Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-21 / 294. szám
2 KÖZÉLET 2022. december 21. | www.ujszo.com Politikai válság: csak a bizonytalanság biztos CZÍMER GÁBOR Pozsony A kormány bukásával eszkalálódott politikai válság a jövő évi állami költségvetést, valamint a kormánynak a rendkívül magas energiaárak kompenzációjára vonatkozó tervét is veszélybe sodorta. Az állami költségvetés tervezete, amelyet az Igor Matovié (OEaNO) vezette pénzügyminisztérium dolgozott ki, még mindig a parlament előtt van. A törvényhozás házelnöke, Boris Kollár, aki egyben a koalíciós Sme rodinát is vezeti, azt szeretné, ha még holnap szavaznának a tervezetről. Ez szerinte attól függ, hogy az SaS és az OEaNO megegyezik-e a költségvetés bizonyos részleteiben. „Most is tárgyalnak” - mondta Kollár az Expres rádió műsorában tegnap délben. Költségvetés A parlamenti frakciók és a törvényhozás vezetését tegnap 16:30- kor az ún. grémium ülésére hívták össze. Minden bizonnyal ott is folytatják az egyeztetéseket arról, milyen körülmények között hajlandóak az egyes szereplők támogatni a költségvetést. „Az emberek már kézhez kapták a magas előlegeket tartalmazó számlákat. Ha azonban azt akarjuk, hogy az energiaszámláik olyanok legyenek, mint idén, akkor el kell fogadunk a költségvetést” -jelentette ki Kollár. Karol Galek, az SaS parlamenti képviselője, aki korábban a gazdasági minisztérium államtitkára volt ezzel kapcsolatban viszont arról beszélt, az energiaár-kompenzáció és az állami költségvetés valójában független egymástól. Szerinte az állami segítség egy részét akár a 2023-as költségvetés elfogadása nélkül is ki lehetne fizetni. Kijelentette azonban, hogy a kompenzáció ezzel együtt is veszélyben van, mivel a kormány még nem állapodott meg a szolgáltatókkal annak módjáról. Kollár a rádióműsorban arra is utalt, az egészségügyi dolgozók számára kifizetendő ún. stabilizációs hozzájárulás összege is még nyitott kérdés. Az utóbbinak a járulékmentességéről ugyanis még idén, azaz csütörtökig kellene döntenie a parlamentnek. Ha ez nem sikerül, akkor az egészségügyisek az ígért ötezer eurónak nagyjából csak a felét kapják meg. Bizonytalanság Cikkünk írásakor született meg a döntés, hogy a parlament ülése ma folytatódik, a tegnapi szavazást azonban lapzártánk után tartották, így cikkünk írásakor még az sem derült ki, idén foglalkoznak-e a költségvetéssel, vagy majd csak januárban. Ha azonban idén nem sikerül jóváhagyniuk Matovié tervezetét, akkor az ország a jövő évet ún. költségvetési provizóriumban kezdené. Ez azt jelenti, az állam jövőre havonta az idei év összköltségvetésének egy tizenkettedével rendelkezne. Kollár szerint, ha a költségvetésről szóló parlamenti szavazást január 10-ére is napolnák el, akkor is csak 10 napot kellene az országnak provizóriumban működnie, amit szerinte a lakosság gyakorlatilag észre sem venne. Új kabinet? A kormány bukásából adódó politikai válságból az előrehozott parlamenti választás jelentheti az egyik kiutat, de kínálkozik annak a lehetősége is, hogy még a törvényhozás jelenlegi összetétele mellett 76 képviselő bizalmat szavazzon egy átalakított kabinetnek. A házelnök szerint az SaS és az OEaNO tegnap is erről tárgyalt. Ahogy arról beszámoltunk, egy ilyen kormányban többek közt Matovié valószínűleg nem kapna helyet. Kollár azonban azt is kijelentette, ha fel is állna egy ilyen kabinet, ők szeptemberben akkor is előrehozott választást szeretnének. Ha viszont nem akad 76 képviselő, aki egy átalakított kormányt támogatna, de az előrehozott választáshoz szükséges alkotmány-módosítást sem tudják január végéig elfogadni, akkor az államfő szakértői kormányt nevez ki. Egy teljes mértékben hivatalnokokból álló kormányt azonban Kollár elutasít. A ZSSK már készül az ünnepi népvándorlásra Pozsony. A Szlovák Vasúttársaság (ZSSK) karácsony előtt és újév után megerősíti a vonatközlekedést. Erről Tomás Kováé, a ZSSK szóvivője tájékoztatott. A legzsúfoltabb vonatok férőhelyei egyelőre átlagosan 70%-ban