elleni erőszaknak, illetve a családon belüli erőszaknak. Kérem az érdekelt feleket, tegyék meg a tőlük telhetőt az esélyegyenlőségért, valamint a nők és a férfiak biztonságáért és egyenlő bevonásáért” - jelentette ki. A 2010-es adatokhoz (63,1 pont) viszonyítva is legfeljebb szerény fejlődésről beszélhetünk, „ami elviselhetetlenül lassú változásra - kétévente 1 pontos növekedésre utal”. „A nemek közötti egyenlőség terén elért előrehaladás nagyrészt a hatalom területének köszönhető. Az unión belül viszont épp ezen a területen a legnagyobb az egyenlőtlenség” - írják, azzal kiegészítve, hogy e nélkül csökkent volna az összes a mutató, hiszen a világjárvány több szempontból negatívan hatott a nemek közötti egyenlőségre. „Ezeket a nehezen elért és törékeny eredményeket a koronavírus-járvány néhány területen és részterületen aláásta” - mutatnak rá a tanulmány kidolgozói. Ha nem történt volna előrelépés a hatalom területén, a mutató minden pontszáma csökkent volna. Az átlagtól is távol Az EU-s átlagnál 11 tagország szerzett jobb értékelést, 9 közülük 70-nél magasabb pontszámot ért el, 60-nál alacsonyabbat pedig 7 országban osztottak ki. „Görögország, Magyarország és Románia halad legkevésbé a nemek közötti egyenlőség előmozdításában” - olvasható az EIGE közleményében. Magyarországnak egy helyezést azért sikerült javítania, s Romániát megelőzve (54,2 ponttal) hátulról a harmadik lett. Szlovákia 56 ponttal ezúttal is a 24. helyet szerezte meg, ami arról tanúskodik, csupán három uniós országban nagyobb a nemek közötti egyenlőtlenség, mint hazánkban. Szlovákia pontszáma 2010 óta 3 ponttal emelkedett, elsősorban a hatalom és a pénz területén elért javulásnak köszönhetően. Ugyanakkor a rangsorban két helyet visszaesett, mivel a többi tagállamhoz képest ugyanebben az időszakban lassabban haladt előre. 2019 óta stagnál a pontszáma és a besorolása, mivel egy vizsgált területen sem történt jelentős változás. Az elemzés szerint a tavalyi helyezéshez képest szinte minden témában enyhén visszaesett vagy ugyanazon a szinten rekedt. A vizsgált területek között szerepel: a munka világa, a politikai hatalom szintje, az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a férfiak és nők méltányos bérezése, valamint a nemi alapú erőszak. A lebontott adatok alapján Szlovákia pontszáma az egészségügy területén a legmagasabb (85,2 pont), ahol a tagállamok közül a 18. helyen végzett. Ami a részterületeket illeti, 96,7 ponttal az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés részterületen teljesített a legjobban, ami szintén a 18. helyre volt elég. Gyenge pontok Javulásra leginkább a hatalom és a döntéshozatal körében látnak teret a szakemberek, ahol az uniós átlag 57,2 pont, Szlovákia viszont csak 31,4 pontot ért el a 100-ból. A hatalom tehát továbbra is a férfiak kezében összpontosul, emellett pedig kevés a nő a gazdasági döntéshozatalban, illetve a nem fizetett munka egyenlő eloszlásában és a szabadidő igazságosabb eltöltésében, sem zsugorodott a nemek közötti egyenlőtlenség. Ennek ellenére 2010 óta a szabadidő területén javult leginkább Szlovákia értékelése (6,4 pontos növekedés), de az EU-ban tartósan a sor végén, a 25. helyen áll. A világjárvány idején bővült az általános gondozási feladatok köre. A tennivalók azonban nem egyenletesen oszlottak meg a nők és a férfiak között, ami súlyosbította a nemek között fennálló egyenlőtlenségeket. Míg 2021-ben a nők 57%-a, addig a férfiaknak csak 16%-a számolt be arról, hogy a 11 évnél fiatalabb gyermek gondozását vagy felügyeletét teljesen vagy nagyrészt egyedül végzi. A nemek közötti különbség a gyermekgondozási feladatok megoszlásában az egyik legnagyobb az EU-ban. A nők 43%-a és a férfiak 31%-a töltött naponta több mint négy órát a kisgyermeke vagy unokája gondozásával. Az időigényes házimunkát illetően a nemek közötti szakadék szintén nőtt. 2021-ben a nők 63%-a, a férfiaknak pedig csupán 11%-a számolt be arról, hogy a házimunkát ő végzi. Kiderült az is, a nők 17%-a, a férfiaknak pedig 8%-a töltött napi négy óránál többet házimunkával, ami azt jelzi, hogy a nők kétszer nagyobb valószínűséggel foglalkoznak intenzíven főzéssel vagy takarítással, mint a férfiak. Az egyenlőtlenségek a pénzügyi jövedelem terén is megmutatkoznak. Az intézet rangsora szerint Szlovákiában a nők átlagosan 1285 eurót keresnek, míg a férfiak 1628 eurót. Az egyenlőtlenségek a foglalkoztatásban is megmutatkoznak - a nők 46%-a, a férfiak 62%-a dolgozik teljes munkaidőben. A jelentés szerint ennek az az oka, hogy a „láthatatlan” munka főként a nőket terheli. Az egyenlőtlenségek a pénzügyi jövedelem terén is megmutatkoznak. Az intézet rangsora szerint Szlovákiában a nők átlagosan 1285 eurót keresnek, míg a férfiak 1628 eurót. (TASR-felvétel)
