Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-02 / 278. szám
www.ujszo.coml 2022. december 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Változó tudomány A társadalomtudomány egyre erőteljesebben átpolitizálódik LAMPL ZSUZSANNA pandémiás bezártság után egymást követik nemcsak a kulturális és sportesemények, hanem a különféle tudományos rendezvények is. A múlt héten három konferencián vettem részt. Az egyik a tudomány társadalmi helyzetéről szólt. Talán elvontnak tűnik a téma, ; pedig nagyon is életszagú és fontos, hiszen a tudomány vívmányai mindannyiunknak szólnak. De az, hogy legyenek ilyen vívmányok, nagymértékben függ attól is, hogy egy kormány mennyire támogatja a tudományos kutatást végző intézményeket, köztük az egyetemeket. Amikor a kilencvenes években az egyetemre kerültem, az egy nagyon nyugodt hely volt. Mindenféle ötlettel jöttem: hogyan működhetnénk együtt a külföldi kollégákkal, milyen irányba terjeszthetnénk ki a publikációs lehetőségeinket. Ám a tanszékvezető leintett, mondván, nem kell magunkat „túlaktivizálni”, i Néhány évenként írjak egy könyvet, ennyi elég. Csakhogy épp akkoriban olvastam arról, hogy a hatvanas években bőkezűen támogatott nyugat-európai egyetemek a hetvenes években bekövetkező olajválság után milyen mély gödörbe kerültek. Megszűnt a korábbi támogatási rendszer, és az új már különböző elvárásokhoz kötötte a támogatást, például a hallgatók számához és a különféleképpen kimutatható egyéni teljesítményekhez. Továbbá arra kényszerítette az egyetemeket, hogy az állami pénzen kívül találjanak maguknak más forrásokat is. így lett a hagyományos egyetemből gazdálkodó egyetem, és azt is olvastam, hogy ez még nem elég, a vállalkozó egyetem a cél, amelynek lényege, hogy az egyetem tulajdonképpen egy üzleti alapon működő haszonorientált vállalat legyen, melynek minden alkalmazottja magáévá teszi a vállalkozói magatartást. Az utóbbiról akkoriban elég sokat tudtam, mert a vállalkozókutatásom kapcsán több mint ötven kis- és középvállalkozóval készítettem hosszú interjúkat. Mondtam is a tanszékvezetőnek, hogy előbb-utóbb ránk is ez vár, egyrészt, mert nem lesz elég pénz, másrészt pedig még ha lenne is, imádunk minden nyugati dolgot leutánozni. És akkor majd nagyon számon fogják tőlünk kérni mindazt, amit most lazán csinálunk. Hát most pontosan itt tartunk. De nem a teljesítményorientáltsággal van baj, hiszen az ember pontosan azért dolgozik ebben a szférában, mert kutatni akar, és az is természetes számára, hogy megossza másokkal az eredményeit, vagyis publikáljon. A baj ott kezdődik, hogy sokszor elég a formális kritériumokat teljesíteni, a minőség csak másodlagos. Persze azt hihetnénk, hogy egy számon tartott tudományos lapban csakis kiváló írások jelenhetnek meg. Hát ami a társadalomtudományokat illeti, ez sajnos nincs mindig így, amit a konferencia résztvevői számos konkrét példával illusztráltak. Ennek egyik oka a társadalomtudomány egyre erőteljesebb átpolitizálódása, ami például abban nyilvánul meg, hogy a publikációknál az ideológiai elvárások előnyt élvezhetnek a tudományos elvárásokkal szemben. A politikai korrektség a tudományos korrektséggel szemben. Csakhogy ez már nem tudomány, hanem propaganda. _______ Kellenek az EU-n kívüli munkások A német kormány könnyítené az Európai Unión kívüli országokból származó munkavállalók bevándorlását - a németek így oldanák meg a munkaerőhiányt. A német kormány elképzelése szerint egy kanadai mintájú