foglaltak. Kováé közölte: 11 távolsági vonattal lesz több, illetve 25 nemzetközi járat bővül további 38 vagonnal. „Az egyes vonatok technikai lehetőségeihez mérten egyes rendszeresen közlekedő IC-vonatokhoz 1-3 új vagont kapcsolnak, mert most valószínűleg nagyobb lesz irántuk az érdeklődés” - pontosított. „Mivel ebben az időszakban nagyobb az érdeklődés az utazás iránt, az utasoknak azt tanácsoljuk, hogy időben szerezzék be a menetjegyeket. Ezeket nemcsak a ZSSK pénztáraiban, hanem az interneten és a mobilalkalmazáson keresztül is kényelmesen megvásárolhatják” - tette hozzá a ZSSK szóvivője. Az ünnepek alatti népvándorlásra nemcsak a vasút, hanem a buszjáratokat üzemeltető társaságok is készülnek. Az Országos Rendőr-főkapitányság ugyanakkor közölte, hogy az ünnepekre kivételt kapnak a tehergépjárművek sofőrjei a közlekedési tilalom alól. A kivétel december 24-re és december 26-ra, valamint január 6-ra is vonatkozik. „A kivétel minden olyan, autópályán vagy elsőrendű úton közlekedő tehergépkocsit érint, amelynek célállomása Szlovákia területén van” - közölte a rendőrség. (TASR) Derűlátóbb előrejelzéssel rukkolt elő tegnap a nemzeti bank Peter Kaíimlr jegybankelnök szerint a szlovák gazdaság 2023-ban 1,5,2024- ben pedig 3 százalékkal nőhet (TASR-felvétel) Bár a jövő évi lakossági energiaárak kapcsán nagy a bizonytalanság, a szlovák jegybank a kedden közzétett előrejelzésében ennek ellenére az eddiginél rézsásabb jövőképpel rukkolt elő. Pozsony. A növekvő bizonytalanság ellenére a szlovák jegybank kedden az eddigieknél derűlátóbb előrejelzéssel rukkolt elő. Míg korábban azzal számoltak, hogy a szlovák gazdaság recesszióba süllyedhet, a most közzétett prognózisukban ezt már nem tartják valószínűnek. „A szlovák gazdaság 2023-ban 1,5,2024-ben pedig 3 százalékkal nőhet” - jelentette be Peter Kazimir jegybankelnök. A korábban jelzettnél alacsonyabb lehet az infláció is. „Arra számítunk, hogy az idei évet 12% körüli átlagos inflációval zárjuk, az átlagos infláció pedig jövőre 10%-ra mérséklődik, ami jelentős eltérés az őszi előrejelzéshez képest” - tette hozzá Kazimir. Csak emlékeztetőül: a jegybank szeptemberben még azzal riogatott, hogy az idei évre várt 1,8 százalékos növekedést követően, Szlovákia gazdasága jövőre várhatóan recesszióba süllyed, és a GDP egy százalékkal csökkenhet, az infláció pedig elérheti a 18, de akár 22 százalékot is. Ha a kormány energiaárakkal kapcsolatos intézkedéseit sikerül megvalósítani, a központi bank szerint ezzel megakadályozhatnák a lakosság életszínvonalának a csökkenését. A jegybank szerint azonban a kormányzati beavatkozások nincsenek ingyen, ami leginkább a növekvő államadósságon látszik majd meg. Ráadásul, ha a piaci energiaárak az elkövetkező időszakban is magas szinten maradnak, a lakossági energiaárak idővel úgyis nőni fognak. A jegybank szerint ugyanis az államháztartás helyzete nem teszi lehetővé, hogy a kormány hoszszú távon kompenzálja a piaci és a fogyasztói energiaárak közötti látványos különbségeket. „Elvileg 2025- re mind a gáz-, mind az áramfogyasztás árának a kétszeresére kellene emelkednie ahhoz képest, amit a háztartások jelenleg fizetnek. Ez viszonylag sok. Csak az a kérdés, hogy ezt hogyan osztjuk el az időben. Minél kevesebbet adunk most, annál többet kell majd adnunk a jövőben” - mutatott rá Odor Lajos, a jegybank alelnöke. A központi bank arra számít, hogy az elkövetkező években romlik az állam gazdálkodása. Az államháztartás hiánya 2023-ban várhatóan a GDP 5,9%-a, 2024-ben pedig az 5,5%-a is lehet, ami az energiaválság és a magas infláció enyhítését célzó intézkedésekkel magyarázható. A jegybank szerint az államadósság az elkövetkező években így további intézkedések nélkül is a GDP 60%-ának a közelében marad. Kazimir szerint a gazdasági kilátásokat továbbra is nagyfokú bizonytalanság övezi: az ukrajnai háború jelenti a legnagyobb kockázatot, de ehhez kapcsolódik az a kérdés is, hogy Európa hogyan fog megbirkózni az energiaválsággal. (mi)
