Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-22 / 295. szám

2 I KÖZÉLET 2022. december 22. | www.ujszo.com Költségvetés: Matovic távozása a kulcs Eduard Heger kormányfő és Richard Sulik, az SaS elnöke közösen jelentették be, hogy sikerült megegyezniük a jövő éves költségvetésen (TASR-feivétel) BUGÁRANNA Pozsony. A parlament egy hét­tel a kormány bukása után fogadhatja el a jövő évi álla­mi költségvetés javaslatát. Eduard Heger (OLaNO) kor­mányfő kedden este bejelen­tette, a koalíciós pártoknak sikerült kompromisszumot kötniük az SaS-szel. A kor­mányalakításról szóló tárgya­lásokról azonban egyelőre nem árult el többet. Az év törvényéről, a jövő évi álla­mi költéségvetésről két nappal kará­csony előtt dönthetnek a parlamenti képviselők. Hétfőn még úgy tűnt, a pártok nem jutnak közös nevezőre, s csak az ünnep után ülnek tárgyaló­­asztalhoz. Az ún. költségvetési pro­vizórium - amely januártól lép ér­vénybe, ha nem kerül jóváhagyásra a költségvetés-tervezet - azonban több szempontból is bizonytalan helyzetet teremtene, így a koalíciós pártok ve­zetői egyetértettek abban, hogy foly­tatják az egyeztetéseket. Utolsó tánc Igor Matovic (OEaNO) pénz­ügyminiszter a Facebook-oldalán jelentette be, ismét felajánlotta le­mondását, s ha a liberális párt haj­landó a koalícióval szavazni, ezút­tal valóban távozik a tárca éléről. „Felajánlottam az SaS-nek, ha fel­hagy az emberek túszul ejtésével, és elfogadja a lakosok energiaprob­lémáinak megoldását célzó állami költségvetést, büszkén és elégedet­ten lemondok a pénzügyminisz­teri posztról” - mondta. Lépését a társadalmi hangulattal, valamint a polgároknak az áram- és gázárak emelkedésétől való félelmével indo­kolta. „Ezért, ha csak én lennék az ürügy az emberek kínzására, szí­vesen felszabadítom a posztomat, amint jóváhagyják az embereknek nyújtott támogatást” - tette hozzá azzal, először át kell mennie a költ­ségvetésről szóló törvénynek, s csak ezt követően távozik funkciójából. Az ügyvezető kormányra való te­kintettel feltehetően Heger fogja kérvényezni Zuzana Öaputová ál­lamfőnél Matovic visszahívását. A szakértők eltérő véleményen vannak az eljárás menetéről, s maguk a po­litikusok is óvatosan nyilatkoztak a konkrét lépésekről. Az OEaNO el­nöke kitérő választ adott arra a kér­désre is, leváltását követően vissza­tér-e a parlamentbe. Annyit mon­dott, 3 év után már nem is bánná, ha a „korrupt tolvajoknak” (többek közt a Smer és a Hlas képviselőinek) a szemébe mondhatná az igazságot. Kompromisszum „Az OEaNO, a Sme rodina, az SaS és a Za l’udí pártok megegyez­tek a jövő évi állami költségvetés támogatásában” - erősítette meg a kormányfő és Richard Sulik (SaS) a közös sajtótájékoztatón. Heger arról beszélt, a költségvetés „kulcsfontos­ságú dokumentum” az ország műkö­déséhez, s ha nem sikerül elfogadni a törvénytervezetet, fennáll a veszélye, hogy az állam nem tudja kifizetni az embereknek, a vállalatoknak és az önkormányzatoknak szánt támoga­tást. „Veszélybe kerülne a tanárok, az orvosok és az egészségügyi dol­gozók béremelése is” - tette hozzá azzal, mindannyiuknak valamilyen kompromisszumot kellett kötnie. A tervezetbe bekerültek a kiadási korlátok, ahogy azt az SaS mellett az Európai Bizottság és a helyreállítási terv is megköveteli, továbbá az orosz kőolaj, a gázszállítás, az alkohol és a szerencsejátékok megadóztatása is. A liberális párt korábban leszögez­te, az adóemelésre, illetve új adó ki­vetésébe kizárólag akkor egyeznek bele, ha ennek köszönhetően más adók csökkennek. Sulíkéknak ezt most sikerült kitárgyalniuk - tartó­san 10%-ra csökken a sportpályák­ra és a vendéglátóiparra vonatkozó áfa. A kormány eredetileg március végéig támogatta volna ilyen formá­ban az érintett ágazatokat, ez az in­tézkedés azonban hatalmas kritikát váltott ki a vállalkozók részéről - az adott időszak ugyanis sok vendéglá­tóipari egység számára a „gyengébb” hónapok közé