Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-01 / 277. szám
www.ujszo.coml 2022. december 1. RÉGIÓ I 5 180 éves az érsekújvári gimnázium RÖVIDEN Hadviga Vadkerti Julianna keramikus, Stancz Aliz ékszerkészitő és Szőke Erika képzőművész, fotós alkotásaiból nyílt péntekig látható kiállítás (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Fennállásának 180. évfordulójára emlékezett a Pázmány Péter Gimnázium. Peternai Zsuzsanna iskolaigazgató az érsekújvári magyar közösség egyre hatékonyabb és építő erejére, intézményük fontos küldetésére hívta fel a figyelmet a jubileumi ünnepségen. ÉRSEKÚJVÁR Ä megyei fenntartású gimnázium jubileumi ünnepségén részt vettek Csenger Tibor, Farkas Iván és Bolya Szabolcs, Nyitra megye képviselői. Vladimír Gubis, a megye iskolaügyi osztályának a vezetője beszédében kiemelte, hogy a gimnázium élete szorosan összefonódott a város történelmével, és méltán lehetnek büszkék kiemelkedő eredményeikre. Csenger Tibor hangsúlyozta beszédében, hogy a megyei képviselők csapatának közvetlen befolyása van az intézményt érintő döntéshozatalokra. A régió polgárai szavazatainak köszönhetően az előttük álló ciklusban még erősebb képviselettel tudják védeni ezeket az érdekeket. Nagy Péter, Érsekújvár alpolgármestere emlékplakettet és emléklapot adott át az iskola vezetőjének. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora, Bárczi Zsófia, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja. Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Alexandra Junásková, az Erasmus plus program nemzeti irodájának igazgatója, továbbá a gimnázium jelenlegi és volt pedagógusai, vezetői, illetve az érsekújvári óvodák, alapiskolák, középiskolák igazgatói és az egyházi méltóságok. Salgó Viktória egykori gimnazista saját dalaival és gitárjátékával hangolta fel a közönséget a közös ünneplésre. „Jómagam is a Pázmány Péter Gimnázium volt diákja vagyok. Pontosan harminc éve elsősként csöppentem bele az akkor 150. évfordulóját ünneplő gimnázium éppen íródó történelmébe. Legmerészebb álmomban sem gondoltam volna, hogy néhány évtized múlva igazgatóként köszönthetem a gimnáziumot. Egész magyar közösségünk hozzájárul a gimnázium működéséhez, támogatja rendezvényeinket” - hangsúlyozta ünnepi beszédében Peternai Zsuzsanna igazgató. „Modem elvekkel, a hagyományok és az anyanyelvi oktatás megőrzése mellett, életrevaló fiatalokat nevel a Pázmány Péter Gimnázium az érsekújvári régió magyar közösségének fennmaradása érdekében” - mondta Peternai Zsuzsanna. A Pázmány Péter Gimnázium rendkívül gazdag történelmi múltjára és az intézményben tanító, illetve tanuló jeles személyiségek pályafutására egy meglepően ötletes összeállításban hívták fel a közönség figyelmét. Narrátorként Ozsvald Damián, a budapesti Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium dráma tagozatának diákja a gimnázium megalakulásától kezdve - a különváláson, az új épületbe költözésen, valamint az ünnepélyes névfelvételen - történelmi sétára hívta az emlékezőket. Kitért az igazgatónőre, aki már egykor, a gimnázium diáktanácsának alapító tagjaként aktív részese volt a történéseknek. A Blaho Pál utcai óvodások Szabó Eleonóra igazgatónő vezetésével léptek színpadra, őket a Czuczor Gergely Alapiskola néptáncosai követték, majd a gimnazista diákok. Végül az óvodások, alapiskolások és középiskolások egy össztánc erejéig együtt jelentek meg a színpadon, mintegy érzékeltetve, hogy az utánpótlás készen áll arra, hogy idővel átvegye a stafétát. A jubileumi ünnepséget megelőző