pontrendszert vezetnének be, amellyel a képzettség, a szakmai tapasztalat, a nyelvtudás, a Németországhoz való kötődés és az életkor alapján értékelnék a jelentkezőket. Ha egy jelentkező megfelelő számú pontot gyűjt az úgynevezett esélykártyán, tartózkodási és munkavállalási engedélyt kaphat akkor is, ha még nincs munkaszerződése, vagyis lehetőséget szerezhet arra, hogy állást keressen és elhelyezkedhessen Németországban. A képzettség, szakmai végzettség hiánya nem feltétlenül lenne kizáró ok, a munkaerőpiaci igények alapján akár szakképzetlen munkaerő is érkezhetne az úgynevezett harmadik országokból, azaz nem európai uniós tagállamokból. A németek így oldanák meg a munkaerőhiányt. Hubertus Heil munkaügyi miniszter hangsúlyozta: a szövetségi kormány minden lehetséges módon igyekszik enyhíteni a munkaerőhiányt, amely az 1960-as években született nemzedék nyugdíjba vonulásával egyre súlyosabb lesz. Erősítik a munkavállalók képzésének, továbbképzésének és átképzésének intézményrendszerét, és segítik a nők és a fogyatékkal élők minél nagyobb arányú munkavállalását. Ez azonban nem lesz elég, ezért a külföldiek németországi munkavállalását is ösztönözni kell - mondta a szociáldemokrata (SPD) politikus. Az új szabályozás egy nagyobb szabású reform része, amely kiterjed a honosítás feltételeinek könnyítésére is. Ebben a legfontosabb új elem az, hogy nyolcról öt évre csökkentenék azt az időt, amelyet a német állampolgárság kérelmezése előtt el kell tölteni az országban adófizetőként, állami támogatás nélkül. (I68.hu) Mi az igazság mi a gazság? SZILVÁSSY JÓZSEF A kár jelzésértékűnek tarthatjuk azt, ami kedden Pozsonyban történt. Zuzana Caputová a parlamentben elmondott országértékelő beszédében bírálta azt is, hogy a főügyész olykor vitatható módon alkalmazza a büntető törvénykönyv hírhedt 363-as cikkelyét, amellyel gyanúsítottakat mentett fel a bűnvádi eljárás folytatása alól, máskor meg véget vetett néhány személy vizsgálati fogságának. Maros Zilinka rá sem hederített az államfő aggályára, hiszen röviddel az elnök beszéde után bejelentette, hogy újra a kifogásolt jogszabályhoz nyúlt, és megszüntette a további nyomozást Robert Ficóval, Robert Kalinákkal, továbbá Tibor Gáspárral, a volt országos rendőrfőkapitánnyal, valamint Norbert Bödörrel, a Smer holdudvarához tartozó befolyásos vállalkozóval szemben. Bűnszervezet megalakításával és működtetésével gyanúsították őket, illetve az egykori kormányfőt és az exbelügyminisztert hivatali hatalommal való visszaéléssel, valamint bank- és adótitok megsértésével is. A nyomozók szerint három éve ezekkel a törvénytelen eszközökkel akarták lejáratni két, szerintük a legveszélyesebbnek vélt politikai ellenfelüket, Andrej Kiskát, valamint az akkor még ellenzéki politikusként tüsténkedő Igor Matovicot. Mindkettőjüket nyilvánosan adócsalóként bélyegezték meg. A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAK.A) illetékesei azonban nem adják fel, további bizonyítékokat igyekeznek összekaparni ellenük, ahogy Vladimír Pőolinsky volt titkosszolgálati főnök és Peter Kazimir, a jegybank elnökének ügyében is, akik a főügyésznek köszönhetően kerültek szabadlábra. Sokan kérdezgetik, vajon igaza lehet-e a Smer elnökének, aki gyakran harsogja, hogy nem bűnüldözés zajlik Szlovákiában, hanem Igor Matovicék szeretnék elnémítani őt és társait, mert keményen bírálják a hárompártivá zsugorodott kormánykoalíció tehetetlenségét, a hatalomhoz görcsösen ragaszkodó magatartásukat. Fico