tartozik az évben, így hosszú távon nem orvosolta volna az infláció és energiaválság negatív ha­tásait. A több mint 700 szlovákiai éttermet tömörítő „Mentsük meg az éttermeket!” kezdeményezés az ága­zatnak beharangozott alacsonyabb, 10 százalékos áfakulccsal kapcso­latban abban reménykedik, hogy a szlovákiai éttermek megsegítését célzó következő parlamenti kísérlet jól fog elsülni, és végre Szlovákia is felkerül azon uniós országok listá­jára, amelyek alacsonyabb adót vet­nek ki az ágazatra - áll a szakmai kezdeményezés lapunknak elküldött nyilatkozatában. „A 10 százalékos áfakulcs jelentős mértékben segíthet több százezer munkavállalón és több száz szlovákiai kis- és középvállal­kozón. Az alacsonyabb adókulcs hozzájárulhat ahhoz, hogy túléljük a szélsőséges energiaárak időszakát, később pedig lehetővé teszi az ága­zat gyorsabb fellendülését” - állítja Stanislav Pavlik, a szakmai kezde­ményezés szóvivője. Heger megjegyezte: „Ezenkívül 740 millió plusz 80 millió eurót cso­portosítunk át az egészségügybe a költségvetésen belül”. A javaslat tar­talmazni fogja azt is, hogy eltörlik a közszolgálati rádió és tévé üzemben­­tartási díját, és bevezetik az autókra vonatkozó ún. ökoregisztrációs díjat. Az előbbi kritikát váltott ki - jelenleg háztartásonként havi 4,64 eurót kell fizetni a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) szolgáltatásaiért, a jövőben viszont az állami költségvetésből lenne finanszírozva. Eubos Machaj, az intézmény vezérigazgatója szerint mivel az egész 2023-as évet érintő fontos intézkedésről van szó, ezért alapos szakértői elemzést és széles­körű szakmai vitát igényel a döntés. Elismeri, hogy mindig is támogat­ta a díjat, amely szerinte garantálja az RTVS függetlenségét. „Nagyon sajnálatos lenne, ha a politikai elit új döntése súlyosbítaná a közszolgá­lati műsorszolgáltató rendszerszintű finanszírozásával kapcsolatos prob­lémákat” - hangsúlyozta. „Bár legi­tim elképzelés, hogy ne a lakosság által fizetett tévé- és rádiódíjakból működtessük a közszolgálati médi­át, de ajelenlegi helyzetben, előzetes egyeztetések és a részletek ismerte­tése nélkül ez politikai kalandorság” -jelentette ki Igor Gallo, a Szlovák Rádió és Televízió Tanácsának el­nöke. Attól tart, egy ilyen döntésre a közmédia fizetne rá. Emlékezte­tett, az RTVS 2023-as költségveté­se 74,4 millió euróra számít ebből a forrásból. A kormányról kásőbb Sulik leszögezte: a költségvetés­ről szóló tárgyalásokat elválasztot­ták azoktól a kérdésektől, amelyek egy új parlamenti többséget, illetve egy új vagy átalakított kormány lét­rehozását érintették volna. Caputo­­vá tegnap délelőtt fogadta a megbí­zott kormányfőt az elnöki palotában. „Az ügyvezető kormány működési módjáról egyeztettek, továbbá a sze­mélyi változásokról, a költségvetés­ről és a parlamenti pártok előrehozott választásokkal kapcsolatos hozzáál­lásáról” - tájékoztatott Martin Strizi­­nec, az államfő szóvivője. A költségvetés javaslatáról a ter­vek szerint ma 11 órakor szavaznak. Sulik úgy véli, péntektől Heger lesz a pénzügyminisztérium megbízott vezetője, aki szintén megerősítette, Matovic lemond, amint a parlament elfogadja a jövő évi költségvetést. (ba.TASR) Meghalt Vladimír Krcméry, a koronavírus elleni harc arca ÖSSZEFOGLALÓ Nehóz lenne olyan szakér­­tőt, orvost, professzort talál­ni, aki gyakrabban állt vol­na kamerák eló a koronaví­rus okozta pandémia során. Szinte minden, járvány visz­­szaszorítását érintő intézke­dés mögött ő állt, megállás nélkül népszerűsítette a vé­dőoltásokat is, amiért nem­egyszer halálos fenyegetést is kapott. Vladimír Kröméry infektoiógus professzor 62 éves korában hunyt el kétol­dali tüdőgyulladásban. Pozsony. „Az én egészségem olyan állapotban van, hogy ha le is lőnének, semmi különös nem történ­ne” — nyilatkozta még tavaly a Sme napilapnak adott interjúban Krcmé­ry. Élete végéig próbált segíteni a be­tegeknek, néhány nappal