napon nyílt kiállítás a Pázmány Péter Gimnázium egykori tanítványainak alkotásaiból a főtéri kultúrház kistermében. Benkő Tímea, a gimnázium pedagógusa mutatta be Hadviga Vadkerti Julianna keramikust, Stancz Aliz ékszerkészítőt és Szőke Erika képzőművészt. Még maradnak a vonatpótló buszok Komárom. Még nem végeztek a komáromi vasúti baleset következményeinek felszámolásával. A következő napokban kerül csak sor az etanol átszivattyúzására és a kisiklott vasúti szerelvények elszállítására - közölte lapunkkal Ria Feik Achbergerová, a Szlovák Vasúttársaság (ZSR) kommunikációs igazgatója. Arra a kérdésünkre, hogy mikor állhat helyre a vasúti közlekedés, egyelőre nem tudott választ adni. A mentesítő munkálatok az egész jelenlegi hetet igénybe veszik majd. Mint ismeretes, a baleset következményeinek felszámolásáig vonatpótló buszok közlekednek a komáromi pályaudvar és a csallóközaranyosi vasútállomás között. (vp) Megújul az óvoda 380 ezer euróból Komárom. Az Envirofond támogatásával 380 ezer euróból fog megújulni a Béke utcai óvoda épülete. A támogatás folyósításáról szóló dokumentumot a napokban írta alá Pozsonyban Keszegh Béla (független) komáromi polgármester. Az 1957 óta működő óvoda külső homlokzata és teteje kap majd új köntöst. A munkálatoknak 2023 augusztusáig kell véget érniük. (vp) Somorja természeti kincsei 140 százalékos energiaár-emelés? JAKUBECÁGNES A DunaVit - Dunamenti Tájvédelmi Társulás célul tűzte ki a csallóközi táj védelmét. Az ő képeikből nyílt fotókiállítás kedden az egykori paulánus kolostorban, közismertebb nevén a Koronában. SOMORJA Tóth László, Mészáros Csaba és Fodor Péter, a DunaVit alapító tagjai nyitották meg a több mint negyven képből álló fotókiállítást. Tavaly „Barcs - az elfeledett folyó” címmel rendeztek tárlatot, ahol az egykori folyó nyomvonalát mutatták be. Idén „Somorja természeti kincsei” címmel jelentkeztek, ahol négy fő témakört járnak körül. A kiállított fotók Tóth László, Fodor Péter és Mészáros Csaba társszerzők munkái. Az ártéri erdők és a tejfalui erdő mocsárvilága volt az egyik témája a kiállításnak. Tóth László és fia, Tóth Dávid kisfilmjében azt a helyszínt mutatják be, amelyet a bősi vízi erőmű megépítése után szinte teljesen elzárt a víztározó a somorjaiaktól. A tejfalui erdő régebben lápos legelő volt, amit a helyiek „Görbének” hívtak. A Duna lassú folyásának és a mederben lévő kevés víznek köszönhetően sok helyen elmocsarasodott és egy különleges mocsárvilág jött létre a partján. A növényekkel sűrűn benőtt rész a szemünk láttára alakul át, változik meg az élővilág. Második témája a kiállításnak a Madár-sziget. Ez a majdnem 7 hektáros mesterséges sziget a bősi víztározó részét képző Körtvélyesi-víztározóban fekszik. Szigorúan védett terület, tilos a belépés fészkelési és telelési idő alatt is. A természetvédők is csak augusztus tájékán merészkednek a szigetre, amikor a költő madarak már elrepültek. A Madár-szigeten körülbelül 300-400 szerencsensirály pár fészkel, ez a legnagyobb fészkelő kolónia egész Közép-Európában. A sziget Somorjától 3 kilométerre található. Tóth László hangsúlyozta: „A bősi vízi erőmű megépítésekor, csak Somorja kataszterében majdnem 1300 hektárnyi ártéri erdőt árasztottak el. Ez olyan mértékű környezeti katasztrófa, amit nem lehet elégszer elmondani. A Madár-sziget csupán egy pici ellensúlyozása ennek a hatalmas pusztításnak.” Minden évben önkéntesek segítségével tisztítják meg a szigetet, akik elvégzik azt a munkát, amit a víz maga is elvégzett volna. Mivel nincsenek áradások, a vízszint stabil, a önkéntesek 3-4 napig kinn vannak a szigeten és lekaszálják az évelő aljnövényzetet, hogy a szerecsensirályok és a küszvágó csérek fészket rakhassanak. A fotókiállítás további témaköre a Pomlé volt, ahogy Tóth László fogalmazott: „a park, ami menedéket nyújt a mezőgazdasági táj közepén.” A Pomlé parkerdőt a somorjai polgárság hozta létre. Nemcsak természeti érték, hanem a kulturális és a társadalmi élet színtere is. A negyedik témakör azt hivatott szemléltetni, milyen jelentőséggel bírnak a zöld szigetek, csapások és mezsgyék, amik megtörik a mezőgazdasági területek egyhangúságát. Ezek nélkül a zöld szigetek nélkül nem tudna az élővilág megmaradni, mivel nincs hova elbújniuk az állatoknak, madaraknak, rovaroknak. A DunaVit társulás tavaly elkezdte kialakítani ezeket a zöld sávokat Somorja határában, a szántóföldek közé beékeltek eltérő szélességű sávokat, fákat ültettek ki, ahol elkezdődhet az élet. A zöld szigetek sokkal nagyobb biodiverzitással rendelkeznek, mint a szántóföld, amit megművelnek és kihasználnak, hiszen folyamatosan forgásban van. A kontraszt jól látható az egyes felvételeken. A gyönyörűséges felvételek edukatív jelleggel is bírnak, ezért iskolai csoportoknak is ajánlott a kiállítás, ami január 6-ig tekinthető meg a somorjai Koronában. KÜRTHY JUDIT Aggasztóan magasra szökhetnek az energiaárak az órsekújvári hőszolgáltató, illetve hőtermelő Bytkomfort Kft. előrejelzése szerint, amelyet a városi hivatal önkormányzati honlapján tett közzé. ÉRSEKÚJVÁR „A mai napig, azaz november 29- ig nem kézbesítették a hivataltól a hő áráról szóló határozatot. A hőtermeléshez szükséges elsődleges tüzelőanyag, azaz a gáz, a faapríték, a villanyáram beszerzésének rendkívül megnövekedett költségei alapján a hő árának Érsekújvárban 2023. január 1-jétől körülbelül 140 százalékkal kellene emelkednie, ami átlagosan 96 eurót jelent adóval együtt, háztartásonként” - áll a Bytkomfort cég tájékoztatásában. Bíznak abban, hogy a kormány nem feledkezik meg a központi hőforrásokból ellátott fogyasztókról, és ugyanúgy ársapkát vezet be a hő árára, mint ahogy ősszel az áram árával tette. „Ellenkező esetben a szlovákiai lakáskezelők december első felében, azaz néhány napon belül, kénytelenek lesznek új havi előlegszabályzatot szétküldeni a lakástulajdonosoknak, amelyek tükrözik a hő árának tényleges emelkedését” - írja a hőszolgáltató cég képviselője. „Az általam is képviselt Szlovák Hőtermelők Szövetségén és a Szlovákiai Lakásgazdálkodási Szövetségen keresztül hónapok óta igyekszünk megegyezni a kormánnyal olyan jogszabályi változások mielőbbi elfogadásáról, amelyek biztosítják az elfogadható hőárakat az érsekújvári háztartások számára is” - érvel Lukás Stefánik, a Bytkomfort Kft. ügyvezetője, Érsekújvár alpolgármestere. Az érsekújvári Bytkomfort társaság mintegy 12 ezer háztartásnak, intézménynek, valamint nem lakáscélra szolgáló helyiségnek termeli és szállítja a hőt a járási székhelyen. A városi hivatal által közzétett tájékoztatás szerint a társaság fűtőberendezés-rendszert üzemeltet, amelyet az érsekújvári központi hőforrás, az ógyallai központi kazánház, a tömbházi kazánházak, a hőátadó állomások és a vonatkozó hőelosztó rendszerek alkotnak. Bíznak abban, hogy a kormány nem feledkezik meg a központi hőforrásokból ellátott fogyasztókról (A szerzó illusztrációs felvétele) Tóth László, Fodor Péter és Mészáros Csaba, a DunaVit alapító tagjai nyitották meg a több mint negyven képből álló fotókiállítást (A szerző felvétele)