gyakran emlegeti Martin Ribár ügyvéd esetét, aki másfél évet töltött szerinte embertelen körülmények között vizsgálati fogságban, aztán az Alkotmánybíróság szabadlábra helyezte őt, mert a taláros testület szerint megsértették törvényes jogait. Azoknak az úgynevezett bűnbánóknak - többek között Eudovit Makó vagy Frantisek Imrecze, legutóbb Michal Suchoba - beismerő vallomásait, akik sok tízezernyi csúszópénz elfogadását, illetve továbbadását ismerték el, hazugságoknak minősíti, amikkel a saját bőrüket igyekeznek menteni. Imrecze pedig bevallotta, hogy korábban egy magáncégnél havi negyvenezer euró körül keresett, mégis elvállalta a pénzügyőrség irányítását, ahol havonta csak tizenötezer illette meg. Ám ezt a különbséget minden hónapban Jozef Brhel, a Ficóhoz közeli milliomos egészítette ki - annak fejében, hogy a saját és a Smer többi tehetős támogatóinak cégeit az adóellenőrök elkerülik. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a legtöbb súlyos korrupciógyanús ügy vizsgálatát többnyire a Dániel Lipsic vezette Speciális Ügyészség emberei felügyelik, a főügyész rendszerint valós vagy mondvacsinált okok miatt nehezíti a munkájukat. Ami jórészt abból fakad, hogy Zilinkát elsősorban Boris Kollár szemelte ki jelenlegi posztjára, Lipsicet pedig Matovic. Egyébként az elhíresült 363-as cikkely 2006-ban került be a törvénykönyvbe, méghozzá Lipsic akkori igazságügy-miniszter indítványára. Mostanság pedig a jelenlegi főügyész él, olykor alighanem visszaél vele. Sokan vannak azok is, akik állítják, hogy Fico szívós tagadása ellenére a regnálását főleg a „mi embereink” számos korrupciós ügye és sérthetetlenségük feketítette be. DuSan Kováéikot, a Speciális Ügyészség korábbi vezetőjét már jogerősen elítélték, amit hamarosan további verdiktek is követhetnek. Sajnos, egyelőre kevés az esély az igazságszolgáltatás pártatlanságának visszaállítására. Azért is, mert a rendőrök és az ügyészek közül akadnak, akik legfelsőbb szinten sem a közelmúltbeli és a jelenlegi gazságok felderítésével törődnek, hanem a pártfogóikra kellemetlen igazság eltussolásán mesterkednek. FIGYELŐ Betiltották a Szabad Európát az afgánok Csütörtöktől nem szólhat az Amerika hangja és a Szabad Európa/ Szabadság Rádió Afganisztánban - közölte az Amerika Hangja. A tálib hatóságok „a műsorok tartalmáról szóló panaszokra” hivatkoztak, de konkrétumokat nem közöltek. Mindkét adót az amerikai kormány finanszírozza, noha mindkettő hangsúlyozza szerkesztősége függetlenségét. Az amerikai és NATO-erők tavaly 20 év háború után kivonultak Afganisztánból. A tálibok megszállták az országot. Kezdetben a korábbinál mérsékeltebb szabályokat ígértek, mégis korlátozták a jogokat, és széles körben kezdték alkalmazni az iszlám törvények szigorú értelmezését, a saríát. (168 hu) Megfenyegette az EU a Twittert Az Európai Unió figyelmeztette a Twittert, hogyha nem tartja be a tartalom moderálására vonatkozó szigorú szabályokat, uniós tiltás várhat rá, írta a Financial Times. A lap szerint Thierry Breton belső piacért felelős biztos egy videóhívásban közölte Muskkal, hogy a Twittemek tartania kell magát bizonyos szabályokhoz: például nem dönthet önkényesen a korábban kitiltott felhasználók visszaengedéséről (pl. Donald Trump esete). Azt is mondta, hogy a platformon jövőre „átfogó, független auditot” fognak végezni. Breton korábban sürgette Muskot, hogy tartsa be a gyűlöletbeszéddel és a dezinformációval kapcsolatos uniós szabályokat. (444 hu)