halála előtt is a cseh-szlovák határon kialakított menekülttáborban ápolta a rászoru­lókat. Lapunknak is ekkor nyilatko­zott utoljára, készségesen tájékozta­tott a menekültek egészségi állapotá­ról, s arról, hogyan mutatkozik meg az állapotukon a több hetes út. Támadások is érték Zuzana Caputová államfő szerint mindig tele volt optimizmussal és reménnyel, majd hozzátette: a hit embere volt, hiszen hozzáállásával és a leggyengébbek megsegítésével sokakat inspirált. „A járvány ide­jén ő volt az, aki tapasztalatával és tekintélyével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy meg tudjunk birkózni a nehéz kihívásokkal” - fűzte hozzá az államfő. Annak ellenére, hogy elsősorban segíteni akart, az oltást ellenzők, álhírterjesztők célpontjává vált, s nem véletlenül. O volt ugyanis az első ember az országban, aki 2020 december 26-án felvette a Pfizer/ BioNTech koronavírus elleni vé­dőoltását. Nemcsak a világhálón támadták rendszeresen, hanem gyakran az utcán is lekiabálták, sa­ját bevallása szerint egy férfi fegy­verrel a kezében is megfenyegette a háza előtt. Ennek ellenére rend­szeresen népszerűsítette az oltást, a szájmaszkviselést. Külföldi missziói Krcméryt már évekkel a korona­­vírus-járvány kitörése előtt a trópusi betegségek nemzetközileg elismert szakértőjeként tartották számon. Különböző járványok sújtotta orszá­gokban segített, Kenyában a hajlék­talanoknak és a legszegényebb em­bereknek nyújtott egészségügyi el­látást. Kambodzsában megalapította a Család Háza (House of Family) elnevezésű projektet, melynek kere­tében több, HÍV pozitív gyermekek gyógyítására szolgáló gyerekotthont sikerült megnyitni. Nemzetközi pro­jektjeinek köszönhetően évente több mint ötvenezer mélyszegénységben élő embernek tudtak egészségügyi ellátást biztosítani. Ezeket a projek­teket Kröméry egyeteme, a Szent Erzsébet Egészségügyi Főiskola fi­nanszírozta. 2006-ban megmentette Ján Slo­­ta (az SNS egykori elnöke) fiának az életét. Ifjabb Ján Slota ugyanis Beninből maláriával tért haza, s ál­lapota olyannyira leromlott, hogy lélegeztetőgépre kellett kapcsolni. Végül azok a Szlovákiában nem el­érhető, malária elleni orvosságok mentették meg, amelyeket Krömé­ry szerzett be külföldön. Gyanús diplomák S bár egyeteme külföldön embe­rek tízezreinek segített, idehaza a gyanúsan kiosztott diplomák miatt hívta fel magára a figyelmet. Például mint kiderült, 2007-ben Ján Figef, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke, az Európai Bizottság biztosa szerezte itt meg a doktori cí­met szociális munka szakterületen, holott a disszertációs munkája Szlo­vákia EU-csatlakozásáról írt köny­vének másolata volt - pontosabban ebből a könyvből 74 oldalt másolt ki. Figef opponense Kröméry volt, aki semmi kivetnivalót nem látott abban, hogy a KDH elnöke annak ellenére is megkapta doktori címét, hogy disszertációs munkája nem azzal foglalkozik, amivel kellene. Arra a kérdésre, hogy más, átlagos hallgatóval is ilyen elnézőek lettek-e volna, kitérő választ adott. „Biztos figyelmeztettük volna, hogy bizo­nyos részeket jobb lenne átdolgozni” - mondta a botrány kirobbanásakor Kröméry, a főiskola rektora. Jana Kalavská, aki Krcméry több külföldi missziójában is tevékeny­kedett, ugyancsak ezen az egyete­men szerezte meg doktori címét. Az ő disszertációs munkájában 12 oldal volt lemásolva a hibákkal együtt egy öt hónappal korábban leadott mun­kából. Erről 2020-ban az RTVS egy riportot is készített, ám vetítését a köztévé vezetése megtiltotta. Krc­méry iskoláján szerezett doktori cí­met Dusán Kováöik volt speciális ügyész is, aki jelenleg korrupcióért ül börtönben. Kováöik például olyan szakon szerezte meg a doktori címet, amelyet a Szent Erzsébet egyetemen nem is oktatnak, (dem, TASR, sme.sk) Vladimír Kröméryvel legutóbb a cseh-szlovák határon kialakított menekült­­táborban találkoztunk (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents